b) 1833 május 22, 24 Kerületi ülések. Tárgy: Az Urbariale. A község elöljáróinak jogköre. A békebíráskodás. Az uriszék hatásköre.
b)
1833 május 22, 24
Kerületi ülések.
Tárgy: Az Urbariale. A község elöljáróinak jogköre. A békebíráskodás. Az uriszék hatásköre.
1833 május 22, 24
Kerületi ülések.
Tárgy: Az Urbariale. A község elöljáróinak jogköre. A békebíráskodás. Az uriszék hatásköre.
Május 22-ikén mint már mult levelünkben is meg irtuk,* az Urbéri munka folytattatott. – Kezdetben mindjárt szóllott
L. 401. s köv. l.
SOMSICH: Midőn mult napokban azon inditványt tevé,* hogy a falusi községek előljárói azon igazzal, sőt kötelességgel felruháztassanak, hogy a belső csend, s bátorság ellen való vétkeseket, úgy a határokban kész akarva, s gondatlanság által kártevőket itéletjeik után megbüntethessék, továbbá a helybeli lakosok között eredhető mind olyan perekre nézve, mellyekbe közvetetlenül a földes úr bé nem foly, mi előtt rendes biróság előtt kezdetbe vétetnének, a helység előljárói mint béke birák barátságos egyeség eszközlését megpróbálni tartozzanak, s mind ezt a helységek belső szerkeztetéséről szólló 6-ik törvényczikelyhez egy ujabb §-ba foglalni kivánta, – ezen inditványok belső érdeme ellen ugyan senki sem szóllott, hanem némellyek azokat más helyre halasztatni vélték, viszont észrevételeit akkoron elő nem adhatván, azt most teszi. – Nem vala szándéka most azon rendszabásokrol szollani, mellyek a caend, s bátorság fentartása, s károk elháritása eránt akár törvény, akár törvényhatóságok statutumai által hozatni fognak, nem is akarta a rendes biróságnak tárgyát illetni, egyedül azt ohajtotta, hogy a helységek belső szerkezetéről hozatván törvény, ezen alkalommal az is kifejeztessék, hogy a helység előljáróinak jusok s kötelességök legyen ily forma rendeléseket életre hozni, végre hajtani, hogy pedig ez a helységek belső szerkeztetéséhez tartozik, annál bizonyosbb, mivel csak ily forma rendelések végre hajtása által lehet a belső csendet, s jó rendet fel tartani. Meg emliti a szónok, hogy ha a tüz rend álthágói és kártevők megbüntetése véget, magistratualis tiszthez, vagy urasághoz kell folyamodni, kik vagy távol laknak, vagy tüstént visgálni, itélni, s végre hajtani idejök, és kedvök hibádzik, a panaszolkodó gyakran a kisebb kárt csak nagyobb idő vesztéssel kéntelen pótolni, s véget mégsem ér. Compossesoratusban pedig jobbágyira, s cselédire nézve a helység elől járóinak hatását minden úr gátolja. Azon ellenvetésre hogy vannak ezek iránt majd minden törvényhatóságnak statutumai, meg felel, hogy statutumok csak a törvény hijányát pótolják. Törvény és nem statutumok által kell constitutionalis országnak igazgatatni, kivált ahol büntető erőről van szó, ennek sikeres vóltára csak törvény adhat elegendő hatalmat. De sok helyütt nincsenek is statutumok, vagy nincs a ki azokat nyomban végrehajtsa. A szónok által javallott mód erre legczélirányosabb, ez nyugtat és javit, ez eszközli, hogy a rendelések papiroson nem maradnak. Más részről bizonyos moralis erőt is fejt ki a községekben, mellytől leghasznosabb következéseket várhatni arra nézve is, hogy az adózó nép neveltessék, s magasb polgári czéljához közelithessen. Fel maradván pedig a tisztviselői, vagy uradalmi fő fel vigyázat, az ebéli igazak sem csonkitatnak. A békebiróságnak hasznai mindenki előtt ösméretesek, azon országokban hol ez szokásban van, a pöröknek fele minden kölcség, s idő vesztés nélkül barátságos úton végeztetik, s ez által nem csak idő s kölcség kimélés eszközöltetik, de a lakosok közötti nyugalom, barátságos indulat, és egyet értés is izmosabb alapokra épül.
Máj. 14-én. (V. ö. 388. l.)
DEÁK most is pártolá az inditványt. Különösen a békebirákra nézve felhozza, hogy a nemesség mindent igyekezett eszközleni, a mit boldogságára nézve jónak látott, nem utolsó ezek között hogy biráit maga közül és maga választja. Adjunk hasonlót a népnek is, és ha már biráit, jegyzőit maga választja, válassza azokat is, kiknek békéltetés a rendeltetésök, ezt a köz bizodalommal választott sikeresben eszközölheti, mint a parancsoló. Azon ellenvetésre, hogy a helység előljárói nem eléggé járatosak a törvényben, azt feleli: szerencsétlen haza az, mellynek törvényei legnagyobb részben nem oly egyszerük és világosak, hogy azokat a bár tanúlatlan, de józan természeti ész is be ne láthassa. Azért vagyunk itt hogy a törvénykezési egyben bonyolitásokat ki egyenlitsük.
Némellyek ezt a 7-ik törvényczikelyre kivánták halasztatni, mint hogy a béke biróság iránti határozat attol füg, mi fog az uriszékekre nézve határoztatni, – de erre DÓKUS azt felelte, hogy ez a dologban nem változtat semit, mert akár ki lesz is a törvényes biró, a békebiróság még is szükséges.
Gr. ANDRÁSSY a béke biróság elhatározását ide tartozandónak itélvén, hibának tartja a magyar törvényhozásban hogy inkább dolgokat mint személyeket ruház fel jusokkal.
BORSICZKY: Az elsőt is ide tartozónak véli, itt rendeltetik el hogy választatnak a helység előljárói, utána kell tehát tenni hogy minő kötelességre, s minő hatalommal választatnak. Nem lehet kivánni hogy ezen kötelességeket 9 operatumon keresztül, vagy Verbőczyből keressék, Urbarium minden helységben lesz, találja fel abban, ne tartsuk őket örökös invincibilis ignorantiában. Küldötséget kiván neveztetni ezen kötelességek kidolgozására. – Ezt
KÖLCSEY pártolja. – Igaz ugyan hogy alkotványunk aristocratiai, de csak ugyan szabad alkotvány (?) s ilyenbe lehetetlen, hogy némelly közönséges elvek ne legyenek, mellyeknek boldogitó hatása a legalsóbb osztályra is legalább észrevétlenül ki ne terjedjen. Ilyen a nemestől a városokon keresztül a helységekig az, hogy tisztviselőt ki ki maga választ magának. Már pedig nem a véget választ a helység birát magának hogy ez adót, széna, zab portiokat be hajtson, hanem hogy rendet tartson, kell tehát erre hatóságának is lenni. A Szolgabiró felelet terhe alatt parancsol neki, de hogy feleljen, ha hatalma nincs a végrehajtásra.
Felhozatott még, mennyire szükséges ezen rendelés kivált Compossesoratusban, kisebb politikai vétségek megzabolázására, s hogy polgári társaságnak legjobb ajánló levele, ha az igazság kiszolgáltatása elsőtől utolsóig egyenlő jó karban áll, a mire kettő kivántatik: t. i. hogy sebes, és keves kölcséggel járó legyem.
BEZERÉDY: Azon szempontbol is megy ki, hogy mind az, mi az Urbariumnak liberalis szint, a jobbágyoknak pedig valami jusokat ád, egyszersmind az urbariumot el fogadhatóbbá teszi. Betegség lepvén meg a szónokot, ugy hogy ezen rövid kijelentésre is alig jöhetett fel, jött még is, bár mi nehezen, hogy az inditványt pártolja. Kéri, vétessék fel a tárgy, de ugy hogy itt csak az elv jelentessék ki, a detail pedig vagy maga idejére halasztassék, vagy küldötségre bizassék.
Az elhalasztás mellet ezen okok hozattak fel: Hogy a sanctio mind a 9 munkára együt lévén fel tartva, nincs veszteség, ha a maga helyére halasztatik. – Hogy az urbariumra nézve vezér principium, hogy ide csak az tartozik, mi az úr, s jobbágy közötti viszonyt illeti. – Hogy a biráknak, békebiráknak erdőkerülőknek minden nemü kötelességeit itt ki szabni lehetetlen lenne. – Hogy az inditvány a megyei tisztviselők elrendelésével, a personalis Actoratussal nagy ösze köttetésben van. – A békebiróság pedig oly idvességes intézet, hogy azt minden osztályra kiterjeszteni, s igy in juridico ex professo felvétetni kivánják. – E mellett szólván VÁGHY is szép járatosággal fejté ki az angol békebirói intézet szerkezetét, s a közt, és a franczia országi közt fenforgó különbséget, megmutatván, hogy az első oly széles kiterjedésü intézet, melly a magyar polgári intézettel meg nem fér. – Végre voxolásra kerülvén a dolog, 27 megye Horváth Ország, és az egyházi rend által 19 megye, s a szabad kerületek ellen az végeztetett: hogy nem itt vétetik fel a tárgy.
Igy tehát a 7-ik Art[icu]lusra* által menvén, az Uri Szék iránti kérdés resultatumát már meg irtuk.* Itt csak azon megyéket nevezzük meg, kik győztesen voxoltak arra, hogy az Ur s jobbágy közötti kérdésekben az Uri Szék biró ne lehessen: Bars, Honth, Liptó, Nógrád, Poson, Trencsin, Zólyom, Győr, Mosony, Somogy, Szala, Vas, Veszprém, Borsod, Heves, Ungh, Zemplén, Békes, Bihar, Csanád, Csongrád, Krassó, Szathmár, Temes, Torontál, Posega, Jász Kún, Hajdú kerületek. – Jelen nem vóltak Baranya, Sopron, Tolna, Verőcze.*
A Proiectum VII. articulusának címe: De iurisdictione dominali et urbariali processu.
V. ö. 402. l.
V. ö. Kölcsey, VII. k. 235. s köv. l.
Majus 24-én kerületi ülésben az Urbéri tárgy vólt napi renden. A 7-ik art[icu]lus bé vezetése tehát igy fog állni: Activitate sedium Dominalium relate ad subditos praecise ad causas eorum inter se, et extraneorum contra eosdem stabilita,* s továbbá az 1-ső §-ból* ezen szavak: prima instantia köz akarattal ki hagyattak, – de azon kérdésre hogy mielőtt a jobbágy panaszt tesz a vármegyére, köteles e uránál jelentést tenni? a többség azt határozta, hogy köteles. Az e vestigio szó helyett pedig 15 nap határoztatot az uraság válaszára.*
Az eredeti szöveg így hangzott: „Activitate sedium dominalium relate ad causas colonorum ultro quoque stabilita”. (Modificationes, 13. l.)
A Proiectum VII. articulusának 1. §-a szerint a jobbágy úrbéri panaszát in prima instantia jelentse be a földesúrnak és ha orvoslást nem nyer (et si ibi medelam non obtinuerit), a szolgabíróhoz folyamodjék. (34. l.)
V. ö. Kölcsey, VII. k. 245. s köv. l.
Majus 25-én a RR tábláján tartott országos ülésben a vallásos izenet fel vétetett, s az utolsó §-usbeli toldalék erős ellenkezés után kihagyatván, helyette pedig az első szerkeztetésbe volt húzamos szó tétetvén, az izenet a fő RRhez által küldetett s ott fel olvastatott.*
A május 25-i kerületi ülésről olv. részletesebben 413. l.
