a) 1833 május 8 Kerületi ülés. Tárgy: A teljes sorozatot fogadták-e el a rendek a mult országos ülésben, vagy csak a két első Ope…
a)
1833 május 8
Kerületi ülés.
Tárgy: A teljes sorozatot fogadták-e el a rendek a mult országos ülésben, vagy csak a két első Operatumot?
1833 május 8
Kerületi ülés.
Tárgy: A teljes sorozatot fogadták-e el a rendek a mult országos ülésben, vagy csak a két első Operatumot?
Május 8-án Kerületi ülés – Előlülők Csapó, Hertelendy.
CSAPÓ jelentést teszen hogy megkérdezvén az Előlülő Allnádort, miként értette légyen a sorozat iránti végzés kijelentését, ugy e hogy a törvénykezési munka második helyre, vagy pedig hogy a királyi válaszban felállitott sorozat egészen el van fogadva, az Allnádor azt felelé: hogy valamint a kérdés elején a tanácskozásokat az, egész kir. rescriptumra kiterjesztette, ugy a végzést is másként nem értette de nem is érthette, mint ugy hogy a kir. rescriptumban kitűzött sor el van fogadva.
GYERTYÁNFFY, BORSICZKY, MADOCSÁNYI feltartják országos ülésre a szóllás szabadságát.
CSÁSZÁR más tárgyra vonja a RR figyelmét, t. i. emlékeztetvén a dolgok eddigi késedelmes folyamatjára, mellyből azt húzza ki, hogy mind a 9 munkának felvételére 10 év is megkivántatnék, mind azért mivel a tárgy voltaképen ösméretes, mind azért mivel szabályos utasitások vannak a követeknek irántok, ideiglenes ellátás gyanánt inditványba hozza, hogy ezen rendszeres munkákra nézve felhagyván a Kerületi ülésekkel, azokat egyenest országos ülésbe vigyék a RR.
HERTELENDY: Azt hiszi ezen inditványal a RR annyival inkább felhagynak most, mivel az Urbariumra nézve, az eddiginél külömböző rendet már ugysem szabhatnának.
NAGY: Mind azért hogy a tegnapelőtti végzés következésében kötelességemnek ismérendő kijelentés kedvetlensége megelőztessék, mind azért hogy a valóságos többség akaratja világosságra jöjjön, kérem a RRket ne mozdítsanak el minket a kérdés feletti voxolástol, ha meg leszünk győződve hogy a többség valósággal elfogadja a Kir. rescriptum sorozatját, szavamat adom részemről hogy országos ülésben szóllani nem fogok. Nekem a dolog mostani fekvésében már mindegy, bárha az Eclesiasticumot teszik is elsőnek, itt nem sorozatról többé, hanem országos jusrol van szó. Ezen rendszeres munkák tárgyai nem egyebek mint gravamenek, mi lesz belőle, ha hogy a kormány fogja kiszabni melyik gravament kell fel venni. Ez úgy hangzik, mintha az orvos azt mondaná a betegnek, te ne szólj, majd én mondom meg neked mid fáj. Mi magát a dolgot illeti: provocálok a RRre közönségesen és egyenkint, szóllott e az Előlülő csak egy szót is arrol hogy a Comisariaticum elsőbséget érdemel a Comerciale előtt? mondotta e azt csak egy követ is? de lehet e magában a dologban is logicai követeltséget látni, hogy a Comerciale, mellyet előbb a töbség elsőnek itélt, most halgatólag utolsónak tétessék. Nincs it arrol szó, mit jelentett végzésnek az Előlülő, hanem arrol, mi a többség akaratja.
CSAPÓ ismételve emlékezteti a RRket hogy ez az Előlülő compromissiója nélkül kerületi tanácskozás tárgya többé nem lehet.
JUSTH kijelenti hogy ő a végzést úgy értette, a mint az Előlülő, – igy értette azt a többség is, hogy a minoritás nem úgy értette, az igen természetes de miért akarják a majoritást a magok véleményére kénszeriteni?, s ha nem úgy értették, itt van e helye az ellen szóllani? miért nem szóllottak országos ülésben. Azon tegnap hallott kifejezésben, mintha koplaltatás által vétetett vólna ki ezen végzés, és köpönyeg alól csúsztatott volna ki két Operatum, meg nem nyughat, mert ez által sértve látja az országgyülés méltoságát.
ROHONCZY: Az országgyülési végzést nem az Előlülő, hanem az egész test tulajdonának nézi, felhoz példában egy esetet az 1825-ki Országgyülésből, midőn a nemesi Conscriptio tárgyában Borsodnak lelkes követe.* kinek emléke most is szivünkben van (éljen!) conclusum után egy hatalmas inditványt tőn – mi lett belőle? mutatja a napló könyv. Végzés az, mit az Előlülő kijelent, a RR pedig elfogadnak, s ez többé szóba nem jöhet. – PLATHY hasonló értelemben szóll.
Ragályi Tamás, akit a kormánypárt az 1832-i követválasztásnál megbuktatott.
MARCZIBÁNYI: Előttem már most mindegy, bár mellyik legyen is a sorozat rendje, de másként áll a dolog, ugy áll, hogy ismét egy sarkalatos országos jus vétetik kérdésbe. Az előlülőt nem azért tudatkoztuk meg, hogy kimondásának hódoljunk, hanem azért hogy tudjuk miben áll a dolog. Miután ő a végzést a tanácskozások határán túl, hogy világosan kimondjam önkényesen kiterjesztette, midőn sokan azt is tagadni látszanak hogy ez kerületi tanácskozás tárgya lehet, meg kell vallanom hogy országas jusaink Előlülői önkény által sértetnek. Tisztelem én az Előlülőt s ha rajtam állana bár mi fényes méltósággal is halmoznám, de ezen tisztelet nem ragad el annyira, hogy ön jusainkrol megfelejtkeznék. Ha fejet kell az önkény előtt hajtani, úgy vége van szabad tanácskozásinknak.
BÖTHY a Conclusumnak szentül leendő feltartása mellet szóllván, okoskodását leginkább azon épiti, hogy sem az előlülői kijelentés után, sem miután a változtatás kerületi ülésbe visza vitetni rendeltetett, bár azt az Előlülő nyomban itélőmesteri tollal kivánta légyen is megtétetni, senki ellen nem mondott. Ezen sokak előtt, s a szónok előtt is kedvetlen végzés következése lett azon első lépésnek, midőn a RR az 1825-ki állapodástol legelőbb elállottak, következése lett a kormány igéretébe vetett bizodalomnak. Hidjen a kormánynak a ki akar, ő soha sem fog hinni, se ezen tárgyban se más egyébben. De sérelmesnek látja hogy a végzés iránt az előlülő megtudakoztatott, mit nyertünk vele? annak adtuk bizonságát, hogy illő figyelemmel nem valánk tanácskozásinkban, a mit ő legalább részéről soha el nem ösmer s jövendőre ily procedurának ellene mond.
BALOGH: A megkérdeztetést ugy nézi hogy a Rendek compromittáltak az előlülőbe. A szóban forgó végzés rendin is van, mert a RR nem mondották izenetjökben hogy harmadik, negyedik helyre nem azt fogadják el, mi a rescriptumban van, sem azt nem mondották hogy máskor fognak iránta felelni, és igy elfogadták.
DEÁK országos tárgyakban egyes emberbe compromittálni nem fog. A végzést elfogadja, de nem azért mivel az Előlülő azt igy jelentette, hanem azért, mivel a többség úgy akarja. Azomban országos ülésben fog iránta szóllani, hogy a tanácskozásokon túl terjedett a többség akaratjának kijelentése. Küldői elesvén attol hogy a Commercialis munka második helyre tétessék, ennek okait látni fogják a napló könyvben, de annak hogy miért nem lett harmadik? okát a napló könyvben látni nem fogják, mert iránta senki sem szóllott. Izenetünkből épen ellenkezőt kell következtetni mint a Barsi követ kiván, mert ott mi 2-ik helyre tettük a Commerciálét, és igy se harmadikra, se negyedikre nem tehettük, s ha van illatiónak helye, inkább az következnék, hogy a mi 2-ik volt, legalább 3-ik legyen. Kivánná egyebiránt ezen vitatással hagynának fel a RR, országos ülésben ő is fog iránta szóllani.*
V. ö. Kónyi: Deák Ferenc beszédei, I. k. 11. s köv. l.
BORSICZKY Justnak ellene mond, s el nem ösmeri hogy felidézett kifejezésével az országgyülés méltóságát sértette vólna. Emberileg gondolkozva kéntelen újra is azt mondani, hogy 8 órátol négyig ülést tartani egyfolytában, s a követeket kifárasztani, nem rend, és a mi ekkor köpönyeg alá vétetve csuszik bé határozásba, nem rendes határozás.
Végre a RR ennek jelenleges további vitatásával a többség conclamatiójának engedve, felhagynak – Palóczyt megbizzák, hogy az izenet meg változott szakaszát, vegye szerkeztetésbe,* s az Urbariumban tovább mennek, a minek tárgyát s resultatumát már előbbi levelünkben megirtuk.*
V. ö. Kölcsey, VII. k. 321. l.
L. 356. s köv. l.
