d) Pótlások [I.] Kossuth néhány szerkesztői megjegyzése. [II.] Pótlás a kir. propozíciókra készített válaszhoz (a junctim). [III.…
d)
Pótlások
[I.] Kossuth néhány szerkesztői megjegyzése. [II.] Pótlás a kir. propozíciókra készített válaszhoz (a junctim). [III.] Felszólítás a főrendekhez, hogy vezessenek naplókönyvet.
Pótlások
[I.] Kossuth néhány szerkesztői megjegyzése. [II.] Pótlás a kir. propozíciókra készített válaszhoz (a junctim). [III.] Felszólítás a főrendekhez, hogy vezessenek naplókönyvet.
[I.] Jelentés.
A tanátskozások rendjét levelezés útján ki merítőleg adni lehetetlen lévén, minthogy én nagyon bő jegyző könyvet viszek,* mellyben lehetőleg minden benne van, ha valaki tisztelt levelezőim közzül azt birni ohajtaná, havonként 15 pengő ftokért meg kaphatja, óltsóbban azért nem adhatom, mert a lefolyt holdnap 30 ivet felül halad, pedig minden iv le irásáért 20 pengő xrt fizetek.
E bővebb jegyzőkönyv maradványaiból összefüggő részeket közlünk az 5., 6., 7. és 16. sz. után, kisebb töredékei jegyzetekben találhatók.
Hogy a Jelenkor 2-ik számja tollamból folyt, alkalmasint el vólt található, a Censura minden liberalitást in idea is kizár ugyan, ez még is most az egyszer liberalisabb vólt, mint a kormány, mert az engedelemnek egy dörgő praesidialis örökre véget vetett.*
A Helmeczy Mihály által 1832. január 1-én indított, s Pesten hetenként kétszer megjelenő Jelenkor bő kivonatban közölte az Országgyűlési Naplóra és újságra vonatkozó tárgyalásokat. A követek közül sokan kifogásolták a tudósításokat, s a beregi követek – Füzesséry és Komlóssy – a nádornál tettek panaszt beszédeik állítólagos kiforgatása miatt. A nádor erre megtiltotta a pesti lapoknak, hogy az országgyűlésről többet közöljenek, mint amennyi a bécsi és pozsonyi lapokban van.
Tóldalékjaim is sajnálom hogy el maradnak mert …*
Itt megszakad a szöveg.
[II.] Pótolék a kir. elő adásokra készitett válaszhoz, a 10-ik* Januariusi
Helyesen: 12.
Ország Ülésben történt változtatás következésében.
A Királyi elő adások első pontja mutatja hogy Cs. K. Felségének szándékai oda tzéloznak; hogy többiek előtt tanátskozás alá vetetvén a föld használatáról szólló rendszeres munka, a Földes Ur s Jobbágyok között fen forgó szövetkezések világos törvények által határoztassanak el, és igy a költsönös kötelezések és jussok tellyesen bé felyeztetvén, a Köz bóldogság, eszközöltessék. Mint hogy a KK. és RR. mind azokat, mellyek az adózó nép bóldogabb hellyheztetésére szólgálnak, Felséges Királyunkal hasonló sziveiken viselik, belső képpen meg vagynak győzve a felől hogy ezen boldogságot nem tsak egyedül a Földes Urak és Jobbágyok között fenn forgó összve köttetés rendbe szedésébe kell keresni, hanem fő képpen az érdemelhetés módjában és termesztményeinek s kézmüveinek önkényesen reá vetendő mellesleges adók nélkül való eladhatásában, így a Katona tartásnak, melly által most érzékenyen nyomattatik, rendbe szedésébe és az adozók által tellyesitendő kézi munkák mértéke meg határozásába, s végre azokba, mellyek a kereskedés és az adó biztosságbeli tárgyakról szólló munkálatokban fordulnak elő s noha az ezekről tanátskozás a Cs. K. elő adások által hosszabb és határozatlan időre láttatik el halasztva lenni, a KK. és RR. mind azon által azon reménységtől biztosítva hogy ő Cs. K. Felsége mind azon munkálatokat, mellyek főképpen az adozóknak, de egyszersmind az ország minden lakosainak is bóldogságát közelebbről érdeklik, legfelsőbb hellyben hagyás véget összvesen fel terjesztve attyai kegyességel el fogadja és azon belső meg győződéssel hogy tsak igy fog jelesen és tellyesen eszközöltetni az adózó nép jól létte, ha mind ezek egybe foglalva tellyesedésbe mennek, nem késnek a föld használatról szólló munkát előre botsátván, leg ottan a kereskedési és ehez tartozó törvénykezés módjáról s adó biztossági tárgyakról szólló munkákat tanátskozás alá vetni, ezen három munkálatokat szoros összve köttetések miatt Ő Felségétől egybe foglalva nyerendő kir. Válasz véget azzal a nyilvános fel tétellel fogják fel terjeszteni, hogy ezek tsak egyedül a fent emlitett munkálatókat egybefoglalandó tanátskozások és ezeknek a törvényhozó test mind a két részének meg eggyezésével leendő végső bé fejezése után fogják kir. hellybe hagyás alá botsátani.
Melly tanátskozásokban a KK. és RR. előtt esméretes akadályoknak eleve való el háritása tekintetéből előre botsátván azt hogy a külső nemzetekkel való szabad kereskedések eránt Jussaihoz ragaszkodván, kivánnak a KK. és RR. a 1807. eszt. ország gyülése által Dec. 2-án fel terjesztett alázatos fel irásban* fel fedezett szomszéd nemzeti költsönös jussoknál és állapotoknál fogva Ő Felségéhez ez eránt follyamodást tenni, méltóztatna a szomszéd örökös tartományaiból most mindjárt oly biztosságot kegyesen ki nevezni; mellyek azon Ország gyüléséből küldendő Országos választottsággal nem tsak fel világosító tanátskozásokat váltani, hanem még ezen Ország gyülésén valóságos költsönös vég eggyeségre lépni telyes hatalommal meg légyenek bizva.
Az 1807-iki országgyűlés Írásai, 462. s köv. l.
A kir. elő adásoknak hátra lévő pontjai eránt értelmeket nyomba követve kiványák fel terjeszteni, most egyszersmind azt jelenteni kéntelenittetnek a KK. és RR., hogy tekintvén ezen munkálatoknak egymáshoz való sokszoros érdekleteket, és el válaszhatatlan egybe köttetéseket, tanátskozásaik sorában magából az ő Felsége kegyelmes meg egygyezéséből is mind addig törvény alapokat nem merithetnek, miglen mind ezen munkálatoknak tárgyai költsönös egyesülés által egymással összve hangzólag bé fejezve és minden tekintetbe bé végezve nem lészszenek, sőt inkább az illyekre nézve azon előre meg állapitandó alapokkal follyó rendszerhez való alkalmaztatást s az Ország gyülési tanátskozásoknak mind két részről való ujra leendő fel vételét nyilvánosan fel tartani kéntelenittetnek, belső képp meg lévén győződve a felől, hogy tsak ugy háramolhat a nemzetre világos és állandó haszon, ha ezen három munkálatokból mindenünnen eggyenlően számkivettetve lessz az: önkény és ha az adózóknak minden terhei, ugyan azon mértékkel fontoltatnak s törvények által meg lesznek határozva.*
Az alsó táblának ezt az üzenetetét az Iratok nem közlik.
[III.] Izenet a fő Rendeknek ülései Jegyző könyvének tartása eránt:
Ámbár az Ország gyülési Jegyző könyv a KK. és RR. tanátskozásait s a fő Rek izeneteit minden Ország gyülési iroványokat de az elegyülések történeteit is magába foglalja, hogy azonban az Ország gyülési tárgyak eránt való el határozások történetei s innen keletkező törvények historiája tökélletes világossággal szállittathassék a késői maradékra, a valót magában foglaló nyilvánosság lévén amugy is minden alkotmánynak paizsa, számtalan jónak kutfeje, – tzél arányosságnak tartják a KK. és Rek a mél[tó]ságos fő Rket tanátskozásai folytáról való Jegyző könyvnek vitelére fel szollitani.
Ön példájokon épült tapasztalás vezérlé a Karokat és Rket eme bóldogitó következést igérő fel szollitásra, mellynek tellyesitését az értelem kifejlésének öregbitése, a gondolkodás élénkitése és a közönség meg nyugtatása javalja leg inkább ezen várakozással tellyes idő szakban midőn törvényeink hijjányai az idő által kifejlett szükséghez képpest ujjakkal pótolni fognak.
Nem is elegendő a Törvény esmérete egyedül, hanem hozatala inditó okait is szükséges tudni, ha az a tzél, hogy a törvény meg nyugtató s bóldogságot árasztó légyen.
Nyilvánosság vala a Nemzet mindenkori szelleme, a mit szabad ég alatt a nép jelen léttében tartott Országos tanátskozások bizonyitják, s igy méltán reménylik a karok és rendek hogy ő szinte eggyedül a köz jó elő mozditását tárgyaló kivánatokat Ő Cs. Kir. Hertzegsége s a M[éltó]ságos Fő Rek esmért hazafiui buzgóságoknál fogva egész készséggel el fogadni méltóztatnak.*
Iratok, I. k. 26. l.
