b) 1833 julius 19 Országos ülés. Tárgy: Az Urbarium kerületi szövegezésének I. tc. 7. §-a. Végzés: A paragrafus kimarad.
b)
1833 julius 19
Országos ülés.
Tárgy: Az Urbarium kerületi szövegezésének I. tc. 7. §-a.
Végzés: A paragrafus kimarad.
1833 julius 19
Országos ülés.
Tárgy: Az Urbarium kerületi szövegezésének I. tc. 7. §-a.
Végzés: A paragrafus kimarad.
Julius 19-én a 64-ik országos ülésben következett az Urbarium 1-ő t. czikelye kerületi szerkesztetésének: VII-ik §-ussa.*
Iratok, I. k. 261. s köv. l. – Ez a § hiányzik a bizottsági tervezetből és a kerületi tárgyalások során került a javaslatba.
Melly a 6-ik §-usban feltartott 1-ő rész 40-ik czimjét* ugy magyarázta, hogy midőn az osztozók közül egynek (nembéli különbség nélkül)* osztályrésze az egész országban egy egész urbéri telekre nem ütt, szabad legyen egy jobbágy telket magához venni, a jobbágy minden épületjeinek s javitásainak becsárát, ha pedig a telek haszon vételét a jobbágy szabad adás vevés utján szerezte, a vételbeli summát az időközi javitások, s allyasitások számbavétele mellett megfizetni köteleztetvén.
V. ö. 571. l., 18. jegyzet.
A zárójelben lévő rész hiányzik a javaslatból.
A PERSONALIS ugy gondolja, hogy ezen § melly az 1-ő R 40-ik czimjének magyarázatját s részint kiterjesztését foglalja magában, egészen kimaradhat, mert egy igaz, hogy ily kiterjedésben sohasem divatozott, más az hogy a 40: 1-ae a mint ált bővebb magyarázatra vagy panaszra és sérelemre okot soha sem szolgáltatott, a törvényhatóságok mindég elegendő praesidiumra találtak benne a visza élések gátlására, ellenben ha most igy kiterjesztetik, a jobbágyi kar subsistentiájára kijelelt telkek csonkulást szenvedni és sok viszaélések következni fognak.
Ezen inditvány következésében délutáni 3 órán túl terjedett vitatások eredtek. Egyik rész a szerkesztetést a mint van megtartani, másik rész a 40: 1-ae megemlitését a 6-ik §-usból is kihagyni, vagy ha ezt nem lehetne, ugy megszoritani hogy csak a férfi ágon lévő osztályosok élhessenek ezen törvény jóvoltával s mivel Verbőczy csak domiciliumról szóll, nem egész telket, nem is annak külső állományát, hanem csak annyi belső helyet, a mennyi egy ház épitésére elegendő, s minden esetben nem csak az épületek és javitások, hanem a föld haszon vételárának is letétele mellet, legyen szabadságában elvenni. A harmadik rész végre a Personalis inditványa szerint a 6-ik §-ban az egyszerü emlitést meghagyván, ezen 7-ik §-ust kihagyni kivánták.
BORSICZKY: A 40: 1-ae tartalmából azt, a mi ezen §-ban foglaltatik, következtetni teljes lehetetlen, sőt azt sem lehet, hogy az ur elvehet jobbágyától valamely telket, a mint ezt azon t[ör]vény 5-ik, 6-ik §-ussa nyilván mutatja. – Egyéb iránt is az adó csak 1715-ben lévén béhozatva, Verbőczy spiritu prophetico arrol rendelést nem tehetett, mennyire legyen szabad a földes urnak és mennyire nem a contributionalis fundustol valamit elszakitani. A nemes ember vagyonához hozzányulni nem akar, de azt is szorosan megkivánja, hogy a mit egyszer az adó fedezésére kijelelt, az csonkulás nélkül maradjon. Már pedig ezen §-us véghetetlen kaput tár a csonkitásra. Van eset Trenchinben hogy nem az hogy egy egy osztozkodónak egy teleknyi osztály rész jutna, sőt egy telekről tisztválasztás alkalmára 120 voks is kikerűl, ez képes lenne egy egész népes helységet elszakitani az adó fundusától. Curialis birtokot nem venne, mert olcsóbb a jobbágy telek, s minden gyermekének egy egy telket nem hagyhatván, hacsak egy telekkel kevesebb birtoka lenne is, mind a hány gyermeke van, a jobbágyot kikergetné, mi minden diaetára egy nehány ezer curialisált sessiót hoznánk, végre nem lévén honnan a Status szükségeit fedezni, az adónak egész teste a nemesek nyakába háramlana. – Ki kell tehát hagyni az egész §-ust.
GYERTYÁNFFY: A 40: 1-ae megemlitését a 6-k §-usból is kihagyni kivánta volna, de miután ettől elüttetett, a Personalist nem pártolhatja, mert a törvény homályos volta sok önkényre, s a kormányszékek béavatkozására nyujt alkalmat. Meg kell tehát magyarázni azon törvény czimet, de nem kiterjesztőleg, hanem megszoritólag ugy hogy leány ágra ne értessék, mert Verbőczy is csak de divisione inter fratres szóll. Továbbá a telek haszonvétele által lévén adva, az szabad tulajdona a jobbágynak, akár el adja akár megtartja, s igy nem látja által hogy a ki ön maga szorgalommal gazdálkodik, attol törvény által nyert tulajdona ingyen el vétessék, azon teleknek pedig jobb sorsa legyen melyre nézve eladás jött közbe. Még Verbőczy szerént sem lehetett a földet, rétet ingyen elvenni a jobbágytol, mert a 3-ik rész 30-ik czimjében világosan benne van: prata, terras, etc. communi estimatione recipere poterit* – végtére törvényes biró itélete nélkül senkit sem lehetvén vagyonában háborgatni, kivánja hogy ha meg nem elégszik a jobbágy, mig az egész kérdést törvényes biró el nem itéli, telkéből kimozditani ne lehessen.
8. §.
VÁGHY Ugy vélekedik, hogy a 40: 1-ae sem a szabad adás vevés elvével, sem alkotmányunk mostani állásával, sem az urbarialis munkálat egész szellemével meg nem egyezik, melly utolsó egyenest abban áll, hogy a nemesi birtok az urbarialétol elkülönözve legyen. A Verbőczy törvénye igen jól állott akkor, midőn ha különös esetben contributio ajánltatott, azt mindenki fizette, de miután az állandó katonaság felállitásával bizonyos fundus adatott az adónak biztositására, ezt sértetlenül kell feltartani. Kivánja tehát a 40: 1-ae meg emlitését a 6-ik §-usbol is kihagyni, ha pedig ki nem hagyatnék, a 7-ik §-us helyet oly magyarázatot substituálni, hogy csak az intravillanumra értessék.
Mindazok kik a 40: 1-ae meg emlitését a 6-ik §-usbol is kihagyni kivánták, ha ezen vélemény el nem fogadtatnék, valamint némelly mások is a 7-ik §-us helyébe megszoritó magyarázatra voxoltak, p. o. BALOGH, CLAUZÁL, VÁSÁRHELYI és másokk sokan. – DUBRAVICZKY és CSEPCSÁNYI oly értelmet kivántak a sokszor emlitett törvénynek adni, hogy sem a szabad adás vevés, sem az usufructuatioban rejtező sajátsági jus idaeájával ösze ne ütközzék, s a jobbágy sorsát bizontalanná ne tegye, azért csupán preemptioval birjon a földes ur a 40: 1-ae eseteiben. – MARKOVICS (Krasso) pedig ugy nyilatkozott, hogy ha teljeséggel ki nem hagyatnék a 40: 1-ae, azon értelemre voxol, mely azt legjobban megszoritja. – GR. ANDRÁSSY szükségesnek vélte a 40: 1-ae megemlitését, mert ez azon fonal a melly adó rendszerünkben feltartja azt hogy a telket adóbeli tartozásért elfoglalni nem lehet.
PÁZMÁNDY szintén ott látja okát a 40: 1-ae feltartásának, hogy a RR most a sarkalatos törvényeket felbontani nem akarták, mig egy ajtócska marad, melly által a nemes ember bár igen ritkán sajátsági jusát gyakorolhatja, sértetlen marad a 1: 9. és az 1741: 8. Azonban mindketten szoritó magyarázatokra voxolnak, különösen GR. ANDRÁSSY ugy hiszi hogy a 40: 1-ae soha sem volt modus acquirendi, az ilyen magyarázat és a közt hogy a szegény nemesek földön futókká legyenek, igen nagy a különbség. – Ez különösen Gr. La Mottenak volt mondva, ki a 40: 1-ae értelmének mentül tágabb magyarázatjára s oda is voxolt, hogy a földes ur bár jött közben eladás, bár nem, az investitiókon kivül semmit se legyen köteles fizetni. Mi ugymond a szegény nemeseknek képét viseljük, a másik táblán ülő fő papok és dignitariusok soha sem jönnek a 40: 1-ae esetébe. Hogy a szegény nemes földön futóvá tétessék, hogy a parasztnak a magáébol élelmet szolgáltasson, maga pedig nem csak koplaljon, de még lakhelye se legyen, soha meg nem egyezik.
PALÓCZY a 7-ik §-us megtartására voxol. Verbőczy akár hogy értette azon törvényt, meg magyarázta a szokás, s a nemzet és kormány közt iránta soha kérdés nem forgot. Bár az idővel előmenni szép, de szerfelett siettetni a törvényeket igen veszélyes. Ha meg gondolja, hogy az adó fedezésére adott fundus a nemesnek határtalanul tulajdona volt, s hogy attol őtet sem az 1715: 8. sem a későbbi törvények meg nem fosztották, hogy az adózó fundus integritássa oly tekintet legyen, melynek minden mást alája vetni kellessék, azt soha el nem ösmeri. – Hasonló értelemben szólott
PRÓNAY: Ha ugymond, a sokak által vitatott demarcationalis linea oly szorosan megtartaték az urbariom béhozatalának idejétől, bizonnyal 1/3 részel kevesebb urbarialis telek lenne az országban. Azon szoros vonat csak kárára válnék a jobbágynak, s itt látná a nemzeti ipar kifejlésének gátját. Hogy a 40: 1-ae tartalmából a kibecslés jusát következtetni nem lehetne, az egyáltallában nem áll, ösze kell vetni a 2-ik §-ust* a 6-ikka* s világos lesz, hogy szerintén még az extravillanum elvételének jusa is nyilván ben foglaltatik, s ezt fel kell, fel lehet tartani, mind a mellett, hogy a Trenchinyi követ által emlitett visza élések utját bevágni lehet is, szükséges is.
E szerint a testvérek egyformán osztoznak az örökségen, a ház a legkisebbnek maradván.
Inclusa tamen semper illa quantitate atque portione terrarum ac silvarum et pratorum, quae ad sessionem vel locum sessionis iobagionalis, in cuius scilicet facie domus nova construetur, spectabat atque pertinebat.
BEZERÉDY: Mutatja a mai tanácskozás rendje, hogy a tegnapi határozás minden nehézséget nem oszlat el, minden tekintetnek meg nem felel. A teleknek tulajdon gyanánti megszerezhetése azon egyetlen egy mód, melly az urbariomos állapotot az idő folyta által okozott bajos helyheztetéséből minden sérelem nélkül kiemelheti. De most csak arrol van a kérdés, valljon áll e a földes urnak tulajdona a jobbágyi telkekben? Igen, ha igen a 40: 1-aet is fel kell tartani.* Értelme felett azonban maga a törvény hozó test sem lévén tisztában, magyarázatra van szükség, mellyet a biróra bizni nem lehet. El lévén tehát már a vox ellen a 6-ik §. fogadva, a 7-ik §ust is megtartani kivánja, a mi küldői szándékához leginkább közelit.
„...igen is vagyon; ha pedig vagyon, olly intézetnek, mellyet az 1-ső 40. foglal, fel kell tartatni”. (Jegyzőkönyv, II. k. 224. l.)
De mindenek között legtöbb szóra szolgáltatott alkalmat a contributionalis fundus állandóságnak gyakori emlegetése.
POGÁNY tagadja hogy világos törvény által ki lenne fejezve, hogy van Magyarországon az adónak állandó fundusa. Ez lehet oka, hogy az adónak mennyisége mindeddig törvénybe nem ment. Az adót nem a szükséghez, hanem az adózók tehetségéhez is szükséges mérni.
B. PRÉNYI: Ha százszor előkerül, százszor fogja tagadni, hogy contributionalis fundust ösmérjen. Nem az adófundusnak biztositásával kell a szegény népről gondoskodni, hanem a status költségeibe béhozandó jobb gazdálkodással és számadás terhével, e mellett ugy hiszi minden adó nélkül is ellehetnének szegény jobbágyaink, nem kellene contributionalis fundusrol gondoskodni.
NICZKY (Vas): Hazánkban a külső bátorságra nézve constitutionalis főelv az oltalmazás rendszere, – meg lehet hogy ez más eszközöket fog kivánhatni, mint az állandó katonaság, s ekkor meg szűnik az adó fundusa, mellyet tehát állandónak el nem ösmérhet.
SOMSICH kivánta volna itt egy ujabb jelét nem látni hogy a magyar törvényhozás mindég reservátákkal alkotja a törvényeit, mellyek bizontalanságat szülnek. De már hiában, – annyit még is állitani mer, hogy az 1-ő R 40-ik czimjének soha sem adtak más értelmet, mint azt hogy ha nincs hová házat épiteni, az e végre megkivántatott helyet a jobbágytol elvenni lehessen. Hallotta mondani, hogy 1715 óta nőtt az adó fundusa. Ő ebben némely illuziót lát. Számra szaporodhatott, de hogy áll intensive? hol vette erejét a tömérdek allodialisatio, curialisatio? nem voltak ez előtt nagy birka majorjaink? s a szegény embernek módja volt gazdálkodni. Nem akarja emliteni, hogy azóta négyszer nőtt a cassa domestica, az utak, hidak, középületek nem csekély terheltetést okoztak. Valóban a ki mindezen szükséginket fedezte, mind ezen kényelmeket szülte, az tekintetet érdemel. Nyilván vallja ő is, hogy alkotványunknak nemesség az oszlopa, de századok óta a paraszt vére is folyt érettünk, – egyet erősitve ne döntsük a másikat. Sokat hallott a contributionalis fundusrol, ohajtaná, hogy ezen ijesztő bábnak férfiasan a szemébe néznénk. Az csak ugyan áll hogy a contributiot az adozó nép fizeti, s amelly fundus ezen adófizetőknek subsistentiájára szolgál, az egyszersmind az adó fizethetését is fedezi.
BERNÁTH: Azt csakugyan tudni kellett, kié a telek tulajdona? s ezért volt szükség a 1: 40. megemlitésére, nincs is mit félni a visza élésektől, mert annak jótékonyságával csak az egyes nemesek élhetnek, kik ellen a magistratualis hivatalokat viselő, s a Dicasteriumoknál ülő gazdagabbak elegendő ellenőrséget képzenek. Vetődtek egyébiránt ide oly kérdések is, mellyek nem tárgyazzák szorosan az ur s jobbágy közti viszonyokat. Tiszteli ő azon phantómot, hogy a fundus contributionalis állandóságáról gondoskodni kell, – de ő ilyes fundust nem ösmér, mert az annyit tenne, hogy van oly fundus, melly az adónak bizonyos béhajtását biztositja, ő pedig tagadja, hogy a magyar Sz. Korona alatt ilyen fundus csak egy talpalatnyi is legyen. Egyébiránt hogy azon szegény nemes, kinek csak egy telke van, ezt is kéntelen legyen a Status szükségeinek fedezésére egészen átengedni, akkor midőn a pusztáknak gazdag birtakosai egy fillérig sem részesülnek a teher viselésben; ez csakugyan nem osztó igazság. A 7-ik §-us megtartására voxol.
MAJTHÉNYI LÁSZLÓ terjedékenyen bé ereszkedik a contributionalis fundus magyarázatába. A PERSONALIS ezen egész kérdést a systematicai felvétel idejére tartozandónak véli – de NAGY mind a mellett is lehetetlennek látja, hogy midőn arrol van szó, lehet e jobbágy telkét elvenni, az adórol s az adó fundusárol ne szólljunk. Ki fejti a köz szükségek fedezésére tett intézetek eránytalanságát, – a puszták állapotját – az „onus non inhaeret fundo” valódi értelmét s azt csakugyan tagadhatatlannak tartja, hogy elfoglaltatván valami az adózó fundustol, az ezen feküdt teher a többire háramlik, s ha már foglalni szabad, az igazság azt hozná magával, hogy ha az, a ki 10 telket adott a köz szükség fedezésére, most elfoglal egyet, a ki 100-at adott, az tizet elfoglalhasson. Ő tehát minden foglalásnak ellensége, de hogy lakni legyen hol a nemesnek, a 40: 1-ae szoritó magyarázatjait hozza javaslatba.
PRÓNAY: Az adónak a szükséghez mért meghatározása ország gyülésére tartózván, s több kevesebb lehetvén, az adó fundusának állandóságát ugy kijelenteni hogy az se több se kevesebb ne lehessen, ellenkezik constitutiónk idaeájával, a mi ellen ő nyilvános óvással él. (Sokan felkiáltanak: Minnyájan! Minnyájan!) Hosszas vitatások után végtére a Personalis ugy jelentette ki a végzést hogy a 7-ik §-us egészen kimarad, a 6-ik §-usban pedig a 1: 40. czimnek bár melly magyarázatjára is szükség nincs.*
A július 19-i, 64. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, II. k. 208. s kv. l.
