a) 1834 május 27 A főrendek ülése. Tárgy: A sérelmekre választ sürgető felírás elfogadását tudomásul veszik, a január 3-i leiratr…
a)
1834 május 27
A főrendek ülése.
Tárgy: A sérelmekre választ sürgető felírás elfogadását tudomásul veszik, a január 3-i leiratra adandó választ hatodszor is visszaküldik.
1834 május 27
A főrendek ülése.
Tárgy: A sérelmekre választ sürgető felírás elfogadását tudomásul veszik, a január 3-i leiratra adandó választ hatodszor is visszaküldik.
Posony, Majus 28-án, 1834.
E napokban mind a két táblán igen különböző tárgyak lévén vitatás alatt, azokrul világosság okáért elkülönözve teszem jelentésemet. Ugyan is:
Utóbbi levelemben közlöttem mit végeztek légyen a KK és RR 23-ik majusi kerületi ülésökben a két tálbla közt még fenforgó kétrendbeli felirásnak sokszor vitatott tárgyában. A végzéshez alkalmoztatott izenetek* más nap közleiratra bocsájtatván minthogy Majus 25-én Vasárnap jött közbe, Hétfőn u. m. Majus 26-án előbb kerületi ülésben megrostáltattak, utóbb országos ülésben jováhagyattak, s a fő RRhez által küldettek.* – Melyeket is a M[éltósá]gos főRR másnap, u. m.
Iratok, III. k. 3. s köv. l.
Az alsótábla küldöttségének névsorát l. Jegyzőkönyv, VIII. k. 227. l. Majus 27-én vettek tanácskozásba.
Az előleges sérelmek iránti felirás érdemében már végtére meglévén az egyeség, a K és RR jelen 13-ik izenetjökben csupán egyesülésöket jelenték, egyszersmind a közbe vetőleg felkerült előlülői hatóság iránt óvólag azt jegyzék meg: hogy az országgyűlési Előlülőnek korlátolatlan hatalmát soha el nem ösmérhetik, törvényes hatalmát ellenben önnön magok is sértetlenül feltartani kivánják. Ezen el nem ösmérésben ALMÁSSY Gömöri főispán felakadt, s annak oly értelmet tulajdonitott, mintha a K és RR az előlülői hatóságnak a fenforgó esetre alkalmaztatott gyakorlatát törvénytelennek mondanák. – Az ORSZÁGBIRÁJA ellenben nem látta semmi feleletnek szükségét, miután a K és RR az előlülő törvényes hatoságát magok is kivánják fentartani.
A Fő HERCZEG NÁDOR hasonló értelmét nyilatkoztatá, azt adván hozzá: hogy alkotmányos országban minden nemü közhatóságnak törvény által körül irott határok közé kell szoritva lenni, a részben tehát a RRnek igazságuk van s nincs is egyébre szükség, mint szóbeli izenetre, hogy t. i. a FőRR nem tartják a további választ szükségesnek, s csak arra szóllitják fel a RRket ahogy a két tábla között meglévén már az egyeség, küldjék által mihamaréb az elfogadott módositásokhoz alkalmazott felirást, hogy az elegy ülésből ő felségének felterjesztethessék.
Az 1833-ki Majus 20-án tett felirásra f. é. Januar 3-án költ k[egyelmes] válasz iránti 6-ik izenet tárgya pedig, már csupán a 7-ik §. volt, mellyre nézve nem egyeztek meg a RR a §. második részének kivánt kihagyásában,* mellyben az foglaltatik: hogy KK és RR az országgyülési rend fentartására nézve a felhivott törvények* által tulajdonitott világos jusaikhoz állandóul ragaszkodnak, s azon jusaikat valamint eddig gyakorlották, ugy ezentul is gyakorlani fogják.
Amit a főrendek ötödik válaszukban kívántak. (Iratok, III. k. 2. l.)
T. i. az 1625:62. és 1723:7. tc.
Gr. MAJLÁTH Zemplén F[ő] Isp[xn]: Itt tulajdon azon elveket látja, melyek ellen a Fő RR a Barsi felirás tárgyában oly elhatározottan küzdöttek. Nem gondolná azon jusoknak magyarázgatását napi renden lenni, de bajosnak hiszi tetleg más téve, egykét közbevetett szavakkal oly juris publici elveket felállitani, mellyeknek örökre szomorú következésök lehetne. A gyakorlatot pedig a mi illeti, hogy ez nagyon is erős kérdést szenvedhet, az 1729-ki. [17]41-ki, [17]64-ki példák bizonyitják.* Ő a RR kivánságára semmi esetre nem áll, s meg van győződve hogy
Az 1729-es esetet olv. e kötet 140. d. 10. jegyzet, az 1764-es esetet 99. l. 12. jegyzet A régi országgyűlések eseteire való hivatkozással Majláth főispán azt akarja bizonyítani, hogy az országgyűlési gyakorlat szerint nem a rendeket, hanem a királyt illeti meg az országgyűlés rendjét megsértő követek fölötti bíráskodás joga.
a főRR sem állanak, ha csak a Barsi felirás érdemében bizonyitott törekedésöket semmivé tenne nem akarják. – A TÁRNOK és B. BEDEKOVICS hasonló értelmü szavazatjaikra köz megegyezés nyilatkozott, mire a NÁDOR végzésnek jelenté, hogy a főRR már felhozott okaiknál előbb: értelmök mellett maradnak. – Mihez B. ÖTVÖS hozá tétetni kivánta, hogy attol soha el sem is állanak.
Míg a főRR egyéb dolgaikkal foglalatoskodtak, Szerencsy itélő mester a válasz izenetet* elkészitette, melly is, a másik felirást tárgyazta szóbeli válasszal együt a K és RRhez által küldetett.*
A főrendek hatodik válaszát l. Iratok, III k. 5. l.
Az alsótábla május 27-i, 201. országos ülésében Végh Ignác országbírói ítélőmester mondta el a főrendek szóbeli válaszát, amint azt fentebb a nádor körvonalazta. (Jegyzőkönyv, VIII. k. 228. l.)
