c) 1834 február 10 Kerületi ülés. Tárgy: A hajdú kerület, a szepesi városok és Fiume törvényszékei.
c)
1834 február 10
Kerületi ülés.
Tárgy: A hajdú kerület, a szepesi városok és Fiume törvényszékei.
1834 február 10
Kerületi ülés.
Tárgy: A hajdú kerület, a szepesi városok és Fiume törvényszékei.
Februar 9-én vasárnapi szünet.
Februar 10-én kerületi ülés. Előlülők Sz. Horváth és Novák. – Következett a Hajdu kerületi törvényszék rendbeszedése.
FOGTÜY: Törvénykezési egyenlőség tekintetéből tulajdon azt fogadja ell, a mi a megyék törvényszékeinek legnagyobb, s legkisebb számjára nézve határoztatott. Miután pedig ezen kivánsága köz értelemmel helybe hagyatott, minthogy ekkorig a Hajdú Kerület törvényszékénél egyik, vagy másik kapitányon mint előlülőn kivül csak 4 rendes fizetésű tábla biró volt, a számnak most határozott nagyobbitása modjául azt javalja: hogy a szokott 3 évenkénti tisztújitáson választandó 4 rendes birón kivül terminusrol terminusra, minden város compossesoratusa válasszon egy diurnum mellett itélendő tagot. Igy fel lesz tartva a biró választási közvetlen befolyás, valamint az is hogy megszünvén a küldött iránti bizodalom, a következő törvénynapokra más személy fog választathatni, s a diurnum fizetés sem lesz szerfeletti teher, miután a városi biróság eltöröltetett. – Ezt VITÉZ azon oknál fogva ellenzé, mivel igy nagyon ingónak véli a biróságot, mellyet ő állandónak kiván, – de BORCSICZKY védé a hajdu követ javallatát. A megyék törvényszékeinél is jónak látták a RR a gyülésből deputálandó tagok által mérsékelni a stabilitás elvét, nehogy az állandó birák despotákká váljanak. Itt is hasonlót kell tenni. Meg lesz a rendes 4 tagban az állandóság elve, de meg lesz a többiek által a szükséges temperamentum is. A hajdú követ kivánsága köz értelemmel elfogadtatott.*
A kerületi törvényjavaslat 6. és 7. §-a: 6. §. A hajdúvárosokban ezentul a kerületi törvényszék az elsőfokú bíróság. Ítélethozatalhoz itt legalább két bíró szükséges. A fellebbezés innen a királyi táblára, majd a hétszemélyes táblára történik. 7. §. A kerületi törvényszék elnöke a fő- vagy alkapitány, tagjai négy fizetéses ülnök és minden hajdú város egy-egy kiküldöttje. Az utóbbiakat a többi ülnökkel egyenlő szavazat illeti meg s a városok minden törvénykezési időszakra a megszokott módon küldik ki. (Iratok, II. k. 344. l.)
A XVI Szepességi városok helybeli tanácsát illetőleg mind az, a mi rendes Magistratussal biró más községekre nézve az 1-ő t. cz. 8-ik §-ban határoztatott, ezen városokra is kiterjesztetett.* – BEZERÉDYnek inditványa, hogy miután a megye törvényszékéhez rendeltetett ezen városoktol is a feljeb vitel, azon törvényszék tagjává valaki közölök is alkalmaztassék, a maga idejére halasztatván.
A kerületi törvényjavaslatban a 9. §. (Iratok, II. k. 345. l.)
Már most következett tengermelléki Fiume városa, kerülete, és szabad kikötője itélőszékeinek elrendelése. Előre kell itt bocsájtanom, hogy midőn a Tárnok Szék coordináltatnék, némelly királyi városok egy javallatot adtak be, melly szerint az országnak ezen törvényhatóságait 10 kerületre javallották felosztatni, Fiume városát is magok közé számitván.* Ez ugyan el nem fogadtatott, mindazáltal Toszóni (a Fiumei követ) amaz öszecsatolásnak már akkoron ellene mondott, s támaszkodván M[ária] Theresiának incorporationalis diplomájára, s az 1807: 4-ik t. czikelyre, mellyek által Fiume a Magyar Koronához tartozó külön vált testnek nyilatkoztatik,* s törvényhatóságának a királyi városoktol egészen különböző állásához ragaszkodott. Felhozta különösen hogy Fiume a Camara jurisdictiójának nincs alája vetve, és pereit is nem a Tárnok Székhez, hanem a Királyi Táblához appellálja, kérvén a RRket, hogy a Fiumei itélő székek felől külön törvényczikkelyt alkossanak. – Ez helyesnek itéltetett, s Toszóni ennek következésében be is adta javallatát, mellynek felvétele most került napi rendre.
V. ö. e kötet 589. l.
Mária Terézia 1779. ápr. 23-i visszacsatoló oklevele Fiumét „separatum sacrae regni coronae adnexum corpus”-nak nevezi. Az 1807: 4. tc., hivatkozva Mária Terézia incorporációs kiváltságlevelére, becikkelyezi Fiumét, kormányzójának a felső táblán, a város követeinek pedig az alsó táblán helyet és szavazati jogot biztosít.
Szerintén (ide nem értvén a Cambio-Mercantilis biróság, és tengeri Consulatus* elébe tartozó ügyeket) minden polgári tárgya perekben első biróságnak, a városi, egyszersmind kerületi itélő széket (forum Judicum et Rectorum), másodiknak a Kapitányi törvényszéket, mellynek elnökje a kapitány, ki egyszersmind tengermelléki kormányzó is, tagjai pedig kapitányi tanács által választandó patricius tanácsosok, végre legfelsőt birónak a Királyi Curiát, a Criminalis perekben pedig első birónak a Kapitányi törvényszéket javallá, Fiume városának világ kereskedési helyzeténél fogva egy külön §. által még azt is biztositani kivánván hogy reá nézve az igazság kiszolgáltatásában továbbá is az olasz nyelvel élés megengedtessék.
„váltó kereskedési és tenger ügyellési tanács” bíróságai. (Iratok, II. k. 332. l.)
A mit magokra a törvényszékek hatóságaikra, s minéműségökre nézve javallott a Fiumei követ, az a birák száma iránt a már felvett elvek szerint tett, nem különben némely stylisticai változtatással általjában elfogadtatott, kivévén hogy a már megállapitott három birósági principium következésében a fellyeb vitel a polgári perekben a Kapitányi Széktől, nem a Királyi Táblára, hanem egyenest a Septemviratusra rendeltetett, ellenben hozzá tévém, hogy a nemesek személyes ügyei első folyamodásban a Kapitányi szék előtt lesznek inditandók, s onnan (valamint minden Criminalis perek is) a Királyi Táblára, és Septemviratusra feljeb vitendők.*
A határozatokat, részletesebben megfogalmazva, a kerületi törvényjavaslat IV. cikkének hat pontja tartalmazza azzal a bevezetéssel, hogy az intézkedés célja Fiumét igazságszolgáltatás tekintetében az országgal egyenlő karba tenni.
Az e tárgy feletti vitatás közül emlitésre leginkább érdemes a Horvát Országi követeknek azon törekedésök, melly szerint Fiumét minden kitelhető erővel magokhoz tartozónak követelték.
BUSÁN különösen hivatkozott M[ária] Theresiának 1766-ban 8-ber 2-án költ bizonyos resolutiójára,* s Horvát Országnak Fiuméhoz való jusát oly világosnak állitá, hogy azt az Isten itélő széke elébe is merné terjeszteni. Kijelenté, hogy küldői e részbeni jusainak feltartására legkeményebb parancsolatja van. Kéré tehát a RRket hogy a sok visgálatokat kivánó tárgynak kifejtését küldötségre utasitsák, vagy ha nem, felsőbb biróságnak a Banalis táblát hagyják meg. – Csak BUJANOVICS által támogattaték, ki is Fiuménak physicai fekvésére hivatkozott, melly nyilván mutatja, hogy Fiume csak Horvát Ország által tartozhatik Magyar Országra.
Helyesen: 1776. Mária Terézia resolutiója, melyben elrendelte, „ut urbs et portus Fluminensis … immediate regno Croatiae reincorporentur” augusztus 9-én kelt. Október 2-án bocsátotta ki a horvát helytartótanács azt a körrendeletet amely a fenti elhatározás végrehajtását kivánta foganatositani. (V. ö. Rački, Franz: Fiume gegenüber von Croatien, Agram, 1869. 25. s köv. l., valamint a 9. és 14. melléklet.) A dátumok felcserélését nyilván az okozta, hogy a vita horvát résztvevői érveiket a „De jure Croatiae ad urbem portumque Fluminensem” c. 1830-ban megjelent, horvát beállitottságú füzetből vették, amelyben csak az 1776 október 2. keltezésű okmány szerepel.
TOSZÓNI nem kisebb elhatározotsággal védette Fiuménak mint független testnek Magyar Országhoz tartozását. Nem akar ő semmit is tudni oly resolutiokrol, mellyeknek a törvényben nyomát nem látja, s egyenesen csak a törvényre, u. m. az 1807: 4-ik törvényczikelyre támaszkodik. – Bujanovicsnak azt felelvén hogy ha ma hónap Bosnia a Magyar Koronához visza csatoltatnék, azért hogy Sclavonián túl fekszik, ki merné állitani hogy Sclavonia által tartozik Magyar Országhoz?
A törvény világos szavaihoz uraló ragaszkodáshoz, mellyet NICZKY különösen védelmezett, még azon tekintet is járulván, hogy Szörény vármegye helyreállitásának kérdése* itt valamikép ne anticipáltassék, – a HORVÁT követek kivánsága köz értelemmel félre vettetett.
Fiume és környékének a Károly-úttól jobbra eső területnek új megyévé alakítását Mária Terézia rendelte el fentebb említett 1776 aug. 9-i resolutiójában. A megyét, amely a Szeverin – magyarosan Szörény – nevet nyerte, első főispánja, Majláth József szervezte meg, aki egyszersmind Fiume kormányzója is volt.
BUSÁN később a Fiuméban lakó nemesek feletti biróskodás utján tett még egy próbát, állitván hogy ezek eddig is a Zágrábi törvényszék által itéltettek. – TOSZÓNI azt tagadta, s állitá, hogy ha egy esetet tudna talán a horvát követ mondani, ő annak ötven ellenkezőt tud ellene vetni. – BUSÁN magát megsértetnek vélte, hitelességére támaszkodott, s emlitett is egy esetet, – de TOSZÓNI azt felelte hogy az emlitett személy, különben is gubernialis tisztviselő, Zágráb vármegyei fi, s bár egyszer állott is a Zágrábi törvényszék előtt, de százszor állott a kapitányi szék előtt, különben is ez egyetlen egy eset 50 évek óta. A Busán kivánsága itt is félre vettetett.
Az olasz nyelven való perlekedésre nézve
NICZKY (Vas) elösmeri ugyan, hogy bajos dolog Fiume lakóit oly nyelven való perlekedésre kénszeriteni, mellyet nem értenek s kétségkivül el kell tűrni hogy az olasz nyelvet használják; de törvényben azt nem lehet ki mondani, s igy valamint az engedelmet, úgy a tilalmat is mellőzve, az egész szakaszt ki kell hagyni.
TOSZÓNI: Attol tart hogy ha törvénybe nem tétetik az engedelem, olasz nyelvű pereik nem fognak a Curián elfogadtatni. Különben pedig távol legyen tőlle hogy a magyar nemzetiség terjedelmének gátot vetni szándékozna; minden intézetet mellyet a magyar nyelvnek a tenger mellékén is leendő elterjesztésére jónak itélendnek a RR, örömmel fogad, határozzák el azt is hogy a ki magyarúl nem tud, 5 év mulva Fiuméban is hivatalt ne viselhessen, nem lesz ellenvetése; de figyelmezzenek, hogy Fiume szabad kikötő, melly Magyarországot a világgal érintésbe hozza, s világkereskedési nyelv nélkül fel nem állhat; pedig mikor lesz a magyar világ kereskedési nyelvé?
DUBRAVICZKY a magyar nyelv befogadására való készséget azon követtől, kitől azt legkevésbé várta, de legkevésbé is kivánhatta, nagyon kedvesen veszi.
JUSTH, MADOCSÁNYI az ország felső vidékeire hivatkoztak, hol a privilegiált községek maiglan tót nyelven perlekednek, de tennen hasznok tekintetéből önként latin forditással küldik a felsőbb itélő Székekhez. – BÖTHY azonban Fiumét az ország bár melly más részével hasonlitásba tehetőnek egyátaljában nem itélheti. Azon idő óta, hogy Velencze a tengereken uralkodott, az olasz nyelv a földközi tenger legnagyobb részében világkereskedési nyelvvé vált, és az is maradt. Ott van Smyrna, Alexandria, Constantinapoly, mindenikben olasz a kereskedés, olaszok a sensálok, olasz a mercantilis biróság. Azt is elösmeri hogy Fiuméban természet szerint nehezebben kell terjedni a magyar nyelvnek mint másutt, ámbár ha a kormány úgy akarná, mint ahogy nem akarja, még sem lenne lehetetlen az elterjedés. Azonban a Niczky nézetiben ő is osztozik; s igy csak nem közönséges lévén azon értelem, hogy el kell törni, de törvénybe tenni nem lehet, a fiumei követ által javallott §. a szerkeztetésből kihagyatott.
