X. (A baradlai ember régisége meghatározásának nehézségei. Ásatagcsiga-hiány. – Egy kis conchiologia.)

Teljes szövegű keresés

X. (A baradlai ember régisége meghatározásának nehézségei. Ásatagcsiga-hiány. – Egy kis conchiologia.)
E bevezetéssel áttérek a baradlai leletek régiségének kérdésére.
Az ember régiségének kipuhatolása körül a barlangkutatások az üledékes rétegekhez képest hátrányban vannak, minthogy amazok földtani jelzőket csakis azon esetben szolgáltathatnak, midőn az ember létezésére mutató tárgyak oly vizrakadékok által vannak fedve, melyeknek a barlangba mosása, a szomszéd vizvölgynek a mostanihoz képest nagy szintájkülönbségét feltételezi, s a szomszéd hegyeken völgykimosás közben eszközölt denudatiók, kapcsolatban a leleteket elfedő vizrakadékokban előforduló csigaházakkal, kagylókkal s egyéb szerves maradványokkal, azon rakadékok geologiai meghatározását megengedik.
A Baradla nincs ezen helyzetben, mert bejárása – nem mint némely archaeologiai becsü más barlangnál – magasan a mostani völgymélyedés felett, hanem a hegy tövében van.
És – a mi földtani tekintetben valóban sajnálatos – ásatagcsigákat, a földtani chronologia eme korjelzőit, az aggteleki hegység nem szolgáltat.
Nagyon sajátságos dolog ez. Hogy minő geologiai korba tartozó mészkő az aggteleki hegység? vitatás tárgya lehet, de hogy mészkő, kétséget nem szenved. A tapasztalás azt mutatja, hogy mészképletekben fordulnak elő a csigák legszámosabban, ott, a hol mész éppen nincs, mint Cornwallban a Cap-Lizard táján és Kis-Ázsiának magneziás silicat (sepiolite = Meerschaum) képleteiben csiga egyáltalában nem találtatik. A mész s kagyló és csigaház közt oly szoros viszony van, miszerint Burmeister azon nyilatkozatra találná magát indíttatva, hogy akármi volt is eredete a mésznek, dolomitnak, krétának, minden ily kőzet meg volt egykor éve s meg volt emésztve (nem szabatos kifejezés, mert állat nem hasonít, hát nem emészt meg ásványt, ha csak az előbb növényéleten nem ment keresztül, de ha nem szabatos is, viszonyjelző).
És ime, nemcsak az aggteleki mészképletben csigamaradvány nincs, de még mind a mellett, hogy a Baradla vizvezető, tehát iszapgyüjtő barlang, báró Nyáry, egyetlen egyen kívül, ásatagcsigát a kiásott földben nem talált.
Ennek az egynek rajza a 161. lapon van adva, s báró Nyáry azt conus-féle ásatag csigának mondja.
A rajz után itélve nem gondolom, hogy az conus-féle; először azért nem, mert a conusok egyik leglényegesebb jelzője a »szük hosszu nyilás párhuzamos szélekkel (ouverture longue étroite, ŕ bords parallčles), ez nem ilyen; másodszor azért nem, mert a lerajzolt kagyló azok közé tartozik, melyeket a conchiologia balszájuaknak (bouche ŕ gauche) s csavarjaikat (spira) balogoknak (sénestre) nevez.* Meglehetősen ismerni vélem a conusokat, sokat ástam ki magam is, még több megfordult kezemen, sőt rajzból és leirásból a Delessert-féle múzeum gazdag conus-gyüjteményét is (több mint 200 faj) ismerem: de nem emlékszem, hogy balog conust valaha láttam volna. A rajz nem eléggé részletes, hogy meghatározását koczkáztathatnám; ha nyilása (szája) gömbölyü volna (mit a rajz fekvése miatt ki nem veheték), Brocchi serpula ammonoidesére emlékeztetne, tehát az újabb divatu elnevezés szerint lehetne valami spirorbisféle; különben, minthogy a rajz nem is annyira spiralis mint discoidalis alakra mutat, hát lehet ammonites (ez a trias legfelsőbb »keuper« rétegének főjelzője), lehet planorbis, lehet helix, s legvalószinübbnek tartom, hogy csakugyan ez utóbbi, de nem merem bizonyosnak állítani, hanem arról nincs kétségem, hogy nem conus, ha a rajz helyes.
Minthogy rajzolás alkalmával ezen csiga nem tükör után vétetett le, a metszés eredménye a valósággal ellenkezőt mutat, mi a tudós critikust a fennebbi helyes okoskodásra késztette. Nyáry.
Át levén a kagyló furva, Nyáry azt hiszi, hogy nyakékül szolgált. A conus-féle kagylók belső alkata olyan, hogy nagyon nem alkalmasak felfüzésre; különben az ily átfurásnak látszó átlyukadások természetesen is megtörténnek, különösen édesvizi csigáknál, mert az édes vizben mindig van szénsav, s ez a csigahéjakon erosiókat csinál, ott, a hol az epidermis legvékonyabb, t. i. a kanyarlatok csucsán. Ez különösen a discoidalis alaku csigáknál nem épen ritka tünemény.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages