b)
1833 január 9
Kerületi ülés.
Tárgy: Az előzetes sérelmek vitájának folytatása.
Januarius 9-én 13-ik Kerületi Ülés.
BEZERÉDY javallatba hozá, hogy az Insurrectio el rendelése az előleges sérelmek sorába iktattassék, – DUBRAVITZKY a kihagyásnak okául azt veti hogy ez a rendszeres munkákban ex asse elő vétetik.
GITZY, MÁRTZIBÁNYI a tárgyat sokkal fontosabbnak tartá, mint sem hogy azt per excerpta melleslegesen fel venni káros ne lenne. Sokan tsak azt kivánták meg emliteni hogy ez eránt a Rendek még a jelen ország gyülése alatt kivánnak törvényt hozni, de TISZA ezt sem látja hellyesnek, mert igy hallgatolag elesmervén, hogy nem minden operatumokra nézve kivánunk ezen ország gyülésen törvényt alkotni, – a javallatt el nem fogadtatott.
BEZERÉDY ujjitá tegnapi második javallatát, hogy a Királyi Udvar hazánkban lakjék, az inditvány velejére nézve ellenzés nem vala, hanem a felterjesztés módjára nézve különbözének a vélemények.
LA MOTTE azt tartá hogy az előleges nem sérelmek, hanem kivánságok közt van hellye, a több okok közt azt is fel hozá, kivánatos vólna hogy a külföldi követek itt mulatása potolná azon pénz hijjányt, mellyet Eszterházy, Zitsy és mások külföldi lakások által okoznak. Némellyek a praeferentiálék sorába tétetni kivánták mert a mint
SISKOVITS mondá, ha sérelem, már ugy 300 esztendős s a mint
MÁRTZIBÁNYI emlité, annyival nagyobb, mivel [1]825-be törvény van eránta hozva de ez sem tellyesittetik.
PALOTZY azt mondá, magyar országé a leg szebb korona a királyunk fején egyesitett korona koszorúba, vólt egy hatalmas király kinek birodalmát az Adriai és Balticum tenger karolták, s bár a fényes Lengyel korona is diszlett homlokán még is Budán, Visegrádon, sőt Diosgyőrön is kedvtelve lakozott, a többség külön fel irásra voxolt s midőn a praesidium ezen állapodást kijelentené,
HERTELENDY azt adá hozzá hogy az el rendelt fel irás a praeferentiálékkal egyetemben terjesztessék fel. Ez el fogadtatott. Ezután szóllamlott fel az ékes beszédü
BŐTHY a Lélek esméret szabadságának ügyében azon beszédjével, mellyet a rekesztménybe egész mi vóltában közlök.
BORSITZKY ex praesidio köz kötelességnek nyilatkoztatá az 1791: 26-ik tzikkely tellyesitését eszközleni, mivel a lélek esméret kényszeritése mindennél sérelmesebb s az elő terjesztett ügyre tartozó sérelmeknek systematizált összveszedésére küldöttséget gondolt nevezni, de
MÁRTZIBÁNYI idő előttinek vélé a küldöttség nevezését minek előtte a protestansok részéről panaszlott sérelmek in specifico fel olvastatnának – azomban
PÉCHY figyelmezteté hogy az elő terjesztés nem ugy tétetett mint a protestánsok sérelme, hanem ugy mint Bihar Vár[me]gye gravámenje.
BENYOVSZKY azt tartá, minden megyének van jussa graváment elő terjeszteni s a Rek kötelesek azt el fogadni.
BŐTHY sajnálá hogy a Trentsini 2-ik követ nem azon szempontból vette fel a dolgot, mellyből elő terjeszté, ő nem religiozum sérelmét, hanem egy fundamentalis törvény meg sértését adá a RR. eleibe, ha kivántatik a sérelem eggyes datumait is el számlálni kész.
MAJTHÉNYI (Bars) meg van győződve, Bihar nem panaszolkodna, ha oka nem vólna, de ha nem vólna is, Committensei meg hagyták, jelentse ki minden erővel hogy az 1791-iki törvényel sintsenek meg elégedve, mert a protestans polgári társainknak nem adja meg azon szabadságot, mellyet a század lelke s az ohajtott egyesités kiván, azon törvénynek tehát szélesebb ki terjesztését ex asse praeferenter fel vétetni s küldöttséget neveztetni kiván, ugy hogy annak (a honthi MAJTHÉNYI szerént) nem tsak Bihar, de más akár melly megye is sérelmeit, sőt a Barsi MAJTHÉNYI szerént postulumait is be nyujthassa. A küldöttség kineveztetett, hogy praeferenter dólgozzék, tagjai ezek:
A Clerusbol Sághy Kanonok, Kritsfalusi Praepost, a Követi Karbol Radvánszky, Balogh, Nyitzky János, Somsits, Szallopek, Bene, Császár, B. Prényi, Palótzy, Szirmay v[ár]megyebéli, Pely Hajdu városi, Lipovnyi és Komlósy kir. városi követek. Ezután a praeses jelenté hogy a Nádor a követek ülés Rendjének helyesebb el szerkeztetése véget egy ujjabb tervet közöl, melly azon épül hogy a követek 4 asztalnál üljenek; ez eggyes akarattal, kivált Benyovszkynak azon emlékeztetésére, hogy a keskeny szálába 4 asztalt javallani tsak azon tzélból lehet hogy az Auditorium ki szoritassék s ez által a nyilvánosság még szükebb határok közzé szorittassék; – elvettetett.
VÁGHY azon kérelmet tevé hogy mivel a jelen nem lévők oly külön statusi testet nem formálnak, mint a Királyi Városok, ezeknek amazok előtt kér ülést rendeltetni.
B. SENNYEI, VÉTSEY és FISCHER követje azt felelé hogy a törvény hozási gyakorlás principiumát, mint a Diaeta coordinatiójának idejére tartozót semmiképen sem kivánván praeoccupálni, a dolognak mostani törvényes fekvésébe ellene mond azon tagadásnak, hogy a regalisták Statust nem tesznek, mert személlyes üléssel birnak s ha meg nem jelennek, jussok van a képviselők Táblájához követet küldeni; a Statusok közt parificatiot tenni nem akar, külömben tudna a jelen nem levő Magnások közt oly neveket nevezni, kik mindég erőssebb oszlopai vóltak a Hazának, mint a kereskedési folyamnak félre fordultával napról napra allyasodó, némelly nem is független városok. Egyébb aránt az 1608-iki 1. Czikkely a jelen nem lévők követjeinek elsőbbséget ád, ezen törvénynek a szokása ellenére sints, mert a Városi követekkel nem ülnek egy asztalnál és igy nem is hátrább ezeknél, a Comitialis küldöttségekbe pedig a diaetalis praesesek által mindég elébb neveztetnek.
VÁGHYnak kérelme félre tétetett.
Az Ülések rendjére nézve SZINYEY kérelmére (ki másnap a nemzeti eggyik leg főbb Jusnak, a Szabad Sajtó jussának ügyébe a kormány bitorlott usurpatioja ellen Borsitzky, Pronay, a mérész Benyovszky, Pázmándy, Péchy, az eléggé nem magasztalható Bernáth, B. Perényi sőt egy szóval az egész követi karnak a szabad Albion szabad parlamentjét is diszesithető ki mondhatatlan moralis fel emelkedéssel, s tellyes nemzeti méltósággal ki tündöklött társaságába magát egy rettenthetetlen hősnek bizonyitá) uj állapodás történt.
A most emlitett 10-ik Januariusi örökre nevezetes regnicolaris ülést, melyben cum totáli clade praesidis Personalis valamint azt hogy a kormány által gyakorlott Censura a nemzet jussának bitorlása, ugy az is hogy a kormány nem birhat más just, tsak azt, amit a nemzet ad, a kép viselői kar egy szivvel lélekkel nem tsak enuntiálta, de napló könyvbe is iktatta, a jövő postán a mennyire levélbe lehet fogom közleni.