b) 1833 május 28, 29, 30 Kerületi ülés. Tárgy: Az Urbariale folytatása. Az urbarialis perek fellebbviteli forumai.
b)
1833 május 28, 29, 30
Kerületi ülés.
Tárgy: Az Urbariale folytatása. Az urbarialis perek fellebbviteli forumai.
1833 május 28, 29, 30
Kerületi ülés.
Tárgy: Az Urbariale folytatása. Az urbarialis perek fellebbviteli forumai.
A Majus 28-ik s 29-ik napjain tartott kerületi ülések rövid foglalatját ugyan már előbbi levelünkben közlöttük,* mindazon által azon kérdésre nézve, vallyon a folyó urbarialis járandóságok teljesitésére maga hatalmával szorithatja e jobbágyát a földes úr? még némellyeket megjegyzünk.
L. 421. s köv. l.
NAGY sajnosan emliti a Sopronban divatozó executorokat, az úgy nevezett dúlókat, kiket (Eszterházy Uradalmiban a Granatérosokat) nyakára küldik a szegény parasztnak, s ez köteles a dúlót tartani, mig meg tud fizetni. – Miután SOMSICHnak azon inditványát hogy Authoritate Dominali, helyett Authoritate magistratuali, vagy mások szerint legalább cum interventu hujus tétessék, sokan különösen azon oknál fogva pártolák, hogy a földes úrnak maga dolgában nem biráskodhatása már elv gyanánt el van fogadva. – HERTELENDY igen szomorúnak látná az úr helyzetét, ha liquida urbarialis járandóságainak behajtása végett mindjárt a Sz[olga]biróhoz tartoznék folyamodni. – VITÉZ rendes dolognak látja hogy ahol a szegény embert legkisebb önkény érheti, ott mindjárt sanctiókat keresünk, a földes urat pedig jusainak élésétől is meg akarják fosztani. – DOKUS úgy vélekedik hogy ha az urbarialis rendszabások által világosan megengedett úri munkákat, kilenczedet s a t. megkivánni hatalma nem lesz, úgy valóban nem tudja, minek legyen valaki földes úr. BEZERÉDY erősitő példa gyanánt hozza fel hogy az Arendalis adósságok és más adósság behajtása közt minő külömbséget tesz a törvény. Kivánja tehát hogy hatalma legyen az úrnak eszközleni az urbarialis adózások teljesitését, de a jobbágynak minden terheltetése, vagy személyes sértése nélkül. – LA MOTTE gyönyörü gazdálkodás nemének mondja, ha az úrnak szénája renden lesz, a robottért pedig, mellyel azt betakaritsa perlekedni fog. – Ellenben
CSÁSZÁR: Ha megengedjük s via factit a földes úrnak, úgy meg kell engednünk a jobbágynak is, ha tőle constitutivuma elfoglaltatik (resensus). Az osztó igazság előtt nincs személyes tekintet. Igy az is igazság, hogy adósomtol, ha tudom hogy pénze van, azt via facti el vegyem.
SOMSICH: Minő praetensiója van az Urnak jobbágyán, a mit liquida urbarialis tartozásnak nevezhetünk? robot, dézma, füst pénz. Valjon mindezekre nézve nem tettek e büntető rendeléseket a KK és RR? Soha sem mondottam én hogy robotra hajtani ne lehessen, de hát ha nem megy, valjon ara menjünk e visza, a mitől irtódzik az emberi sziv, hogy fülénél fogva vonczolják a deresre? küldőim a botot el akarják törülni (tetszés), nem bottal kell azon polgártársainkat nevelni, kik a Status terhét viselik, s a batalionokat formálják. Birónak kell lenni közötte, s ura közt. Nincs itt mindég a mivelt, emberszerető földes urrol szó, ha nem szóban forog a pajkos ispán, a durva hajdu, a kevély tiszttartó, a részeg kasznár. Ha ezt canonisálják a RR, úgy canonisálják a botot is.
TÖRÖK: A mennyire gyülöli a földes úri Aristocratiát úgy gyülöli a Magistratualist is, – legyen szigorú büntetés szabva a határon túl menő földes urra, de a folyó praestatiókat csak ugyan legyen hatalma be hajtani.
PALÓCZY: Én sem a hajdú, sem a káplár pálczát nem szeretem, de hogy a földes urat a legtisztább jobbágyi praestatióra nézve is a Magistratus pupillusává tegyük, s a pártfogást mindég csak a parasztra ruházzuk bár jó, bár rosz ember legyen is, erre soha reá nem állok. Kérem tőlle a füst pénzt, ő azt mondja hogy nem fizet, s kérdem miért? felelet mert nem tetszik, – valjon minő protectiót érdemel az ily gazember?
Mikép dőlt el a kérdés Majus 28-án s 29-én, már meg irtuk.*
L. 421. s köv. l.
Majus 30-án Novák, Dubraviczky, Bezerédy és Pázmándy a tegnapi végzéseket tárgyazólag még némely inditványokat tettek, mellyek zajos szóllalkozások után végre el mellőztetvén, azon kérdés került napi rendre: ha vallyon az Urbarialis facti perekben maradjon e felsőbb birónak a Helytartó tanács?*
A Modificationes 5. (Proiectum 4.) §-a szerint az úrbéri perekben, akár privilégium, akár jog körül forognak, a legfelső bíróságokra lehet, birtokon belül, fellebbezni. Oly ügyek ellenben, amelyeknek tárgyai az urbariumból vagy ezzel kapcsolatos szerződésekből következő kérdések (questiones duntaxat facti ex urbario vel in huius nexu initis contractibus promanantes) továbbra is a helytartótanács revíziója alá tartoznak. (Proiectum. 35. l.)
BORSICZKY soha sem egyez meg, hogy pört politicum dicasterium itéljen, ez igazgatás, és nem biróskodás véget van alkotva. Minden jól elrendelt statusban a végrehajtó, biróskodó, és törvényhozó hatalom egymástól el van választva. Függetlenmek kell lenni a birói hatalomnak. A Dicasterialis emberek nem esküdtek meg arra hogy törvény, s igazság szerint itélnek, s én mint szabad polgár ilyes emberek itéletét elfogadni nem is tartozom. Önkény és kéj szerint itélnek ezek, tapasztaltuk több urbarialis perekben, mellyek a kormányszékek útján úgy itéltettek el, hogy zendülések következtek belőle. Kivánja tehát hogy akár e privilegio, akár e facto folyjon is az urbarialis per, mindég a rendes törvény székekhez apelláltassék.
KÖLCSEY pártolja, hozáadván: Az urbarium eddig provisorius álapotban vólt, törvény, és rend ellen, azért történtek anyi visza élések mellyeket néha a Consilium gátolt. Most törvényes utra vitetik, Sedria lesz az első biró, ennek kormányzó dicasterium felsőbb birája nem lehet.
KOCSI HORVÁTH hasonló értelemben. A Consilium maga is nagykiterjedésü jószágokat* kormányoz, és igy biró ön ügyében nem lehet. Amelly atyáskodó pártfogást eddig néha mutatott, az is a törvény sérelmével volt öszeköttetve, s neki ily pártfogás nem kell. Ha rosz a törvény javitsuk, de töltsük bé mig áll. Az atyáskodásnak egyébiránt példáját mutatja Vásárhely,* melly fundationalis kormány alá jutván, számos királyok által megerősitett contractusait is elrontatni látja.
A közalapítványi, egyházalapi birtokokat.
A veszprémmegyei Somlóvásárhely; vallásalapi birtok volt.
SOMSICH: Kivánatosnak véli ugyan a birói függetlenséget, de meg valja a Septemvirátust, kir. táblát ép oly függésben látja, mint a Consiliumot. De más tekintetből pártolja Trenchin inditványát. Tulajdon itéltetik itt, és birtok, s minden polgárnak jusa van kivánni hogy indulatot nem ösmerő törvény betüje szerint itéltessék. A Consilium intimatuma fell megy, a Felség maga nem itél, hanem itél egy referendarius,* és igy egyetlen egy személy a legfelsőbb biró, törvény útján pedig csak ugyan moralis test.
Az udvari kancellárián Bécsben.
BEZERÉDY: Még is különbséget látt a függésre nézve is, mert a Septemvirátus itélete csak ugyan nincs több superrevisionak alája vettetve.
SZINYEY valami kevéssel jobbnak tartja a Curiát, mint a Consiliumot, – MAJTHÉNYI (Hont) pedig kiváltképen azt kárhoztatja a Consiliumnál, hogy a referens gyakran oly felületesen mondja el a kivonatot, hogy alig érthető, a Curiánál ellenben a Documentumok is olvastatnak, s hacsak nem alszik az Assesszor, kéntelen meg érteni a tárgyat. – NAGY mostani állapotunkban igen bajosnak látja az önkényből kimenekedni, akár hol keressen a szegény jobbágy itéletet, mindenüt csak földes urak itélnek. De ő azon reménységben voxol a Curiára hogy remélli, módot fognak a RR találni, hogy a Septemviratus ne mondhassa: in his causae circumstantiis, hanem okát adja hogy Eins, Zwey, Drey: ezért itéltünk igy.
BALOGH: Függést ugyan mindenütt látni fog mig a kormány nevezi a tagokat. Hogy a Septemviratus sententiáját megváltoztatni nem lehet, nem áll, mert tudjuk hogy a Szentszék megváltoztatta.* Tudjuk azt is hogy a királyi tábla stante dieta, oly kérdésben mellyet bizon elitélhetett vólna, a Felségnek repraesentált. (A Tagen actiójában, vallyon a Tábla bárói, és praelatussai mint a törvényhozó test voxal biró tagjai lehetnek e birák ezen perben?!) De a Consilium ha jót tett is a jobbágyal, nem igazság szeretetből tette, hanem azért, mivel a jobbágy mindenütt nyomatott, s mivel a contributionalis fundust feltartani iparkodott. Denique ezen kegyelem is csak önkényen épült, neki pedig önkényen épülő biztoság nem kell s azért a Curiára voxol.
V. ö. 276. l., 6. jegyzet.
Ellenben PRÓNAY a Consilium mellett szóll. Az urbarialis pereket nem teheti más Civilis perek sorába. Amazoknak két czélja van, az adózó sorsának, és az adózó fundus integritásának fentartása, ő pedig kivánja hogy erre mint a status kölcségeinek fedezésére rendelt dologra való felügyelésből a kormány egészen ki ne zárassék. A Consilium itéletiben eddig divatozott önkény és öszeütközés az eddig létezett bizontalanság következése, bölcs, és világos törvényeket kell hozni, s nem lesz önkény, sem bizontalanság. Hogy a Curia sem itél mindég törvény szerint, bizonyitja a Scalaris kérdés,* ha pedig egyben lehet a kormánynak befolyása, lehet másban is, kivált mig a Curia tagjait is ő nevezi. A királyi tábla most sem győzi a perek elitélését, s ha series szerint itélend, az urbarialisok, ellenkező esetben a civilis perek hátra maradnak.
Azon adóssági perekben, amelyek a papírpénz devalvációjával voltak kapcsolatosak, az átszámításoknál a kúria a kormány által megállapított skálát vette alapul. Ez az ú. n. bécsi skála (1811) 1799-ig visszamenően hónapról-hónapra feltüntette a hol emelkedő, hol süllyedő bankjegykurzust s ahhoz mérten szabta meg, mekkora összeget tartozik az adós hitelezőjének visszafizetni.
GR. ANDRÁSSY még azt adja hozzá, hogy úgy is coordináltatni kell a Consiliumnak, s emlékezteti a RRket hogy a Consiliumnál exactoratus név alatt van egy hivatal, melly az urbarialis pereket ált nézi,* a nélkül a földmérők könyen in partibus X-et csinálnak U helyett. – Hasonló értelemben van
A helytartótanács számvevőségének (officium exactoratus) adóügyi osztálya.
CSÁSZÁR is, kivált azért, mivel nem tudja hogy lesznek a forumok coordinálva, ámbár in abstracto a Trentsin elveit tagadni balgatagság lenne. Leg inkább fél hogy a Curia nem fogja a perek sokaságát birni. Ha nincs birói esküvel lekötve a Consilium, eskettessék meg. Ha függésben van, fel kell szabaditani. Ha a provisorius állapot önkényre szolgáltatott alkalmat, törvényt kell hozni.
SZENT PÁLY: Ugy kivánná a Consiliumot coordinálni, hogy a kormánytol független legyen, s csak a dietának tartozzék felelettel, s ezen esetre ha még a birói esküvést is le teszik tagjai, kész azt meghagyni Appellatorium dicasteriumnak, mert az adózó fundust csak ugyan evidentiában kell tartania. Ellenkező esetben kész a Borsiczky inditványát el fogadni.
Miután még BORSICZKY meg jegyzé hogy Nagy Pálnak minapi elő adása szerint 20 év alatt csak Sopron vármegyében 80 ezer holdat itélt el az adózó fundusbol a Consilium, s hogy in prima instantia exactoratus nélkül itélhet a Sedria, miért ne itélhetne feljebb vitel utján a Curia is? voxok többségével a Curia rendeltetett appellatorium forumnak, még pedig úgy hogy minden urbarialis pereknek okvetetlen fel kell menni a Curiara.
Majus 31-én tüzes vitatások után a prokátorokrol szolló 6-ik §-us az országos redactio szerint meghagyatott, ámbár BORSICZKY azon inconsequentiára figyelmeztette a RRket, hogy in prima instantia megengedtetett a jobbágynak ügyvédet választani, a Superrevisionál pedig nem.*
A május 30-i és 31-i kerületi ülések tárgyalásaira v. ö. Kölcsey, VII. k. 251. l.
Junius 1-ő napján a kisebb urbarialis excessusokrol szolló 7-ik §* helybe nem hagyatván, s a személyes excessusok a Criminalis Codexre halásztatván, az határoztatott, hogy azon kisebb realis excessusokra nézve, mellyekre in decursu operati, büntetés szabva nincs, duplum legyen a büntetés urra, jobbágyra viszonyosan, s ha a jobbágy kötelességének nem tesz eleget, ezen büntetést a földes úr, a helység előljárói jelenléttében maga hatalmával meg veheti.*
Ez (Modificationes 7., Proiectum 6. §) az úrbéri kifogásokat illetően érvényben hagyta az 1723. évi 18. tc-t. (Proiectum, 35. l.)
A május 31-i és június 1-i kerületi ülésekről olv. részletesebben a következő szám alatt.
