a) 1834 január 15 Kerületi ülés. Tárgy: A Juridicum III. tc. 5–8. §-a: a megyei törvényszék munkája.
a)
1834 január 15
Kerületi ülés.
Tárgy: A Juridicum III. tc. 5–8. §-a: a megyei törvényszék munkája.
1834 január 15
Kerületi ülés.
Tárgy: A Juridicum III. tc. 5–8. §-a: a megyei törvényszék munkája.
Január 15-én kerületi ülés tartatván, előadó NICZKY mint előlülő, hogy már a mi nap* elhatároztatott a sz[olga]biró s eskütt jelenléte a tör[vény]széken, most tehát ugyan ezen §. második részében arrol kellene értekezni: Táblabiró referáljon a Sedrián, avagy jegyző?* – BEZERÉDY azt kivánta előbb elhatároztatni, az clőlülő hivja meg a sz[olga]birót esküttjével, vagy a köz gyülés nevezze ki? mert ugy mond, ha az előlülő maga tetszése szerint hivja meg, ugy ettől függésben lesz ez a két személy szavazatára nézve. BEŐTHY azt állitja, már el van határozva, hogy a közgyülés nevezze ki.* A perek előadását hittel lekötött jegyzőre kivánta bizni, SZÉL is azt tartotta, el van végezve, hogy gyülés nevezze ki a sz[olga]birót. A per előadására nézve azt vélte, hogy a Sedriának külön jegyzője legyen, még pedig kettő is, ha egy a dolgot nem győzné. BÜKK: Igaz, hogy a sz[olga]biró s együtt ki küldetéséről volt szó, de erre nézve semmit sem jelentett ki az előlülő. A pert fizetéses t[ábla]biró referálja, mert csak az illyen tudhatja igazán a per mibenlétét, de mindhogy sok dolga leend, a törvényszéknek jegyzőkönyvet kell vinnie, mert ezen végre a referens mellé iktató is rendeltessék, épen ugy mind a királyi táblán. SZABÓ: Midőn a sz[olga]birák megválasztattak, akár ki jelentetett hogy bennek bizodalom van, hasonlóul az előlülőre nézve is, – mért nem lehet tehát az végezni, hogy ezeket az előlülő hivja meg a Sedriára? hogy a pereket ugyan azon egy jegyző referálja, ki a politicus tárgyakat, telyes lehetetlen, mivel nem győzi, legyen tehát a tör[vény]széknek külön jegyzője, azon sumás pereket* a közgyülésbeli notariusok is referálhassanak. Az iktatót Borsoddal együtt elkerülhetetlenül szükségesnek látja. FEKETE: Küldőim azt kiványák, hogy sem assessor, sem jegyző, hanem maga a peres fél adja elő ügyét, ha ez nem tehetné, vagy tennie nem lehetne, az kiben bizodalma van, mert tagadhatlan hogy mindenperes fél legjobban tudhatja ügye miben létét. Mihelyt elő van a per terjesztve, a peres fél távozzék el, s itélet ugy hozatassék. Ezen javallatot támogatja azon tapasztalás is, hogy a protonotarius vagy referens sokszor a legjobb documentumokat elhalgatván* igazságtalanul elveszté a fél ügyét, ha azomban ez el nem fogadhatnék, jegyző referálja, mert ebből azon haszon is kerül, hogy az illyen jegyzők seminariumá lesznek a biróknak. K. HORVÁTH: Nem szeretnék oly törvényt, melyel a köz dolgok folyamatja akadályoztatnék, azért ha már mint előlülő, mint t[ábla]biró bizodalommal választatik, nintsen szükség több törvényre. De ha ez még nem elég, határozzuk azt, hogy minden sz[olga]biró, s eskütt sorában menyen a Sedriára referálni, jobbnak tartom a táblabirót, mint a szólhatással nem biró jegyzőt. Az iktatóra nézve pártolom Borsodot. CSEPTSÁNYI referensnek nem kiván asessort, mert mivel a referensnek votuma nem lehet, azt a biróságtól elvonni nem akarja, hanem actuariusokat javul a per előadására. DUBRAVICZKY a v[árme]gyei rende jegyzőre kivánja bizatni a perek előterjesztését, mert nincs megirva, hogy ha erre egy kevés, több is ne lehessen. Egyéberánt is két notariust képzel, egyik magát a pert, másik a mellékelt irományokat olvasván fel, magában értetődvén hogy a mely notarius valamely pert referálni elkezdett, azt folytassa, s végezze is, csak hogy votuma ne legyen. DÓKUS: A sz[olga]birót, s esküttet csak a v[árme]gye községe nevezheti ki sedriára, mivel a körülményeket csak az tudhatja. A per előterjesztésére valóságos refenenst kivánnak küldői s állandó jegyzőt javallanak, kit miután a köz bizodalom választand, mindenik fél megnyughatik benne. Nem bánya ez szerént, ha actuarius referál is, csak az választassák s állandó legyem. BALOGH azt javallá, két sz[olga]biró választassék a gyülés által, hogy ha egyik gátoltatik, a másik jelen lehessen.
V. ö. előbb, 552. l.
Az 5. § értelmében a megyei törvényszéken egy vagy több jegyző készíti elő a pereket, nekik azonban szavazati joguk nincs. (Projectum de coord. 14. l.)
A január 13-i kerületi ülésről beszámoló tudósítás erről nem tett említést. (V. ö. 549. s köv. l.)
A pereket a megyék a formalitásokat megtartva írásbeli eljárással intézték el, ahol azonban gyors ítélethozatalra volt szükség, mint általában a kisebb jelentőségű perekben, szóbelileg. A summarius, sommás, gyors eljárásnak akkor volt helye, ha a fél önként lemondott az írásbeli perre való jogáról és a „summaria convictio” alá vetette magát.
A királyi tábla személynöki, nádori és országbírói ítélőmesterei, akik a pereket referálták, a XVIII. századi megfigyelések szerint döntően tudták befolyásolni a bíróság állásfoglalását.
Szavazásra eresztetvén: jegyző referáljon e vagy assessor? Ezen utolsóra csak Sopron, Trenchin, Győr, Nyitra, Szathmár és Borsod kivánták s a többség jegyzőre bizta a per előterjesztését. Az után azon ebből folyó kérdés állittatott fel: azon jegyző referáljon e ki a köz gyülésen a pol[iticai] tárgyat referálja? Most továbbá az a kérdés vetetett fel: Hogy ha a tör[vény]szék több Senatusba ül, ki nevezzen ebből, vagy amabból jegyzőt, a közgyűlés vagy az előlülő? Honth csak maga szavatolt az előlülőre, a többiek minnyájan a gyülésnek tulajdoniták azon jogot. – Ujjólag a sz[olga]biró s eskütt kiküldetéséről támadván szó, SISKOVICS mondá, sorjába menyenek ezek a Sedriára, mert ha gyülésre bizatik a választás, mindég az fog választatni, kiben legtöbb bizodalom van. BENCSIK az előlülő által kiványa neveztetni, a sorjába menetet azért nem hagyván helyben hogy sokszor akadályoztatik, a ki következnék. PALÓCZY: Utasitásom azt kiványa, a Praeses nevezze ki, mert a sz[olga]biró e miatt 3 holnapra is kémtelen lesz odahagyni járását, tudnia kell tehát az előlülőnek, mellyiknek van sok dolga, melyiknek nem, hogy ez szerént nevezhessen Sedriára megjelennendőt. Szavazatra kerülvén: V[árme]gye nevezze e ki, vagy a Praeses azon sort, menyek a S[zolga]birák s eskünek jelenjenek a Sedrián? Nyitra, Sopron, Veszprém, Fehér, Mosony, Gömör, Boncod, H[orvát] O[rszág] a Praesesekre szavatoltak, de a többség a v[árme]gyére; azon kérdést, legyen e a notariusnak votuma, tagadólag dönté el a közfelkiáltás.* – Felolvastatott a 6-ik §* s felkiáltással elfogadtatott, noha SOMSICH az itélet helyességére 7 tag helyet 9-et kivánt. DEÁK pedig 13-at, DÓKUS 5-öt.
A paragrafus, amely a kerületi javaslatban a 6. lett, végleges formájában így alakult: A szolgabírák és az esküdtek közül egy-egy jelen lesz mindegyik tanácsban, még pedig szavazati joggal felruházva, s a vármegye közönsége által a közgyűlésen megállapítandó mód és rend szerint. Hozzájuk csatlakozik a jegyzőkönyv vitele és a perek előadása végett, azonban szavazati jog nélkül, egy vagy több jegyző, akiket a vármegye közönsége rendel ki ugyanazon a közgyűlésen, amelyben a tiszteletbeli táblabírákat választják. (Iratok, II. k. 338. l.)
A törvényszéken, hogy teljes számú legyen, az elnökkel együtt legalább hét ítélőnek kell jelen lennie. (Proiectum de coord. 14. l.)
Ezután a 7-ik §. olvastatván fel,* BORCSICZKY azt kivánta, ne a sz[olga]biró s eskütt legyen exequens, hanem egy assessor, kihez a szolgabiró tsak adjungáltassék eskütjével. Pártolta Szél, Dókus, Fekete, DUBRAVICZKYpedig azt kivánta, hogy a hol szükséges, jegyző is adassék hozzá, pártolta Szabó, BEZERÉDY azt vélte, ha gondolja a Sedria hogy sz[olga]biró is elég, csak azt küldje ki, ha pedig látja, hogy nem, akkor rendeljem hozzá tábla birát, sőt PEST szerént jegyzőt is, bizzuk tehát azt a Sedriára, hiszen ha magát a pert elitélheti, az exequens birót is tsak elitélheti. DEÁK azét kivánta, minden esetre olyan személy hajtsa végre az itéletet, ki annak hozatalán jelen volt, mert a körülállást az leginkább tudja; kissebb vagy appellált perekben maga a sz[olga]biró is exequálhat. SISKOVICS erre azt jegyzé meg, hogy compassus mellett exequál, ki az itélet hozáson nem lehet jelen. MADOCSÁNYI egyedül táblab[irót] akar exequensmek. EÖTVÖS (Szathmár) a pereket kivánta meghatároztatni, mellyekben csak sz[olga]biró, mellyikben assessor is exequáljon, minthogy az exequenst a perek külömféleségéhez kell szabni. E vitatásnak szavazás lett vége, mellyel meghatároztatott, hogy a Sedriára bizassék az exequensek kiküldése.* – Az utolsó §.* felolvastatása után azt javallá BENTSIK, az etiam szó maradjon ki benne,* határoztassék el hány óráig üljenek együtt a törvényszék birái. SOMSICH ezen javallatot az ordo processualisra* utasitotta, ugyszinte SZABÓ is, azt tévén hozzá, a juristitiumokat ott fogjuk szorítni, de eltörleni éppen nem. BORCSICZKY: Halljuk meg a szerkeztetést ugy a mint van, mert ha az orát is meghatározzuk, akkor is együtt fognak ülni mikor semmi dolgok nem leszen. A közfelkiáltás megállapitá ezen §-t.
Helyszíni szemlére, valamint végrehajtásra és a törvényszéken kívüli ténykedésekre csak a hatósági személyek küldhetők ki. (Ua. 14. l.)
A határozat a javaslatnak az előbbi jegyzetben közölt szövegét úgy módosította, hogy a ténykedésekhez hozzáfűzte: amelyeket bírói ítélet következtében kell elvégezni, a hatósági személyek kifejezést pedig ezzel pótolta: táblabíró szolgabíróval és esküdttel. (Iratok, II. k. 338. l.)
A törvényszék a bíráskodási időszakban a szükséghez képest minden nap is együtt fog ülni s tagjai, amíg a folyamatban lévő tárgyakat el nem végzik, a hivatal helyéről nem távozhatnak el. (Proiectum de coord. 14. l.)
„pro exigentia necessitatis quotidie etiam considebit.”
A „Proiectum ordinis processualis” a jogügyi bizottságnak második munkálata volt.
