XII. (A medvecsontleletek.)

Teljes szövegű keresés

XII. (A medvecsontleletek.)
Régiségi tekintetben báró Nyáry – igen helyesen különbséget tesz az emberkéznek a kiásott medvecsontokon észlelt nyomai s az emberi vázak között.
Amazokat a régi (palaeolith) kőkorba, emezeket részben az újabb (neolith) kőkor végére, részben a bronzkorba való átmenet idejére teszi.
A mi az előbbieket illeti, két kérdés merül fel: az első az, vajjon a talált medvecsontok valósággal a »barlangi medve« (ursus spelaeus) csontjai-e? a második az, hogy, ha csakugyan azok, melyik geologiai korba helyezendők? mert – ismétlem – a palaeolith szó csak tárgyminőség-jelző, de nem korjelző.
Báró Nyáry Jenő, mint szakember, jobban tudja nálamnál, igénytelen dilettansnál, mennyire alapos Lubbock azon állítása, hogy a barlangi medvének a többi nagy medvefajoktól megkülönböztetése nagyon nehéz feladat. Hiszen még az a kérdés sincs eldöntve, vajjon az ursus spelaeus és priscus más faj-e, mint a most is élő ursus arctos!
Azonban úgy Nyáry maga, mint a vele közreműködött tudósok (dr. Dezső Béla, Kosutány tanár, Örley) oly avatott szakférfiak, s oly kiváló gonddal jártak el, hogy meghatározásukhoz kétség nem fér; tehát ténynek vehetjük, hogy Nyáry a barlangi medvének oly csontjait fedezte fel Baradlában, melyek emberkéz nyomait viselik magukon, következőleg, hogy Aggtelek táján az ember a barlangi medvével egyidejüleg élt, a mint ezt a – méltán – nagy hirnevü tudós, Virchow is elismerte (nem is akadok fel azon, hogy ő a 86. lapon közlött levelében csak általában medvéről szól: »Ich erkenne an, dass der Mensch der Aggteleker Höhle mit dem Bären gleichzeitig gelebt hat«, nem mond »barlangi medvét«, de bizonyosan azt értette).
Hanem minthogy Lubbocknál azt olvastam, hogy »a barlangi medvére nézve a fogak és állcsontok jellegzetesek ugyan, de a csontváz többi részét alig lehet a többi nagy medvefajoktól megkülönböztetni« s maga báró Nyáry is (139. lap) oda nyilatkozik, hogy »a barlangi medve felismerését főleg a fogak képletéből meríthetjük«; tehát tekintetbe véve azt, hogy a fogak és állcsontok nem velős csontok s így a velőkiszedés végett való felhasogatás nyomait sem mutathatták, ellenben a felhasogatott velős csontok nem jellegzetesek: talán nem esem a szőrszálhasogatás hibájába, ha oda nyilatkozom, hogy angol, franczia s német példányokkal összehasonlításra lesz szükség, mielőtt teljesen bizonyosnak vétethetnék, hogy a baradlai leletekben minden felhasogatott velős medvecsont és minden medvecsont-eszköz nem más, mint az ursus spelaeus csontja. – Szükségesnek tartom ezt megjegyezni, annyival inkább, minthogy Örley szerint kétféle csontok találtattak, jobban és kevésbbé megkövültek, úgy hogy ő ez utóbbiakat a neolith- és bronzkorba való átmenet idejébe helyezi. – Már pedig lehet tudatlanságom az oka, de én nem tudok adatot, hogy a barlangi medve még létezett volna Közép-Európában akkor, midőn az ember már a bronzot ismerni s használni kezdte. Ha a gondos összehasonlítások Örley nézetét akként igazolnák, hogy azok a bronzkorba való átmenet idejére tett, kevésbbé kövesült csontok csakugyan a barlangi medve csontjai, akkor a baradlai ásatások e részben is egy egészen új adattal gazdagítandották a palaeolontologiát, mert ha nem tévedek, a barlangi medve maradványaira eddig nemcsak a nyugat-európai sirhalmokban, a dán konyhahulladékokban, a svájczi tavi lakokban, a tőzegmocsarakban, de általában semminemü neolith-kori, vagy épen bronzkezdetkori maradványnyal együtt még sehol sem találtak.
Annyi azonban bizonyosnak vehető, hogy a baradlai medvecsontleletek közt ursus spelaeus is van, ha nem is mind az.
Kérdés, minő geologiai korban élt az a barlangi medve, melynek csontjait az aggteleki ember a velő végett felhasogatta vagy szerszámokká idomította? mert hát a barlangi medve már a harmadkorban is élt, s azon korból már az ember létezésének is vannak némely nyomai.
Harmadkori állatmaradványok eddig csak lerakodásokban találtattak, barlangokban nem. Úgy látszik, e részben a Baradla sem tesz kivételt. Báró Nyáry alaposan indokolja azon nézetét, hogy medvecsont-leletei a negyedkorból valók. Én okaihoz még azon egyet adom, hogy a harmadkori rétegekben talált állatcsontok közt velőkiszedés végett felhasogatott vagy összetört csont eddig elő nem fordult. Azonban figyelmeztetni kivánok azon érdekes körülményre, hogy az aurignacki kőkori sirüreg szája előtt átkutatott temetkezési lakoma (tor) helyén csak füevő állatok velős csontjai találtattak felhasogatottaknak (köztük a rhinoceros tichorhinus is, mely a baradlai leletben szintúgy előfordul); a husevő állatoké, s köztük a barlangi medvéé nem volt velőkiszedés végett felhasogatva. – Bizony, még étkezési tekintetben sem egy huron pendültek a különböző vidékek lakosai ugyanazon egy őskorban. A magyarországi »menu« akkor is különbözött a francziától, ép úgy mint most.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages