b) 1833 március 28 A főrendek ülése. Tárgy: A vallásos izenet pontonkénti vitatása. [I.] A multban kötött reversálisok is érvényü…
b)
1833 március 28
A főrendek ülése.
Tárgy: A vallásos izenet pontonkénti vitatása. [I.] A multban kötött reversálisok is érvényüket veszítsék-e? Döntés: Nem. [II.] A gyermekek kivétel nélkül atyjuk vallását kövessék?
1833 március 28
A főrendek ülése.
Tárgy: A vallásos izenet pontonkénti vitatása. [I.] A multban kötött reversálisok is érvényüket veszítsék-e? Döntés: Nem. [II.] A gyermekek kivétel nélkül atyjuk vallását kövessék?
Martius 28-án országos ülés a Fő Rendeknél.
Napirend: folytatása a vallásos tárgynak.
A NÁDOR a fő RR. küldötsége munkájának sini ösvényén menve azon kérdést tette fel, elfogadják e a fő RR. azon küldötségi javaslatat, hogy vegyes házasságra elválasztsági időkorig, u. m. 18-ik évig, csupán a szülék megegyezésével lehessen lépni? Ezt az ORSZÁGBIRÁJA, a Tárnok ellenvetései ellen támogatá, gyámokúl hozván fel, hogy a reversalisok eltörültetvén, szükség legalább ezen ovás, a gondolatlan lépések jövendő megbánásának elháritására. VURUM püspöknek pedig azon kérdésére, mit tesz a leány, ha szülői ellenzik férjhez menetelét, az Országbirája azt felelé, hogy 18 esztendős koráig nem megy férjhez, azután szabadon. Ez e szerint határozatba menvén,
[I.] a NÁDOR következő kérdés gyanánt azt tevé fel, legyen e a reversalisok eltörlésének a múltakra nézve visszaható ereje?
G. DESEWFFY AUREL: Az eddigi reversalisokat meghagyatni javalja két kivétellel: 1. hogy ha panasz tétetik irántok, ő felsége megsemmisithesse, 2. hogy ahol 7 évesnél idősbb gyermek nincs, és ezen törvény kihirdetése után egy esztendő alatt viszahúzzák közös akarattal a házasfelek, szintén erőtelenné váljék a reversalis. Ezen inditványt Gr. Széchenyi Istv[án] és Gr. Battyányi Iván (Baptista) támogatták.
B. WESSELÉNYI: Azt tartja ugyan hogy viszaható törvényt szabni, sem ész, sem polgári kötelesség nem engedi, de ő ezen rendszabást viszaható törvénynek egyátaljában nem veheti. Mert bár sokan állitották is, hogy reversalist adni eddiglen szabad vólt, de ez ha el nem döntetett is, legalább nagyon kérdésbe vétetett, mivel a RR táblája közakarattal, s ezen táblának is nagy része, a reversalisokat törvényteleneknek valja. Azon törvény tehát, melly törvénytelen, vagy legalább nem tisztán törvényes tett következéseiről s nem is a múlt dolgokrol, hanem azoknak jelenleges, és jövendő következéseiről tesz rendelést, nem viszaható. Továbbá főtekintet gyanánt kelletvén azon szempontot tisztelni hogy a házi csend fel ne forgattassék, ez is az eltörlést javalja, mert mindazokra kik reversalist adtak, sokkal keservesebb lenne az egész jövendő, mint a múlt, látván hogy a törvény utánni esetek nagyobb lelki szabadságot nyertek, mint a mellyel ők birhatnak.
GYÜRKY főisp[án] hasonló értelemben van. – Viszahatónak csak akkor lehetne ezen rendszabást mondani, ha élő törvényt változtatna, de itt nem törvény, hanem visszaélés szüntetik meg, s ha meg nem szüntetnék, az eddigiek sorsa még nehezitetnék, mert ekkorig legalább kegyelem útján remélhettek nyugalmat most a törvény ezt is bévágná.
GR. VAY a reversalisokat már tegnap törvényteleneknek nyilatkoztatván, követeltséggel mást nem mondhat, minthogy a múltra is megszüntessenek. Honnan eredtek a reversalisok? Resolutiókbol, ezeket pedig a 26-ik cz[ikkely] 1. §. örökre megsemmisiti* és igy a rajtok épült intézet is törvénytelen, azért anak foganatját megszüntetní kivánja.
Az 1791. évi 26. tc. 1. §-a bécsi és linzi béke utáni resolutiók és explanatiók figyelmen kívül hagyását mondja ki.
A NÁDOR megjegyzé, hogy a többség tegnap postulatum gyanánt fogadván el a reversalisoknak jövendőre való megszüntetését, az eddigieknek törvénytelenségét el nem ösmérte. És igy más inditóokokbol, quae sontica adsunt kivánná a tárgyát vitattatni.
B. Vay Miklós és Gr. Károlyi György még a Wesselényi és Gyürky értelmében szóllottak.
GR. ZICHY KÁROLY a kérdésbe vett reversalisoknak elitélését továbbat is a felségnél meghagyatni kivánván, úgy tartja, a Rendek sem adnak ezen intézetnek viszaható erőt, mert csak megszüntetést kivánnak, s ez csak a jövendőt illetheti.
B. PODMANYICZKY LAJOS tehát csak a megszüntetés kifejezése mellet ohajt maradni, nehogy az a mi önkény által létesitetett, törvényesitessék.
Az ORSZÁGBIRÁJA ellemben, mind a törvénytudomány elveinél, mind a dolog alapjánál fogva azon kérdést látja felforogni, ellenkeztek e törvényel a reversalisok? Ő azokat a mellyek teljes szabadsággal adódtak, szabadoknak tartja, s ilyes tárgyrol szabad volt szerződést kötni. A törvény világosan mondja hogy possint sequi religionem evangelicam, ezen lehetségről tehát teljes jusal lehetett lemondani. Erősiti ezt a szokás, nem is foghatja meg hogy lehetne meg rosszúltnak nevezni azoknak sorsát, kik szabados dologrol szerződést kötnek. A Wesselényi okoskodása minden törvényről mondható, mert a viszaható törvény mindig következésekről szóll. Készebb lenne megtartani a reversalisokat jövendőre is, mint ilyes zavart okozni. A mellyek legfelsőbb elitélés alá terjesztetnek, legyenek továbbra is ott elitélendők, s ha fortély, vak buzgóság, s csalárdság által létesitettek, meg kell erőtelenitetniök, ha ellemben igazság, és szokás szerint jól köttettek, áljanak.
A TÁRNOK úgy folytatá ezen okoskodást, hogy már tegnap postulatumnak lévén az eltörlés kinyilatkoztatva, magában következik hogy az eddigiek egyedül magános szerződések gyanánt tekintődhetnek, s a szerződésekről szólló közönséges törvény alá esnek.
A többség világosan oda nyilatkozván, hogy az eltörlésnek viszaható erő ne adassék, GR. DESEWFFY AUREL legalább nyilván betétettni kivánta a viszon izenetbe hogy mint eddig, továbbat is a felség kegyelme döntse el a kérdéseket. Az ORSZÁGBIRÁJA felelt, hogy ezt máskép senki sem értette, s nem is ellenkezik. B. MEDNYÁNSZKY ovást tett hogy ő ezt nem a felség kegyelmére hanem a törvény útjára kivánja bizatni.
A NÁDOR igy jelenté ki a végzést: hogy az eltörlés viszahatólag nem értetik. Egyébiránt a viszon izenetbe ki kell jelenteni, hogy ez csak a teljes szabadsággal kötöttekről szóll, s a mellyek nem szabadon, nem önként, nem kölcsönös megegyezéssel adattak ki, azok erőteleneknek tartassanak.
[II.] Most következvén a RRnek azon javallata, hogy a gyermekek kivétel nélkül attyok vallását kövessék, a mint ez más országokban is igy van. Minthogy ezen javaslat az 1791-ki 26. czik[kely] rendelésével ellenkezik, a NÁDOR legelébb azon kérdést kivánta el döntetni, oly sarkalatosnak kell e azon törvényt tekinteni, hogy azt változtatni ne lehessen?
A változhatóságot, és igy a javithatást védették: B. Wesselényi, G. Széchényi István, G. Vay, és B. Vay Miklós, G. Fekete, G. Károlyi György, G. Desewfy Aurel, G. Teleky Samuel, G. Zay, G. Battyáni Iván, Gyürky főisp[án], mind a két B. Jeszenák, Gr. Waldstein. G. Ráday, B. Prónay Albert.
Az örök időre változhatatlanság mellet szólottak: Az Országbirája, a Tárnok, a fő Lovász Mester, a Kalocsai és Egri érsekek, Veszprémi, Váczi, Szombathelyi, Nyitrai, Beszterczei, Fejérvári, Kassai Püspökök, Lánczy, b. Bedekovits, b. Orczy, Gr. Zichy Ferraris, Gr. Keglevics János, b. Révay, Lányi, Ghiczy, Almássy, Gr. Erdődy Károly fő ispányok, Gr. Nádasdy Leopold, b. Mednyánszky, B. Pongrácz, Gr. Battyányi Imre, B. Perényi, Kukijievics Horváth Or[szág] Követe.
A hely nem engedi ezen tömérdek enunciatiók egyes előterjesztését s azért csak per apices a két véleménynek előhordott gyámokai ezek voltak:
A változhatlanságra, s örökös megtartásra: 1. az 1791: 26. czik[kely] sarkalatos. – 2. világosan benne van hogy örök időkre tartandó. – 3. pacificatiókra van épülve, ezek pedig változhatlanok, s igy az is a mi reájok épült. – 4. czélja a 26-ik czikelynek örök béke, s öszehangzás, mellyet a változtatás megzavarna. – 5. a változhatlanságot megerősitette 8 országgyülése, a mellyeken azon törvény ellen semmi se kivántatott, s az 1825-ben föladott sérelmeknek* czélja is csak az vólt, hogy a 26-ik czikely megtartassék. – 6. a változtatás új kivánatoknak nyit kaput, s ki tudja hol álnának meg az evangelicusok új meg uj kivánataikban. – 7. ha változható, ugy mind a két részre az, ezt pedig az evangelicusok magok is tagadják. – 8. a törvény világosan ovást tesz, hogy az evangelicusok szabad vallásos gyakorlása, absque praejudicio RCatholicae eclesiae legyen, s minden változtatás praejudicium. – 9. Vallás tárgyában reciprocitás nem lehet. – 10. ha ezen törvény változhat, úgy változhat a Partis I: 9., az 1741: 8.* is, pedig bár a század lelke int, azokrol még is szóllani sem szabad. Ezen előadások folytában a buzgó PÉTSI PÜSPÖK azt emlitvén, hogy a 26-ik czikely változtatását csak azok kivánhatják, kiknek egyéb czéljok nincs annál, hogy a romai catholica egyház lenyomattatásával a hatalmat magokhoz ragadják, a NÁDOR azonban meginté ő Excellentiáját, ne magyarázgassa másoknak czélzásait, s a sziv rejtelmeit, mellyek előtte tudva nem lehetnek, ők kik catholicusok, úgy hiszi, csak békét, egyetértést, szeretetet, óhajtanak, ennél fogva sértés nélkül a másik félről sem lehet egyebet feltenni. Magát azon elvet in abstracto, lehet e változhatlan törvény, b. MEDNYÁNSZKY így fejté ki a nem változható párt értelmében: Csak az örök, a mi isteni. Emberi intézet, természettől kapta a változhatás bélyegét, – de úgy hiszi az emberi gyarlóság ezen hatását, a társaságos élet czélja tekintetéből, a polgárok bölcs előre látása korlátok közé szorithatta, és szoritotta is, mert csak nem minden alkotványos országban vannak változhatlan törvények, tanácsosbb a tökéletlenséget eltűrni, mint a társaság épületjét sarkában megrázni.
Az 1825/7-iki országgyűlés Írásai, 413., 415. s köv. l.
E szerint a rendek sarkalatos jogai annyira változhatatlanok, hogy értelmezésük felől országgyűlési tárgyalásnak sem lehet helye.
Az emberi intézetek tökéletesithetésének s igy a törvények változhatóságának baráti, ezen ellenokokkal harczoltak: – 1. A legalaposbb törvényt is lehet, sőtt kell változtatás alá venni, ha a később kifejlett környülmények mást, vagy többet kivánnak, másként a nem elégséges intézetekhez lánczolt társaság veszedelmeztetik. 2. vannak erre számtalan példáink, maga alkotványos lételünk alapja, az Arany bulla is megváltoztatott, s azon pontja, melly az egésznek biztositására vólt alkotva, rosznak találtatván eltörültetett. 3. ha van változhatatlan tárgy, a nemzet és fejedelem közötti alkukötések – diplomák – azok, pedig a diplomák is változhatók, s hogy igen is változhatók, azt első publicistáink egyike, az Országbirája 1830-ban maga is czáfolhatlanúl mutogatta.* 3. ha változhatlan a 26-ik czikely, még változhatatlanabbak azon pacificatiók, a mellyeken amaz épül, ezek tészik az alapot, amaz csak applicatio, a 26-ik czik[kely] tehát csak anyiban lehet változhatlan, a mennyiben meg egyez a pacificatiókkali már pedig azon §, melly azt rendeli hogy az evangelicus atyának leányai annyok vallását kövessék, ellenkezik a pacificatiókkal, mert azoknak lelke a reciprocitás. A mi most kéretik, annak ususában vóltak az evangelicusok 1608-ban és 1647-ben s ezen ususokbol csak az 1721-ki Pesti Comissio után költt Carolina resolutio által* törvénytelenül kivettettek; teljesiteni kell tehát a 26-ik czikkely azon vezér rendelését, hogy az evangelicusok a Bécsi és Linczi békekötések állapotjára tétessenek visza. – 4. a törvényhozó testnek in saecula saeculorum hasonló jusokkal kell birni, az 1791. dietának nem vólt a maradéktol örök időre tartó teljhatalmú levele, s ha annak jusa vólt a protestánsok pacificationalis szabadságát megszoritani, az 1833-ki diaetának jusa van kiterjeszteni. – 5. szeretet nélkül való magyarázat, hogy a lex perpetuo duratura megkösse a nemzet és király kezét hogy több favort ne adhasson, csak anyiban örökös az, hogy az adott just el venni nem lehet, de többet adni lehet. – 6. a sarkalatos törvény változhatlanságát ezen Organicus dieta kezdetén axiomának állitani, annyit tesz, mint előre kimondani, hogy bár mint kiáltson is a jelenkor szüksége némelly változtatások mellet, mindenben a régi mellet kell maradni. – 7. százados villongások után, 40 éve, hogy a kölcsönös szeretet, s keresztényi szelidség csatolja Magyarhoz a Magyart, ezen szent frigy megerősitése tekintetéből, oly epochában, midőn (ha valaha) szükséges a harmonia, felemeli szavát, maga az erősebb fél, a felvilágosodott ditső Statusok táblájának catholica része a protestánsok mellet, osztozni kiván a törvény egyenlő jóvoltában, felemeli szavát azon királyhoz, ki még mint korona örökös közben járó volt dicső atyánál a 26-ik czik[kely] alkotásában, nem kell hátráltatni a kérést; változnak az idők, s oriási lépésekkel halad előre a kornak lelke, makacs ellentálás alá sodorhat keservesen, egy két év többet fejt ki, mint eddig egy század kifejtett, s kik 1791-ben protestáltak a 26-ik czikely ellen, azt most mint változhatlant pártolják?!
Bizonyára az országgyűlés elején, amidőn az alsótábla V. Ferdinánd hitlevelét az 1792-től eltérően óhajtotta megállapítani s a kérdés a felsőtábla elé került.
Az 1715. évi 30. tc. a vallásügy elintézésére bizottságot küldött ki, amely Gr. Koháry István országbíró elnöklete alatt 1721-ben Pesten kezdte meg tanácskozásait. Előterjesztésére adta ki III. Károly 1731. márc. 21-én Carolina Resolutio néven ismert rendeletét a protestánsok helyzetének szabályozására.
(Még e kérdésnek némely érdekesb egyes részei következni fognak.)
A RR táblája April 2-ik s 3-ik napi kerületi üléseiben, a felvilágosodott értelem tántorithatlam álhatatosságával állott meg köz akarattal, elébbi izenetje mellet a vallás tárgyában. Még csak egy szót sem változtatott.*
Olv. részletesebben 277. s köv. l.
