b) 1833 junius 5, 7, 8 Kerületi ülések. Tárgy: Az Urbariale folytatása. A helységek határainak rendezése.
b)
1833 junius 5, 7, 8
Kerületi ülések.
Tárgy: Az Urbariale folytatása. A helységek határainak rendezése.
1833 junius 5, 7, 8
Kerületi ülések.
Tárgy: Az Urbariale folytatása. A helységek határainak rendezése.
Junius* 5-én, 7-én és 8-án Farkas és Sárosy előlülésök alatt tartatott kerületi ülésekben, a VII. articulusnak 7-ik (operatumban 8-ik), a helységek Regulatióját vagy Rectificatióját tárgyazó igen nevezetes paragraphusa vétetett tanácskozásba,* de el nem végeztetett. Abban, hogy a még nem regulázott helységekben általában megtörténhessen a regulatio, mindnyájon megegyeztek. De nagy ellenmondásra talált a redactio a már regulázott helyekre nézve; itt az ujabbi regulatiót, mellyek iránt NOVÁK inditványt tőn, hogy az itt meg állapitandó elvek szerint egyszer regulázandó helységek többé regulatio alá ne essenek, megtiltatni kivánták, különben a birtoknak örökös bizontalansága nem csak a szorgalmat gátolná, de az usufructuatio szabad adása vevése hasznátol is a jobbágyot in praxi megfosztaná. Igen élesen fejezé ki magát NAGY: Ha a RR ugymond, eddigi végzéseikkel annyi áldást árasztottak volna a jobbágyra, a mennyit nem árasztottak, ezen egy lépés ezt átokká változtathatná. Nincs a birtoknak nagyobb ellensége mint a bizonytalanság; s ugyan, ki lenne a bolondok bolondja, hogy ollyas valamiért pénzt adjon, a miről még unokája sem bizonyos, hogy el nem reguláztatik tőle; mert a redactio szerint nincs a világon oly helység, mellyet ujonnan regulázni ne lehessen. Csak valami uj módi oeconomia jőjön divatba, mindjárt lesz az inducendae melioris administrationis et rationabilioris oeconomiae rationak helye. Eddig optima forma történtek a regulatiók, de azért mégis regulázni s tönkre tenni mindenütt egy értelem; a melly helység reguláztatott, annak a koldustarisznya is nyakába akasztatott. A jó földet elszedik a jobbágytól, rosszat adnak helyébe és néhány öl quantitással pótolják a qualitást. Ennek eltávoztatására a classificatio után praeoptiot kiván a jobbágyoknak engedtetni. – Többnyire mind ő, mind a mások az egyszer regulázott helyekben csak a becsuszott hibákat, vagy természeti s más viszontagságok által későbben okozott hijányokat rectificáltatni, nem pedig uj regulatio béhozatalát is akarják meg engedtetni. Azon kérdésre, valyon a még nem regulázott helységekben ki kérheti a regulatiót? megegyeztek, hogy akár az uraság, akár a jobbágyok. De ez utóbbiakra nézve, valyon a jobbágyok nagyobb vagy kisebb részének kivánságára történjen? noha
Innen Orosz kézírása, Kossuth betoldásaival.
A Proiectum 7. (Modificationes 8.) §-a a határok úrbéri per útján történő rendezését megengedi a még nem szabályozott helyeken a földesúrnak és a jobbágyok nagyobb részének, a már szabályozott határokban a földesúrnak „ex respectu oeconomiae publicae et eminentium iurium dominalium scopo segregationis tenutorum et pascui urbarialis vel inducendae melioris administrationis et rationabilioris oeconomiae aut ad sufferendos peractae regulationis naevos et successive enatos defectus”, közbirtokosságnál az arányosítás bírói elrendelése esetén, továbbá ha a jobbágyok az előző szabályozást sérelmesnek találták. (Proiectum, 35. l.)
SOMSICH s véle egyetértőleg számos vármegyék a pascum regulatiójában megállapitott elv hasonlatosságára minden egyes, bár fertályos jobbágynak engedelmet akartak adni hogy a regulatiót kérhesse, magában értvén, hogy csak kérhesse és ne kénszerithesse, annak megitélése, valjon van e helye a regulationak vagy nincs, a biróságot illetvén, voksra került, a töbség által az végeztetett, hogy csak a községek nagyobb részének kivánságára történjen a regulatio.
A már regulázott helységekben különség állitatatt fel azok közt, mellyek már eddig vagy barátságos megegyezés, vagy birói itélet által reguláztattak, s azok közt, hol a regulatió a most hozandó törvénynek elvei szerint vagy már megtörtént, vagy azon túl történni fog. Ezen utolsókra nézve közönséges vala az egyetértés, hogy a regulatiót ismételni ne lehessen, és csak a calculus vagy természet okozta hibák orvosoltathatnak, a mi rectificatio, és nem uj regulatio. Az előbbieknél azonban sokan kivánták az uj regulatiót, mind a földesur, mind a jobbágyság hasznára. Sok helyüt, hol a jobbágy igen megszoritatott az uraság marhája által a legelőben, nehány holdal is megelégedett, csak hogy szabaduljon a közös pascuatiótól; máshol megint kelletén túl is adott az uraság, tartván a helytartó Tanácsnak önkényétől, melly majd az uraságnak, majd az adozónak kedvezett. Sokan az uj regulatiót csak anyiban kivánták meg engedni a mennyiben a most felállitott elvekkel u. m. az egybentagolás és elkülönözés elveivel meg nem egyezik a régi regulatio. Kivánták végre ugy, hogy ujabb kérdés alá ne jőjjön, mit és menynyit kell a jobbágynak kapni? hanem csak az hogy a volt regulatiokor kapott tenutumát hogy lehet az uj elvekhez alkalmaztatni.
De a legnagyobb vitákra adott alkalmat a regulatiók formája, t. i. szükséges e a regulatorius per előtt politica deputatiót kiküldeni, vagy nem?* Ezt sokan szükségesnek vélték, de ezek is különböztek a neki engedendő hatásköre felől. Az egyik rész csak épen annak megvizsgálására kivánta kiküldetni, a) valyon a töbség e, melly a regulatiót kéri? b) nem történt e már oly regulatió, mellyet megújitni nem lehet? c) nem áll e a regulatiónak valami örökös szerződés útjában? A másik rész ellenben a redactióhoz ragaszkodva, a deputatio által minden a perhez megkivántató előkészületeket megtétetni szükségesnek vélte, ugy mint a határnak felmérését, mappák megkészitését, fundualis könyv szerkeztetését és az egész megtörténendő regulatio tervének előterjesztését. Ezáltal, a mint álliták, sok idő nyeretik és a per nagyon előmozditatik; de maga a per is sokszor csirájában elfojtatik. Sokan ellene szóllottak, nemcsak azért, mivel minden jól elrendelt Statusban a politicai functiók a törvényesektől elkülönözve vannak, és veszedelmesebb nem lehet, mintha a tulajdon kérdés a rendes biróság itélete alól elvonatik, de azért is, mivel ezen előkészületek oly költségekkel vannak öszvekötve, hogy azokat megtétetni, mielőtt a biróság által a regulationak szüksége elhatároztatnék, igen czéliránytalan volna. Ez csak akkor volt szükséges, midőn még az uriszék itélte el az urbarialis pereket; de most midőn a Sedria birájok, más tekintetet szenvednek. Most, miután csak a jobbágyok töbsége kivánhatja a regulatiót, nem szükséges az előleges vizsgálat. Egyébiránt ezen előkészületek a pernek velejét képezik, s ha ezt a deputatio elvégzi, mire volna a törvényszék birósága? Az idő nyerés nem oly nagy, mert a deputatio sem viheti azt nehány napok alatt véghez, s a tb. Ezen osztály a deputatiót leginkább a barátságos egyesség, és a fenálló környülményekről teendő tudósitás végett kiküldetni akarta. Egy harmadik osztály pedig politica deputatióról hallani sem akart. A regulatiót kivánó rész folyamodjék a megyéhez, ott simplex indorsata mellett, penes assistentiam fisci (si ea uti voluerit), ha t. i. a jobbágyság a folyamodó, kezdődjék a per a Sedria előtt. Ennek kötelessége lészen, a szükségesnek itélt deputatiot, in forma investigantis judicii, kiküldeni s azt véghez vitetni, mi a pernek folytában szükségesnek találtatand. A politica deputatio nem csak czéliránytalan, hanem káros is. Voltak még nehányan, kik még ott is, hol már a mostani elvek szerint megtörtént a regulatio, ezt megújitatni kivánták, ha t. i. a regulatiónak czélja nem egyéb, mint a jobbágyok sorsa javitása, az az, ha egyedül tenutumaik commassatiója és az ebből származandó könnyebb és hasznosabb gazdálkodás czélja. De ezen inditvány kevés figyelemre talált. A deputatio iránti kérdés el nem döntethetvén, annak vitatása továbra halasztatott.*
A Proiectum szerint a megye, ha a szabályozás ügyében kérés érkezik hozzá, azonnal bizottságot küld ki a megkeresés megvizsgálására. A mérnök az úrbéri táblából és az urbarium behozatalakor készült jelentésekből a megyei ügyész jelenlétében megállapítja az eredeti jobbágyföldeket, azután osztályozza a dűlőket, elkészíti a szabályozási térképet a földkönyvvel együtt, hogy a művelésre alkalmatlan területek figyelmen kívül maradjanak, majd kijelöli – amenynyire lehet – egy helyen a telkeket s vetési nyomásokra osztja a földeket. Mindebből a megyei bizottság összesítő áttekintést, tervet készít s azt, jelentés kíséretében, bemutatja a megyének.
V. ö. Kölcsey, VII. k. 272. s köv. l.
Junius 8-án a Desewffy által feltett vallásos izenet is megrostáltatott,* s úgy szólván egészen, – igen csekély szó változtatásokkal helyben hagyatott.
Iratok, I. k. 240. s köv. l. – Ez az ötödik üzenet részben Kölcsey fogalmazványa. Mint naplójában elmondja (272. s köv. l.), ő is készített tervezetet, amelyet június 6-án, Úrnapján a Pázmándynál tartott megbeszélésen felolvastak s azután azt a részt, amely felsorolja, mely pontokban nem tudott eddig a két tábla megegyezni, átadták a jelenlévő Dessewffynek, „a magáéba leendő iktatás végett”. A szöveg másnap, 7-én diktálásra került, majd 8-án a kerületi ülésben tárgyalásra.
Az uj Personalis Somsich Pongrácz hitet ment tenni Bécsbe.
