Csergő (gyergyóremetei).
Csergő (gyergyóremetei).
(III. K. 104. 1.) A nemességet Csergő Balázs székely főhadnagy kapta 1823. febr. 1. Kihirdette Csik-somlyó vármegye 1824. évi március 8-án.
A nemességszerző székely főhadnagy a nemességet általában hűséges katonai szolgálataiért, főként pedig Kehl város ostrománál s az austerlitzi és szandomiri ütközetekben tanusított vitézi tetteiért kapta.
Balázsnak két fia volt és pedig Balázs ezredes és Alajos kapitány. Mindketten végigküzdötték az 1848–49-iki szabadságharcot s Alajos utána várfogságot is szenvedett. Balázs meghalt 1866-ban, Alajos 1860-ban. Az előbbi nőtlen volt, az utóbbinak 7 gyermeke volt, éspedig három leánya és négy fia. Három fia szintén a katonai pályán működött. Közülük Károly, mint őrnagy esett el a köziggrätzi csatában, – Alajos és Antal. Az utóbbi közvetlen szereplője volt a 70-es évek egyik leghíresebb katonai párbajának, amidőn Csergő Antal kapitány az ezredesével vívott párbajt és az ezredesen halálos sebet ejtett, minek következtében nyugdíjazták. Csergő Alajos negyedik fia volt Sándor, aki mint megyei tisztviselő Csongrádvármegye törvényhatóságánál szolgált 1865-től 1898-ban bekövetkezett haláláig.
Sándor fia Károly dr., Csongrádvármegye ezidőszerinti alispánja.
Leszármazás:
Balázs székely főhadnagy 1823.; Balázs ezredes † 1866; Alajos kapitány † 1860; Jozefin Kis Pál; Erzsébet Szenkovics Károly; Károly őrnagy † 1866; Alajos; Antal kapitány; Sándor 1841–1898; Matild Csányi Károly; Kornélia Csollány Gábor muzeum igazgató; Lajos tanár k. n. Mihalovits Gizella; Károly alispán Osztie Gabriella;
