b) 1833 január 22 [I.] Kossuth jellemzi a főrendek tábláját. [II.] A főrendi tábla ülése. A rendek által átküldött felirati javas…
b)
1833 január 22
[I.] Kossuth jellemzi a főrendek tábláját. [II.] A főrendi tábla ülése. A rendek által átküldött felirati javaslat megvitatása. [II. 1.] Az országgyűlés késői összehivásának kérdése. [II. 2.] A sérelmek elsősége az uralkodóhoz intézendő feliratban. [II. 3.] Az operatumok sorrendje; a főrendek külön naplója.
1833 január 22
[I.] Kossuth jellemzi a főrendek tábláját. [II.] A főrendi tábla ülése. A rendek által átküldött felirati javaslat megvitatása. [II. 1.] Az országgyűlés késői összehivásának kérdése. [II. 2.] A sérelmek elsősége az uralkodóhoz intézendő feliratban. [II. 3.] Az operatumok sorrendje; a főrendek külön naplója.
[I.] De annál érdekesebbek vóltak a fő Rek ülései, mellyeket közönségesen véve, egy ritka mérsékletü méltóság, különösen pedig eggyes gyönyörü vonások a parlamentaris bets olly szokatlan póltzára emeltek hogy ugy hiszem nem tészek kedvetlen dólgot, midőn azoknak lehetőleg ki meritőbb közlésére ha mai napon posta napom kevés lenne, a jövőt is használni fogom. Midőn érdekesebbnek nevezem (quod bene notandum), nem a szabadság szellemének, hanem a parlamentaris betsnek érdekjét kivánám értetni. Im előbb tiszta lélekkel adott egy két esmertető vonás!
A Zöld Táblánál a Nádor és az Ország birája (credite posteri) nem tsak hasonlitolag leg liberálisabbak, de valósággal liberálisok is. A figyelmes szemlélő nem egyszer láthatá, mélly böltsességü roppant parlamentaris tapasztalásu Nádorunk homlokán a bosszankodó elégedetlenség rántzát, némelly ultra servilis kifejezésekért, s ezen szép bosszankodás néha nem is vólt néma gerjedelem. Az Ország birája eddig ugy viselé magát hazája iránt, mint a hogy Ország birájának kell, nem mondom (bár talán eggyes eseteket érdekelve azt is méltán lehetne) hogy a szélső bal óldalra tartozik, de annyi igaz, hogy bár azon hódoló tisztelettel, melly a Nádor balján ülőtt igen is meg illeti, de bátor méltósággal védi az Országnak jussait, minden servilitás nélkül. Egyéb aránt a Zöld táblánál ülők servilis felekezetét vezérli a Tárnok, és a Servilitás minden mértékét haladó pétsi püspök báró Szepesy, igy következnek osztán B. Eötvös, – Horváth püspök s egy fájdalom nagyon hosszu etc. Veselényiről már többször szollottam, most tsak annyit, hogy praecisus itélő tehettsége, élénk logicával diszlő mázsás elő adásai positivus bé follyását naponként nevelik. Nagy tekintetben áll minden szava, maga a Nádor előtt is, merem állitani ma hólnap a Fő Tábla vezérei közt fog állani ez egyszerü titularis mágnás. Eszterházy Mihály, Gr. Károlyi, a különtz Széchényi s mások sokan egy tiszteletre méltó sort képeznek, ehez járulván a Nádor vezérlete s a Judexnek e példás maga viselete, biztosan mondhatni, a Fő RR. Táblája olly méltoságos utonn indult, melly az operatumokra nézve gazdag reményekkel biztat, mersékletten de nem serviliter, most az Ülésekre.
[II.] Januar 22-én Fő rendek ülése.
[II. 1.] A NÁDOR mindenek előtt a kir. elő terjesztésekre készült izenetet akarván fel vétetni, VESELÉNYI azon meg jegyzést tévé, hogy a Pesti Diaetát tárgyazta izenet lenne talán a Napi renden. A Nádor azt felelé hogy ezen gyülekezetnek mindég a törvény szokván vezére lenni, tanátsosabb az ezen épült szokásnál maradni (értvén az 1790-ki 13. Czikkellyt),* olvastatván tehát az izenet, első meg ütközés köve lett azon kifelyezés, hogy fájdalmasan veszik a RR. az Ország gyülés el halasztását,* a TÁRNOK ugy vélé, nem az hogy törvény sértés eránti panasznak, hanem inkább köszönetnek vólna hellye, amit sok törvény hatóságok meg is tettek hogy a Cholera veszéllye környülményei között nem hivattak egybe az Ország Rendei.
E szerint az uralkodó háromévenként, szükség esetén hamarább is országgyűlést hív össze.
V. ö. Iratok, I. k. 11. l., és e munka 67. l.
A PÉCHY PÜSPÖK 4-féle köszönetet kiván. 1-ör) hogy az Európát, Asiát, Africát pusztitó nyavalya alatt Ország gyülést nem tarthatván s igy a szabott határ nap el mulván a törvényes 3 évet sem várta bé ő Felsége; 2-or) hogy Ő felsége a cholera megszüntetése felől is Atyailag gondoskodott; 3-or) hogy az áldott békét fent tartotta s a fel ajánlott 20 ezer ujjantzot sem kivánta; 4-er) hogy az Operatumok fel vételével az Ország 40 esztendei ohajtását tellyesitette. Erre a
NÁDOR azt jegyzé meg hogy azt már ugy is köszönettel emlitik s veszik a Rendek.
VESELÉNYI (a Tárnoknak és Szepesynak felelve) nem akarja mélyen visgálni, mennyire lehetett, vagy nem lehetet Cholera alatt Diaetát tartani, ámbár a törvény telyesitését nem lehet eggyes esetek miatt el mulasztani, egyébb aránt is minden polgár köteles a törvény eránti engedelmességnek életét is fel áldozni, hanem ugy hiszi, a RR. aggodalma onnan ered hogy a Cholera utánn mindjárt nem tartatott Ország gyülése; lehetne ugyan azon ellen vetést tenni, hogy a rendszeres munkák vizsgálatával nem vóltak készen a törvényhatóságok, de ő ugy hiszi, a végre hajtó hatalomnak állott vala kötelességébe nógatni azon vizsgálatot s ha bizonyost tudtak vólna a diaeta tartása felől, kéttség kivül igyekeztek vólna el készülni. Hol a Törvény parantsol, ott mentségnek nints hellye, kivánnya hogy maradjon amint van.
G. SZÉTSÉNYI: Ki kell maradni az egész §-nak, ha Cholera idejében összve hivott vólna a Kormány, bátran mondja azt sokkal gyengébbnek tartaná, mint sem hogy képes lenne egy annyi felekezetekből álló Monarchiát összve tartatni. Kiket leg inkább ért ezen szerentsétlenség, nem sokat gondoltak a Diaeta tartással. Ő meg valja, néki nem az fájt, hogy Diaeta nem vólt, de az hogy Cholera vólt, ez pedig nem tőllünk, hanem Istentől függöt. Azomban mi ok miatt akadtak itt fel a Rendek, mert attól tartanak, hogy más a jelennél kevesebb bizodalmat érdemlő Kormány, mert külömbfélék ám a kormányok, illy eseteket ürügynek venne hogy kissebb akadályok miatt is el mulassza az Ország gyülés tartását ha Posonyt el öntené a Duna, vagy a Sz. Gellért hegye bé dülne. Maradjon ki az a §-us, ugy is hányszor tsak dictaturára küldtem biztos embereimet, mindannyiszor ki maradt, azon véletlen talám leg jobban utasit, hogy mit tégyünk, adjunk hálát az Istennek hogy itt vagyunk s haggyunk fel ezen §-ussal minden pedantismus nélkül.*
V. ö. Zichy: Széchenyi beszédei, 97. l.
G. ESZTERHÁZY MIHÁLY azt tartá hogy számos küldöttség mehetett Tavasz felé Bétsbe, tsak ugyan Ország Gyülést is lehetett vólna tartani, maradjon a §-us.
ORSZÁG BIRÁJA: a Cholera körülményeit a nyavalya ismeretlen vólta miatt pestisnél is irtodztatobbnak tapasztalta. Igaz hogy a Király törvényes parantsolatjára ágyunak is tartozik néki menni a hü Jobbágy, de kedves dolog, hogy illy veszélyes dolog tellyesitése nem kivántaték, igaz, a törvényt bé kell tölteni, de a kormánynak az is kötelessége, hogy a polgárok életét lehetőleg ovja meg. A Cholera meg szünte pedig olly bizonytalan hogy Vas V[árme]gyében még a mult Septemberbe is dühösködött.
A NÁDOR meg emlitvén hogy bár a törvény nem emliti is ezen esetet, mert minden esetet nem láthat előre, de van példa, 1708-ban is kétszer el oszlott pestis miatt az Ország gyülés* és hogy Cholera után mint már B. Veselényi az ellenvetést anticipálva meg emlité nem voltak az Operatumok vizsgálatával készen a Törvényhatóságok. De nem vették e a RR. [1]830-ba köszönettel hogy az Operatumok fel vétele előtt, azoknak a törvényhatóságokkal lejendő közlése el rendeltetvén, ez által az Ország köz kivánsága meg előztetett? bé kellett tehát várni mig elkészültek s kérdé a Nádor, ha vóltak e készen Cholera után nyomba minden v[árme]gyék (sokan fel szóllamlanak hogy némellyek még most sem készültek el egészlen), a többség akaratja szerént tehát conclusumba ment, hogy a RR. ezen §-nak ki hagyására meg kérettessenek.
A pozsonyi országgyűlés 1708. június végén dolgavégezetlenül szétoszlott a pestis miatt. Az uralkodó párthíveit 1709. május 18-ára hívta ismét össze, hogy a gravamenekre válaszát közölje velük.
[II. 2.] Olvastatott a praeferentialis sérelmeket tárgyazó §-us, első szóllott a ZEMPLÉNYI FŐ ISPÁNY, ezeknek felterjesztését ugy mond a maga idejében ő is kivánni fogja, de világos az 1791-ki 13. t. cz. rendelése, igy vólt ez [1]830-ban, akkor előbb a 2-ik propositiot* pertractálták az Ország rendei, mi előtt az előleges sérelmekbe ereszkedtek vólna. Egyébb aránt is, a kir. elő adások nem mást foglalnak magokba, mint azon Országos kivánság tellyesitését, melly nélkül hogy minden intézet sikeretlen, a RR. 1825-ki fel irásokban,* az elébbi ország gyülésekkel eggyet értve ki jelentették. Azt mondják hogy ha 70 Esztendeig várhatott a nép, várhat még egy két holnapig, de a jó indulatu készség figyelmet érdemlő dolog, s ideje hogy 8 millio ember sorsával applaudente totó cultó orbe haladék nélkül foglalatoskodjunk.
Az 1830. évi 2. királyi propositió a reformbizottságok munkálatairól szólt, megengedte kinyomatásukat, tárgyalásukat pedig az 1831-ben összeülő országgyűlésre tűzte ki. (Az országgyűlés Írásai 26. l.)
Így az 1825. okt. 22-iki, 1826. jan. 20-iki feliratokban. (Az 1825. évi országgyűlés Írásai, 1. k. 61., 145. l.)
TÁRNOK: Nints előlegesb tárgy a törvénynél, ezen ország gyülése az operátumok fel vételére van rendelve, ő tehát a törvényhez szorossan ragaszkodik.
FEHÉRVÁRI PÜSPÖK hasonló értelembe van, annyival inkább, mivel az 1595-ki Ország Gyülésen kivül nints példa, hogy gravemeneken kezdődött vólna az Ország gyülése, akkor is a Kormány engedelmével. Ugy is ezen sérelmekre már részint adatott resolutio, részint igértetett, ezt bé kell tehát várni. Még servilisebb értelembe szollott a Venerabilis Clerus vezére,
B. SZEPESY, kinek minden 3-ik szava gratia et Clementia regia vólt.
B. VESSELÉNYI (vide in accluso).*
L. 124. s köv. l.
G. SZÉTSÉNYI ISTYÁN (a különtz): Tellyes meg győződésem és mondom hitem szerént minden hátra maradásunk oka ott fekszik hogy principiumnak fel áldozzuk a dolgot. Rossz utakon járunk, fel dülünk, kékre ütjük testünket, de hagyján tsak a principium áljon. Tsekély népségünket fogyasztja motsáraink dögletes gőzölgése, korlátlanok vizeink, mind semmi, fel áll a principium. Ha a montanisticum vagy tisztelettel légyen mondva az Ecclesiasticum vólna első hellyre téve a propositiókban, magam is azt mondanám: Istenért, elébb a praeferentialékat, mellyeknek eddig is nem azon az uton kellett vólna menni. De mivel a parasztnak, ki nálunk ex principio nints repraesentálva, dólga, az Urbarialé van első hellyre téve, fő kötelességünk rólla gondoskodni, s e véget a Kir. propositiókba egyenesen bé menni. Azt mondják, tudja a Paraszt, hogy sok, mitől sorsának könnyebbsége függ, mint a só a praeferentialék közt van, azt tagadom, a nép tsak nimbuson által látja ezeket s a particularitásokrol semmit sem tud, ő tsak azt tudja s nézi, veszik e fel az Urbarialét vagy sem, mind azért tehát mind pedig ha az 1791-iki 13. t. czikkellyt sálválni akarjuk, nints más mód, bé kell menni az Urbarialéba. Második oka hátra maradásunknak (de nyilván meg mondom én hogy senkit sem akarok sérteni) az, hogy azt gondoljuk, az az igazi patriotismus, az a derék liberalitás, ha mindég oppositiót formálunk a Kormány ellen. Azon beretvának, a mellyel vágnak, el kopik az éle. Igy van az opositio dolga is, amelly egyébb aránt hellyesen használva nagy gát ám az önkény ellen. Általam nagyon tisztelt B. Veselényi szépen rajzolá, az 1792-ik Országos Gyülés kezdetén mint feküdtek miveletlen az operatumok, minthogy nem tudtak a Rek Urbarialis kérdésekben meg egyezni. Én nem igen jól figyelmeztem s valóban azt hittem a jelen ország gyülését rajzolja. Haggyunk fel már egyszer a theoriákkal. Illy dolgokban majd mind egy, akár mivel kezdünk, csak kezdjünk már egyszer. De ki fog itt itéletet hozni? midőn az utasitások olly külömbözők s új utasitásánál fogva még az is beszél, a ki eddig tsak halgatni tudott. Emlékezzünk ama Frantzia köz mondásra: „L’insuffisance amčne l’arbitraire”. A Kormány embere azt mondja, a Vár[me]gye, a Földes Ur, nyomja a szegény parasztot, a Vár[me]gye igy kiált: a Deperdita* és a Földes Ur, – az Ur végre azt mondja: óltsóbb haszon bér nem is lehet, mint a mellyért én telket adok, de a kórmány, a kórmány, az rontja a Vár[me]gyét. (Nevetés.) Nevetnek az Urak? bár sirnának azt szeretném. Igy a paraszt 3 pad közt a földön ül. Fel hivom tehát a Földes Urakat, menjenek bé mindjárt az Urbarialéba s ne tolják másra a hibát. Igaz ugyan hogy a paraszt dolgát egy három szeghez lehet hasonlitani, a nyomás 1 oldalról 3, más oldalrol 3, harmadik oldalrol ismét 3, summája a nyomásnak 9. Ha egy oldalról el veszünk egyet, igaz hogy ott kisebb lessz a nyomás s tsak kettő marad, de ha nem vigyázunk a másik oldalra, meg lehet amit mi el vettünk, amahoz csapják, ott a nyomás 4 lessz s ha a summát nézzük mindég tsak 9, ez fájdalom igaz. De azért mi tsak segitsünk hol töllünk függ a dolog, segitsünk philantropice s ne hasonlitsunk örökké az olló két késéhez, ami tsak azt vágja, ami közzé akad. Ki adjon már most is irányt, ha nem a kormány? talán a Vármegyék sokfelé ágazó Instructioi? Azon vár[me]gyék, mellyek közt némellyek arrol sintsenek egésszen tisztába hogy miről van szó? 1741-ben fel szóllitván M. Therézia a Magyarokat, ezek nem sokat gondoltak a principiummal, fegyvert ragadtak, bé mentek Boroszlóba, el foglalták Siléziát, s olly szép dolgokat vittek véghez, mellyeknek emlékezete azok előtt is kedves, kik azt hiszik, Magyarország volt, s azok előtt is, kik velem együtt azt hiszik, Magyar Ország lesz. Tisztelet becsület a Silezitáknak, én őket igen szeretem, de nékem bizony kedvesebb M[agyar] Ország, ha atyáink nem sokat gondolva a principiummal, tétovázás nélkül bé mentek akkor a kir. elő adásokba, – mi most midőn Hazánk 8, s 9 millió lakosairól van szó bé menni késünk? s véleményünk ezer felé ágazó divergentiája közt, tsak a Királyi tronusnál eggyesülhetünk ha t. i. a propositióba szórol szóra bé megyünk. Egyébb aránt azt hiszem itt nem tsak arról van szó hogy a provisorius állapotott törvényesittsük, de arról is hogy javittsuk. Junctimról azt gondolom hogy ha vagy egy Jó Resolutiót kapunk, azt bizony tsak vegyük el, s egy kissé magunk kezeit is kössük meg hogy attól többé el ne álhassunk. Végre a diurnumokról akarván szóllani előre engedelmet kérek, hogy egy kevéssé trivialis hasonlatossággal fogok élni. Azt sokszor láttam hogy a halászoknál előre fizettek azért, amit foghatnak, de azt soha sem láttam, hogy ha elébb hálót vetettek, s azt üressen huzták ki azért valaki fizetett vólna. – Ha azt akarjuk hogy a paraszt fizesse a diurnumot, végezzük inkább most előre, mig jó reménység fejébe reá áll a fizetésre, ha egyszer meg látja hogy semmit sem kapott, akkor többé Isten se birja reá, hogy Semmiért fizessen.*
A jobbágy az 1751-i regulamentum militare értelmében maghatározott, a napinál alacsonyabb áron volt köteles a beszállásolt katonaságot ellátni.
V. ö. Széchenyi, IV. k. 361. l.
Aki ezen rakásra halmozott ideákból nem szőtt, hanem összve gyurt beszéd eggyes külömbségeit jól meg fontolta, az Szétsényit isméri. Nekem eszembe jut Groff Scheremetjevv* drága ritkaságainak gyüjteménye melly összve vissza hányva hever egy pompás palotában, s bár el szórt ugyan, de igen szép kints vólt.*
N. P. Seremetyev gróf dúsgazdag orosz földbirtokos, műgyüjtő és mecénás a XIX. század elején. Gyüjteménye, mely a maga korában világhírű volt, ma a moszkvai Seremetyev-múzeum anyagát képezi.
V. ö. Zichy: Széchenyi beszédei, 98. s köv. l.
(Az ülések detailja következik a jövő postán.)
A végzés e lett: A Nádornak veleményeket eggyeztető javallatára abban meg egyeznek a Fő Rek hogy az előleges sérelmek ámbár most mindjárt, de külön fel irás által terjesztetnek fel.*
V. ö. 119. l.
[II. 3.] Az Operatumok rendjére nézve meg egyezvén abba hogy az Urbariale légyen az első hellyütt, minthogy a személly leg elsőbb dolog, nyomba azután a Codex Criminalis. Elösmervén továbbá, hogy a Contributionale-Commissariaticum nem kevéssé érdekli a nép könnyebbülését, ez – s végre a kereskedési tárgy bokros érdekeiről sem kételkedvén, ez is a Codex Cambio-Mercantilissel eggyütt vétessék fel, a junctim szó helyett praeferenter. – A Conclusumtól való vissza léphetést* nem tartják tanátsosnak világosan kijelenteni, mert quod uni justum alteri aequum, a kormány is kivánná a vissza lépést. Jobb a szokott diaetale tranctamentum, melly szerént tsak ugyan nem válhat törvénnyé a Resolutio, ha nem akarják az Ország Rendei.
Amint az alsó tábla kifejezte: a munkálatokat azzal a feltétellel terjeszti majd az uralkodó elé, hogy azok csak együttes megtárgyalásuk után nyerhetik el a királyi megerősítést. (V. ö. 97. l.)
A Pesti Diaeta eránti repraesentatióba meg eggyeztek minden változtatás nélkül; a praeferentialis sérelmek előterjesztésébe némely kifejezéseket kivánnak lágyitani. Az anonyma delatiok pontját pedig a Criminalis Codexbe foglalni.*
A XIV. gravamenben a rendek éppen azt kérték, hogy addig is, amíg a büntető törvénykönyv elkészül, az uralkodó hagyja figyelmen kívül a névtelen feljelentéseket.
Diariumot Ország Gyülése rendszeres coordinatioja idejéig nem kivánnak tartani, azon principiumot enuncialván, hogy ez külön választaná a RRet, ők pedig ugy tekintik magokat, mint a Statusokkal egy testet, a melly tsak a tanátskozás könnyitése miatt ül összve külön terembe és igy a RR diariumát T[örvény] hozó test diáriumának nézik.
A propositiók eránti renuncium igen fontos munka, de tsak ma Dél után kezdet dictáltatni s 4 iv, most nem közölhetem, – pedig méltó a közlésre; következni fog.*
Iratok. I. k. 27. s köv. l.
*
Gaudite! plaudite! ma Conferentia vólt, 35 vármegye van a szabad adás vevés mellett – s tsak 14 ellene – a miként még hátra van; – de a principium győzelmes fénnyel lép elő! Te Deum laudamus!!!*
Az úrbéri munkálat I. art. VII. §-a a jobbágytelek haszonvételének szabad eladhatásáról szól. – V. ö. Kölcsey, VII. 103. l.
