a) 1833 január 22 A főrendek ülésének folytatása. Tárgy: [I.] A sérelmek elsőbbsége a kir. propositiokkal szemben. [II.] Az Opera…
a)
1833 január 22
A főrendek ülésének folytatása.
Tárgy: [I.] A sérelmek elsőbbsége a kir. propositiokkal szemben.
[II.] Az Operatumok sorrendjének kérdése.
1833 január 22
A főrendek ülésének folytatása.
Tárgy: [I.] A sérelmek elsőbbsége a kir. propositiokkal szemben.
[II.] Az Operatumok sorrendjének kérdése.
(Folytatása a Fő rendek 22.-ki Január Ülésének.)
[I.] ORSZÁG BIRÓ: Ulászló király Decretumának* be vezetése 1-ső jelét adja annak, hogy régibb időkben is kir. propositiok fel vételével kezdettek az Ország Gyülések; ez számos törvény Czikelyek bizonysága szerént szokássá vált s így nyert végre lételt az 1790: 13. t. cz., de ezen törvénynek két óldalu rendelésénél fogva valamint tellyes Jussal kivánhatja a Kórmány hogy a kir. elő adások minden más tárgyak előtt fel vétessenek, ugy más részről tellyes igaza van az Országnak is sürgetni hogy a sérelmek és nehézségek minden Ország gyülésén mulhatatlanul orvosoltassanak, mind az egyik mind a másik alapjainak s igazságainak visgálatja teszi a Diaetalis tractatusok foglalatját. A mostani kir. propositiók olly tárgyakat foglalnak magokba, mellyek mind két részről valamint az Ország lakosai bóldogságára, ugy polgári alkotmányunk erőssitésére is a legsürgetősebbeknek tartatnak s a propositiók ugy szólván az Ország sérelmeivel eggybe forranak. Ezeknek tehát fel vételét még az 1790-ki 13. t. cz. nem léte esetiben is kivánná, mert azoknak eddig el halasztását leg nagyobb sérelemnek tarbották az Ország rendei. A rendre nézve egy az akarat, hogy t. i. az Ország lakossai leg számosabb részének polgári léttét tárgyazó munka vétessék fel leg előbb; ez kötelességünk is, mert mi vagyunk az adózó nép gyámjai. Másodiknak mind tisztsége következésiben mind a nép sorsával lévő szoros kapcsolat miatt a Juridicumot kivánná, de a többségnek engedvén s a Contributionale Commissáriaticumnak szint nagy hasznát látván ezt, s utánna a Commericialét kiványa fel terjesztetni. Az előleges sérelmek fel terjesztését is leg kisebb kéttségbe sem hozza, hanem külön uton.
Az 1514. évi, VII. decretum.
G. KÁROLLYI GYÖRGY: Ha valaha, most igazságos a sérelmek eránt a KK és RR. kivánsága, már némellyek miatt a világ itéletére is hivatkoztak, idő vesztést nem ezeknek fel terjesztése, hanem ellenzésünk okozna. G. Szétsényi rossz utakról, motsárokról panaszolkodik, s azokat a privilégiumhoz való ragaszkodásnak tulajdonítja; de hol Jus Publicumról van szó, nem lehet olly könnyen venni a principiumot, könnyü arról el távozni de nehéz ám vissza venni.
B. BEDEKOVITS a Kir. elő adásokba kiván ereszkedni, G. FEKETE az Ország jussait eggyeztetni kivánván az 1791-ki 13. t. czikkelyel, a sérelmeket külön fel irás által fel terjesztetni; G. BETHLEN az előleges sérelmek orvoslása nélkül törvényeinket fel nem álhatónak itélvén, minthogy a törvény Szentsége mindent meg előz a Rendnek kivánságát tellyesiteni ohajtják. B. MEDNYÁNSZKY a mostani hellyheztetést egésszen meg változotnak nézi s ugy tartja az 1830-ki példa, hol a második propositio után terjesztettek fel a gravamenek, ki jeleli azon ösvényt, mellyen járnunk kell. Nem mondja ő hogy az első vagy második propositio után kell e, hanem tsak azt hogy most a propositiók előtt nem kell a sérelmeket fel terjeszteni.
G. ESZTERHÁZY MIHÁLY: Idő vesztéstől tartván kéri a Nádort, egy közép egyeztető utat jeleljen ki böltseségével, mellyel a Status hajóját már sok veszélyes körülmények között tudta szirtek közül ki vinni.
G. KEGLEVICH (Barsi): A Nádor tegnap biztossá tévén az Ország rendeit hogy ő Felsége minden rendszeres munkák felvételére időt engedend, ott elő fordulnak az előleges sérelmek is, fel szóllittatni véli tehát a rendeket hogy ez egyszer hagynának fel azoknak fel terjesztésével. Erre
Az ORSZÁG BIRÁJA meg jegyzé hogy elébbi nyilatkoztatását koránt sem abba az értelemben tette, mintha fel nem kellene az előleges sérelmeknek terjeszteni, sőtt kell, ebben áll a különös Diaetalis tractátus, ebben a költsönös juss, és annak meg felelő kötelesség. Mindég fen maradt a felterjeztés jussa, mig ő Felsége minden törvényes kivánságokat nem tellyesit, tsupán idő nyerés miatt vélné az Operatumokban elő forduló Gravameneket ott fel venni, ne hogy per excerpta dolgozzunk.
A NÁDOR elesmervén ezen számos elő adások böltsességét, három részre osztja a tárgyat: 1.) mit kivánnak törvényeink, 2.) mit az Ország gyülési rend, 3.) a tárgynak practicus fekvése. Az 1-őre: Constitutionalis Országban szükségesebb a törvény szentségét fel tartani, mint ahol nints alkotmány, törvény nélkül nints boldogság. A sarkalatos törvényeink közzé számitott 1790-ki 13-ik t. cz. mit kiván, (meg magyarázza) van még egy különös nézete, t. i. az 1830-ki 6-ik t. cz. Ennek czimere azt tartja hogy e jelen ország gyülés „cum primis” az Operatumok felvetésére van ki jelelve a törvény textusa szerént pedig „diserte hoc scopo”.* A 2-ra: Az 1790-ki 67-ki czik alkotása ólta szakadatlanul oda tzéloztak a rendek hogy az operatumok felvétessenek. Sokra hivatkozhatnék, de tsak az 1807-ki Diaetára hivatkozik, hol ezeknek el halasztása leg főbb sérelemnek neveztetett.* Atyáink hellyes jóslók vóltak, midőn egy izenetben azon félelmeket jelenték hogy az operatumok fel vétele más tárgyak közben szorássával fog hátráltatni (olvassa azon izenetet). 1825-ben különös környülmények okozták, hogy a Rendek mindjárt Diaeta elején alkotmányuk körrül sántzolásárol gondolkoztak. Küldöttséget rendeltek s ez a sérelmeket két részre osztotta eggyiket az operatumokhoz tsatolván, a másikat külön választván; az utolsókból vannak a praeferentialék kivéve. De mikor terjesztették fel? a küldöttség jelentése után, mi alatt a kir. előadások pertractatiojában ereszkedtenek a KK és RR., fel adatván 1825-ik Oct. 16-án a fel irás;* Ő Felsége azt válaszolá hogy nem lehetvén azoknak el végzéséhez már akkor reménység, a rendszeres munkálatok iránti küldöttséghez fognak utasittatni. A Rendek azt felelték hogy ezen Operatumok fel nem vitele minden sérelmeknek kutfeje, kérdi tehát nem kell e a kut főnél kezdeni az Orvoslást? a 3-ra: Azt állitják a KK. és RR. hogy az előleges sérelmek előleges orvoslása nélkül nem lehet sikeres törvényeket reményleni. Nem tagadja hogy nagy fontosságuak azok, de még sem gondolja; hogy azoknak előleges orvoslások nélkül nem lehet sikeres törvényeket reményleni. Nem hellyesebb e előbb magunk létesítését belső kép el rendelni, mi előtt Erdélynek, vagy más ujj részeknek hozzánk tsatolásárol gondoskodnánk (igy megy több sérelmeken keresztül), többnyire mind azon sérelmek elő fordulnak a rendszeres munkákba, ezeket nagy fontosságuaknak nézték mindég az Ország rendei; a jelen ország gyülés egyenesenn ezek véget van rendelve hogy tehát a törvény is bé töltessék, és a rendek kivánsága is tellyesedjék, külön fel irásba terjesztessenek fel az előleges sérelmek. (Ez vala végzésök a Fő Rendeknek.)
Az igazságszolgáltatás folyamatosságát biztasító törvénycikk szövegében a diserte nincs benne.
Az 1807. dec. 2-i feliratot l. ez országgyűlés Írásai közt, 457. s köv. l.
Ily dátum alatt nincs felirat. Az a felirat, amelyben a rendek az elmult évek önkényuralma ellen tiltakoztak, és az alkotmány körülsáncolását kívánták, 1825. okt. 22-én kelt. (Az 1825/7. évi országgyűlés Írásai, I. k. 51. s köv. l.)
[II.] Következik az Operatumok sorozatjának kérdése.
ÜRMÉNYI mint tenger parti kormányzó leg jobban tudja hogy a kereskedés nem tehet sikeres elő haladást, mig alapjai hibáznak, ide tartozik a személly bátorsága, a Vagyon biztossága, mellyek többnyire a Juridicumba fordulnak elő, oda tartoznak a sebessebb igazság szolgáltatás, személlyes actoratus, váltó törvény szék el rendelése, mind ezek nélkül, valamint belső jó létt nélkül kereskedés nem lehet, erre megkivántatik az industria kifelylése, mellynek a Hitel rugója a természeti rend is azt hozza magával, hogy először azt szerezzük meg, a mi nints, ugy osztán azon segitünk, ami nem egészen jól van, büntető törvényünk azomban tellyességgel nints. A Rendek által meg állapitott sorozásban tehát meg nem nyugszik.
A Rendek azért kivánnak 3 munkát junctim fel terjeszteni sanctio alá, mivel attól tartanak, hogy az Urbariale bé rekesztésével szélt oszlatik az Ország gyülés, én is kivánom a junctimot de tsak az Urbarialéra és Juridicumra nézve. Rendkivül történhető esetekre is kell ügyelni, ha sokat foglalunk egybe, meg történhetik hogy törvény nélkül lennénk kéntelenek eloszlani. Leg alább tehát kettő légyen be végezve és sanctionálva.
FŐ POHÁRNOK (Eötvös) a junctimról semmit sem akar tudni, még kevesebbet arról, hogy resolutio alá is junctim terjesztessék több munka. Országunk böltsőjétől kezdve mindég törvény anyaga (materia) vólt az, a mi Diaetalis tractatus utján költsönösen meg állapitatott. Illyes ujjitások tsak zavart okoznak. Ha kettőt hármat kivánnak junctim fel terjeszteni, miért nem mind? ki lessz oka ha bé nem végzik illy huzamos pertractatio mellett. Csak vétessék s végeztessék az Urbariale; most más kérdésbe nem szükség menni.
G. FEKETE: A kir. előadások által fel állitot sorban meg nem egyezik, kötelesség ugyan a proposiokba be menni, de nem következik, hogy azoknak sorát is meg kell tartani. Légyen 1-ső az Urbariale, de azt nyomba a Commisariaticum kövesse, ez terheli a népet leg sullyosabban, a kereskedésről ugy gondolkozik mint Ürményi, s azt véli soknak meg kell azt előzni, mint p. o. a Juridicumnak. A junctimnak sok practicai nehézségei vagynak. Tractatusokrol lévén szó, nem végén kell a dolgot kezdeni.
G. ZITSY KÁROLY: A sorozatra s a junctimra nézve is mint az RR, de ha második helyütt nem hagyatnék a Commercialé, kivánja a Juridicumot, különösen a Criminalis kérdés el rendelését, sőt a Publico Politicumot is nagyon előlegesnek nézi a nép könyebségére nézve is, ott fordulván elő a diurnumok kérdése. Az Urbarialénak első hellyre tételével a nemességre mint egy a kegyetlenség bélyege süttetett egész Europa előtt. Ugy hiszi, nem tette vólna ezt a Felség elsőnek, ha annyi nagyitó iratok nem betstelenitettek vólna bennünket, pedig sokan, kik leg többet lármáztak, el mondhatnák hogy mea culpa mea culpa.
GYÜRKY (Krassói Fő Ispány): Az Urbariale elő botsátásával a Juridicum és Cambio mercantilis Codex fel vételére voksol, a junctimról szólván nem reményli, hogy Urbarialis engedeljeinket a kereskedésre nézve nyerhető kedvezéshez akarnánk mérni.
TÁRNOK: A kir. elő terjesztéseket ismételve fiui hálás tisztelettel olvassa, alkotmányos Országban nints veszedelmesebb a provisorius állapotnál. Ő Felsége az által, hogy ennek meg szüntetését leg első hellyre tette, atyai szeretetének zálogát nyujtotta. Ha az Urbarialis állapot már törvény által vólna határozva, akkor a Juridicumnak elsőségére voksolna, justitia enim est regnorum fundamentum.* 3-nak tészi a Commissariaticumot. De a kereskedésre nézve meg valja, hogy ennek hasznait tsak messze távolságba látja, mint hogy az erre meg kivántató utak, tsatornák épitésére sok idő kivántatik. Most azomban az Ország lakossainak jelen pilanati jobb léttéről szükség sietve gondoskodnunk. A népen segiteni kiván ott, hol tőllünk függ a segittség, a junctimra nézve ugy vélkedik hogy ami jó, azt mint G. Szétsényi mondá el kell venni.
Ferenc király jelmondata.
G. KÁROLLYI GYÖRGYöt sem a kor szelleme, sem Eurapa birálatja nem inditja, hol 8 millio ember bóldogsága forog kérdésbe. Csak az ön érzése ingerli, s midőn a Király szép példával megy elől, követni kell őt. A Rendek ellenkezése tsak tettző, szint olly őszintén kivánnak ők az adózó sorsán segiteni, mint a Fő rendek. A Commercialénak közvetlen összve függését az Urbarialéval kereken tagadja. Jól esnék ugyan a szegény parasztnak, ha gabonáját, borát drágán el adhatná, de leg érzékenyebb sullya még is azon önkény, melly alatt böltsőjétől szenyved, azt sem tudja mellyik Csomo gabona termését nevezheti magáénak, el rothad az a gazda tiszt miatt s ha panaszt tesz, ki lessz birája? a földes Ur. Ezen kivül a házi pénztár sullya, a deperdita az ingyen fuvar st. rontják, nyomba tehát a Commissariaticum következzék. A kereskedésre nézve azon kaptsolat miatt, melly köztünk s az örökös tartományok között fenn áll, nagy sikert nem vár.
Az ORSZÁG BIRÁJA: Groff Károlyi beszédjében azon iratok viszhangját találja, mellyek a Hazánkba létező vissza éléseket olly fekete szinekkel festik, mig ember ember marad vissza élések lesznek, ha egy semmire kellő Uraság vagy Vár[me]gye tisztje vissza él hivatalával, ez az egész nemzetre szégyent nem vethet. Illy könyvek után gyalázzák külföldi hirlapok nemzetünket.
GR. KÁROLYI sajnálá, ha igy érteték, ő nem akará gyalázni a Hazát, de a kitsapongásokat őszintén fel kell fedezni.
Az ORSZÁG BIRÁJA (folytatván): Báró Veselényinek virágzó s irigylésre méltó beszédjére némelly észre vétele van u. m. hogy az Urbarium nem törvénytelen provisorium, hanem provisorius törvény. Hogy Atyáink nem akarták a scybillinus könyveket el égettetni, mert mit a józan okosság javasolt, meg történt. Hogy 1764-ben tsak az idő hijjány okozta, nem pedig a nem akarás, hogv törvény nem alkottaték,* hogy a földhöz ragadt rabszolgaság már Jóseph ideje előtt az Urbariom által tettlegesen el volt törülve, nemzetünk Characterének mindég tulajdona vólt hogy örömest tette mit a körülmény engedett. A sorozatra nézve ki jelentetvén a már meg irott végzés, a további vitatás más napra halasztatott.*
Mint ismeretes, az országgyűlés, főleg a főurak ellenállása akadályozta meg az úrbér-kérdés kétoldalú rendezését.
V. ö. Kölcsey, VII. 99. l.
