a) 1834 július 8 A főrendek ülése. Tárgy: A vásári biróságról szóló XV. tc.
a)
1834 július 8
A főrendek ülése.
Tárgy: A vásári biróságról szóló XV. tc.
1834 július 8
A főrendek ülése.
Tárgy: A vásári biróságról szóló XV. tc.
Pozsony, Julius 12-én, 1834.
A fő RR folyvást az itélő székek rendbeszedésével foglalatoskodván, Julius 8-án a Vásári biróságról szolló XV. czikely felett tanácskoztanak.* – Elején mindjárt ÜRMÉNYI azon inditványt tevé, hogy mivel ezen biróság felállitására a kereskedés tekintete szolgáltat alapot, oly nemű perek lesznek előtte vitatandók, mellyek, kivált midőn az árúk minőségéről p. o. száz ezerekre menő gyapjúvételnél lesz szó, nem csak theoreticus tudományt, de kereskedési gyakorlatot is kivánnak, jónak látná tehát hogy más országok példájára is a Vásári biróság ne pusztán a tanácsbeliek közül állitassék össze, hanem ahoz hittel lekötelezendő két kereskedő is alkalmaztassék. – Az ORSZÁGBIRÁJA fontos okokat lát ugyan az inditvány mellett szóllani, azt mégis el nem fogadhatja, mert a biróskodáshoz alkalmaztatandó kereskedők közönségesen magok is hasonló kérdésben forognának, tőlök tehát részre nem hajló itéletet várni annál kevésbbé lehetne, minthogy gyakran önérdekök kivánná, hogy a Vásári biróság elitélése alatt lévő gyapjú, gubacs, hamuzsir s a t. ára lenyomattassék. – A TÁRNOK hasonlón vélekedett. Vannak ugymond hiányok, mellyekről az emberi institutiókat egészen kitisztitani nem lehet. Az itélő székek előtt mi gyakran forognak oly esetek mellyekben orvosi szemléletre, épültek becslésére s a t. van szükség; de azért csak nem mondhatjuk, hogy azon itélő székek tagjai közt okvetlen seborvosoknak, vagy ácsnak, kőmüvesnek lenni kell, szükség esetén segitségül a birák által különben is használtathatván.
A tc.-nek a rendek által megállapított szövegét l. Iratok, II. k. 354. s köv. l.
Ezen észrevételek következtében tehát az Ürményi inditványa el nem fogadtatott ugyan, mind azáltal a 6-ik szakaszhoz, mellyben az rendeltetik, hogy a vásárosok közt szemrevétel, becsü, köz zár s más hasonló birói intézetek általi rendelések tétele a vásári biróság hatóságában fog állani, hozzá tétetett: hogy az e végre kiküldendő tanácsbeliekhez szükség esetében két kereskedő is csatoltassék. Mit is az Itélő mester ezen szavakkal fejezvén ki: „duo e statu mercatorum adjungentur” – B. SZEPESYNEK az ORSZÁGBIRÁJA által jóvá hagyott észrevételére a status szó nem alkalmazhatónak itéltetett, s helyébe gremium tétetett.
Ezen törvényczikkelyben egyébiránt még a következendő módositások történtek: A 11-ik szakaszban: hogy a tanúkat nem a biróság, mint a KK és RR javallották, hanem eleve kiküldendő tanácsbeliek halgassák ki, a biróság pedig meghitelesitse.
A 16-ik §-ban azt javallották a RR hogy midőn az eladott portékák kézhez vétel előtt ismét másnak adattak el, az utóbbi jó hitü vevőnek valóságos kézhezvétellel megerősitett kötése fel nem bontathatván, a Vásári biróság az illy álnok eladót csak a netalán előre fizetett somma, s az időközben támadott árbeli különbség megtéritésében fogja marasztalhatni, egyébiránt a feleket törvény utjára utasitandja.
Erre nézve a fő RR meg nem egyezhettek azon elvben, hogy a kézhezvétel által megerősitett második eladás semmi esetben sem felbontható, hanem csak azt itélték, hogy a vásári biróság által fel nem bontható, nehogy tehát az árbeli különbség megtéritése az első vevőnek implementalis* keresetét megakadályozni látszassék, az országos szerkeztetést fogadták el, melly ilyesetben csak törvényes utra utasitja a feleket.* De a szerkeztetéshez, ahol az mondatik hogy Contractus bonae fidei emptoris reali mercium apprehensione consumatus rescindi nequeat ezen szavakat: per idem judicium nundinale tudniillik rescindi nequeat közbetétetni, egyszersmind a K és RRket felszóllitani határozzák hogy az árbeli különbség megtéritését elegendő büntetésnek nem nézhetvén, annak idejében az ily álnok eladónak keményeb megfenyitéséről gondoskodjanak.
Foganatosító.
Proiectum de coord. 37. l.
Végre a 19-ik szakasznál, melly a földes uri hatóság alatt lévő, s rendezett tanácsai nem biró községekről rendelkezik, nehogy a biráskodásbeli közbejövetel csak magára a földes urra szoritatni, tisztjei ellenben abból kizáratni látszassanak Földes úr szavak helyett Földes uraság kifejezéssel élni kivántak.*
A főrendek által javasolt módosításokat l. Iratok, III. k. 99. s köv. l.
