a) 1834. december 12, 13. Kerületi ülések. Tárgy: Az úrbéri perek kérdésének a megváltozott végzéshez való alkalmazása: különbözz…
a)
1834. december 12, 13.
Kerületi ülések.
Tárgy: Az úrbéri perek kérdésének a megváltozott végzéshez való alkalmazása: különbözzék-e az úr és jobbágy között itélő úriszék összetétele attól, amely jobbágyok egymás közötti pereiben ítél?
1834. december 12, 13.
Kerületi ülések.
Tárgy: Az úrbéri perek kérdésének a megváltozott végzéshez való alkalmazása: különbözzék-e az úr és jobbágy között itélő úriszék összetétele attól, amely jobbágyok egymás közötti pereiben ítél?
Pozsonyban, December 20-án, 1834.
Tudósitásom sorára következik némileg részletes előadása azon kerületi üléseknek, mellyek az úriszék birói hatóságának úr s jobbágy közt, minden viszonyokra nézve is a 11-ik decemberi országos ülésben lett megállapitása következésében* netalántán szükségeseknek itélendő változtatások iránti tanácskozások végett december 12-ik napjától a mái napig, legelőbb Szucsics és Klauzál, utóbb Szombathelyi és Jusht, végre pedig amannak hazutazása, ennek pedig megbetegedése miatt követtársaik, u. m. Csepcsányi és Ruttkay elnökségök alatt tartattak.
Az erre vonatkozó dec. 11-i határozatot l. előbb, 41. kk.
Az elnökség a kerületi RR jóváhagyásával legelőbb is azon kérdést tüzi tanácskozásra, valjon a legközelébi országos végzés következésében itt fog e nyomban az úr s jobbágy közti viszonyokban biráskodandó uriszék coordináltatni, vagy pedig ennek coordinatiója is a Juridicum Operatumra halasztatni?*
A törvényszékek rendezése során a rendek az úriszékről szóló törvényjavaslatot annak a feltételezésével vették tárgyalás alá, hogy érvényben marad az úrbéri törvényjavaslatban kifejezésre juttatott döntés az úriszék hatásköréről. Annak megdőltével az úriszék összetételéről és munkájának rendjéről szóló határozatokat is természetesen revízió alá kellett venni. Vö. a 14. old. 16. jegyzetével.
E kérdés iránt némellyek ugy vélekedtenek, hogy az uriszék egészen más alakot öltt magára, mint úr s jobbágy közti viszonyokat itélő biróság, és másat mint két jobbágy közötti biró. Ennek coordinatiója kétség kivül juridicumra tartozik, s ott a többi itélő székek sorában már felvétetett s a két tábla között tractatusban is helyheztetik; s erre nézve a földesúrnak mind a két tábla megegyezésével azon jussa, sőt kötelessége fennhagyatott, hogy az elnökséget maga személyében viselhesse. Ellenben az urbarialis perekben itélendő uriszéknek coordinatiója szorosan az urbéri munka körébe tartozik, annyival inkább, hogy ámbár a kir. resolutio értelmében erre nézve is meg lőn annak további fennmaradása állapítva, azon elv mindazonáltal csak nem vált végzéssé, hogy az úr ön maga ügyében biráskodjék, s nem is válhatnék a nélkül, hogy nemzetünket az egész mivelt világ előtt compromittáljuk, sőt épen ez a legnagyobbika azon hibáknak és hijányoknak, mellyek az uriszék intézetébe idő jártával becsúsztak s mellyekről maga az elfogadott kir. resolutio is azt mondja, hogy megigazitásuk a jelen országgyűlés tennivalóinak egy részét teszi, anélkül, hogy ezen tennivalónak munkába vételét egyenesen a Juridicum Operatumra szoritaná.* És valóban legirtóztatóbb anomalia lenne az, hogy a magyar törvényhozás egy olly itélőszéket, mellyet hibákkal telvének nyilván elösmér, birónak tesz a nélkül, hogy ezen hibákat kijavítaná. Egyébiránt is, midőn a Juridicum Operatum ágazatjainak sorozatjáról vala szó, a RR azon elvnél fogva tették az itélőszékek coordinatióját elsőnek, hogy előbb szükségesnek itélték a biróságot elrendelni, mi előtt reábiznának valamit.* Ezen elv következésében ha itt nem coordinálnák, hanem a többi itélőszékek sorára hagynák az urbarialis uriszéket, az urbéri pert egész minőségében a polgári törvények sorára* kellene szintén halasztani, amit tenni csakugyan nem lehet. Különben is a felség legjobb akaratja mellett sem kezeskedhetik e dietának tartásáról. Tudjuk minő csendességben munkálódott az 1830-ki diaeta, s egy nap olly zavarba hozta Európát, hogy azt gondoltuk, ismét felfordúl a világ.* Ugy kell tehát intézni dolgainkat, hogy illy váratlan, de mégis lehető zavarodás esetére, legalább egy munkálat (az urbér) legyen egészen tisztában, s legalább erre nézve megnyugtatva hazánk. A civilisatiónak aerája a kereszténységtől számittatik, de a 11-ik decemberi végzés visszalökött bennünket az ó testamentomi patriarchalis világba. (Kocsi Horváth mondása) Ha már meghagytuk birónak az urat, nyugtassuk meg legalább a szegény jobbágyot, hogy a visszaélések ellen (amennyire essentialiter hibás intézetnél lehet) biztositottuk. Viszünk e haza más munkálatot? azt nem tudjuk, de hogy az urbariumot hazavisszük, azt kiki szentül hiszi, és sokan rettegnének is nélküle hazamenni. Végezzünk el tehát itt mindent, a mi az urbérhez tartozik.
Vö. előbb, a 42. old. 28. jegyzetével.
Vö. az 1833. nov. 21-i kerületi ülés döntésével; Országgyűlési Tudósítások. II. köt. 411.
A polgári törvénykönyv tervezetének (Emendatio legum civilium) vitáit a rendek a törvényszékekről szóló viták befejezése után 1834. máj. 24-én kezdték el és aug. 29-éig a kerületi viták során a XXV. cikkelyig jutottak el; ekkor a tárgyalásokat megszakították az úrbéri törvényjavaslatra adott kir. válasz megérkezte miatt.
Az utalás csak az 1830 júliusi párizsi forradalomra vonatkozhat, viszont az országgyűlés csak szept. 8-án ült össze s így a fenti megállapítás érthetetlen.
Ily értelemben szóllottak: Szabó, Nagy, K. Horváth, Madocsányi, Pázmándy, Somcsics, Palóczy, Bőthy, és Deák.
Ellenben mások azt mondták: hogy excerptim dolgozni nem akarnak, nem lehet azért ellenvetni, hogy az uriszékbe bécsuszott hibákat orvosolatlan hagyni kivánnák, mert ezt senki sem akarja, elöttünk van az itélőszékek coordinatiója, melly iránt már izenet is váltatott a két tábla közt,* s melly néhány nap alatt okvetetlen ismét kerületi tanácskozásra kerül, biztositották a RR magokat, hogy csak junctim kivánják az operatumokat sanctionáltatni.* mindegy tehát, itt vagy a Juridicumban vétetik e fel, mindegy az időre s következésre; de nem mindegy a rendszerre nézve, mellyet excerpták által sérteni annál veszélyesebb, hogy e példával a kormány könnyen visszaélhetne. Illy nézetek vezérelték előbb is a RRket: a törvényszéket tették urbéri birónak, s a Helytartótanácsot feljebbvizsgálónak, de azért sem ennek, sem amannak coordinatiójába itt nem ereszkedtek.* Kimondák, hogy a proportionalis per elválaszthatatlan kapcsolatban van az urbéri rendbeszedéssel, de azért azt a maga helyére halasztották.* Ha hogy valamelly különös körülmény a dieta tartását megszakitaná, segit e hijányon a jövő törvényhozás. A mi 3–400 évig fennálhatott, álljon bár még 2–3 évig, nem vész el a világ. Egyébiránt ha épen az aggódtatja a RRket, hogy a Juridicumnak törvénybe menetele bizontalan, a jobbágytelket vásárlandó nemesek adóztatásának hasonlatára bé lehet tenni a szóban forgó VII-ik t.czikkelybe Sedis D[omi]nalis Art[iculo] T. coordinatae activitas etc.* A mi pedig az urbéri, és nem urbéri perekben itélendő uriszéknek egymástóli megkülönböztetését illeti, erről szó nem lehet, mert ez kijátszaná azon országos végzést, melly az uriszéket előbbi teljes hatóságában a kir. resolutio szerint fenntartani rendeli. – Igy vélekedtenek Péchy, Gr. Lamotte, Szlucha, Ocskay, Aczél, Pfansmid, Prónay, Hertelendy (Torontál), Andrássy és Justh.
A kerületi és országos ülésekben elfogadott 25 cikkely szövegét az alsó tábla 1834. máj. 23-án küldte át a főrendi táblának, amely azonnal megkezdte a javasolt szövegek megvitatását; a választ az egyes cikkelyekre vonatkozó megjegyzésekkel szept. 12-én küldték meg az alsó táblának. (Az alsó tábla törvényjavaslatait l.: Iratok. II. köt. 313. kk. A főrendek válaszát: Uo. III. köt. 50. kk.)
Sok vita után a kir. propositiókra adott 1833. máj. 20-i válaszukban foglaltak határozottan állást a rendek amellett, hogy az „egymással olly sokféle öszveköttetésben álló rendszeres munkákat” csak valamennyinek a letárgyalása után, egyszerre – junctim – terjesztik fel szentesítésre. Okul azt hozták fel, hogy az egyes tárgyak közötti sokféle összefüggés miatt gyakran szükség lehet a már meghozott döntések utólagos megváltoztatására. (Regressus.) E valóban helytálló érv mellett azonban szerepet játszott állásfoglalásukban egy másik szempont is: nem akarták, hogy az udvar a neki kedvesebb operatumok befejezése után eloszlassa az országgyűlést, még mielőtt az ország szempontjából fontos többi operatum is megtárgyalásra került volna. A máj. 20-i feliratot l.: Iratok. I. köt. 226. kk.
Az eredeti szövegű VII. tc. 2., ill. 4. §-ában. L.: Iratok. I. köt. 538. kk.
A 6. § d) pontjában. L.: Uo. 541.
Az úgynevezett T. törvénycikkre való utalást akkor használták a rendi országgyűlések gyakorlatában, ha a szóban forgó kérdés bővebb, pontosabb meghatározását egy később elkészítendő törvénycikk volt hivatva megadni. A felhozott példára – az úrbéri I. tc. 6. §-ával kapcsolatban – l. az 1833. szept. 24-i kerületi és az okt. 7-i országos ülés vitáit, valamint a cikkely elfogadott szövegét: Iratok. I. köt. 484.
Ezeknek, s különösen a végzés kijátszásának ellenére többek között NAGY PÁL azt mondá: hogy ha játékról van szó, azok akarnak itt játszani a resolutióval, kik itt már sokat kiforgattak, s kik most azon értelmet akarnák a resolutióból kicsavarni, hogy az uriszék azon alakban maradjon, mellyben eddig volt, s az úr maga legyen magának birája. Azt mondja a resolutio: Naevi corrigantur, azt mondja: Nomine et sumpitbus Domini administretur justitia.* – Ez a nomine Domini mit tesz deákul vagy az Istennek akár melly nyelvén? Azt teszi e, hogy maga itéljen a földesúr? ha igy magyaráznák, kétség kivül ő felsége is ellentmondana a magyarázatnak. – DEÁK az urbéri uriszéknek itteni coordinatióját nem csak excerptának nem tartja, sőt azt tartaná excerptának, hogy ha innen, ahová tartozik, kivétetnék s máshová tétetnék. – BŐTHY nem gondolja, hogy az Art[icu]lo T. determinata kifejezés minden tárgynál oly biztosságot nyujtana, mint az adó tárgyában, ahol érdeke forog fenn a kormánynak.* – PALÓCZY az uriszék keserű rhabarbaráját csak úgy képes elnyelni, ha tüsténti coordinatióval megcukroztatik. – MAJTHÉNYI szeretné azon czukrozást reménlni, hogy a pótló utasitások jóra fordúlnak e tárgyban. De látván, miként készülnek azok, mint olvassák kevesen a követi jelentéseket, a hozzá zárt irományokat pedig senki, mint késziti egy ember a kandalló mellett slafrokban az utasitást, s minő influxus alatt késziti, mennyire számkivettetett a dicsért moralis erő mindenhonnan, a követek miként már informatióra sem méltattatnak, hanem a küldőkre való hatásba helyheztetik az influxust gyakorlók minden bizodalmukat, megvallja, hogy jót semmiben nem reménl.
Vö.: Iratok. III. köt. 46.
Ti. biztosra lehet venni azt, hogy az adó ügyének elintézése nélkül a kormány nem oszlatja el az országgyűlést, más kérdésekkel kapcsolatban azonban ugyanezt nem lehet biztosra venni.
Ezen előterjesztések után csakugyan voxolásra tétetett, ha valjon az úr s jobbágy közti perekben biráskodandó uriszék itt fog e coordináltatni? melly alapos kérdésre: Ungh, Szatmár, Szabolcs, Borsod, Torna, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Békés, Csanád, Temes, Posony, Sopron, Vas, Zala, Komárom, Liptó, Somogy, Bars, Győr, Honth, Veszprém, Zolyom, Tolna, Bács, Verőcze, összesen 26 megyék s a kerületek voxával tüsténti coordinatio határoztatott.
Következett most már azon kérdésnek vitatása, valjon az urbéri perekben itélendő uriszéket meg kell e valamiben különböztetni a jobbágyok között itélendőtül? – Ezen különbözésnek ellene vettetett, hogy az a RR töbsége által elfogadtatott kir. resolutiot, melly az uriszéket, s igy ugyanazon egy uriszéket minden eddig elébe tartozott tárgyakban birónak meghagyja; tőbül kiforgatná, s egy uriszék helyett két uriszéket alkotna; amire némellyes (mint SISKOVICS) elannyira vonakodtak reá állani, hogy bármi alakot kivánna is a többség adni ezen uriszéknek, azt minden esetre a jobbágyok közötti biróskodás eseteiben is megtartani kivánja, – némellyek pedig azon lehető különböztetések taglalgatásába előre béereszkédvén, s PÁZMÁNDYnak beszédje közbeni azon véleményét, hogy az urbéri perekre nézve a vármegye által kellene minden uriszéki tagnak neveztetni, felfogván, panaszkép emlitették hogy azon minoritás, melly az uriszéknek megbuktatását ki nem vihette, most ezen az uton akarná a vesztett ütközetet kipótolni, s a dolgot oda vinni, hogy a földesúrnak más egyéb jussa ne legyen, mint az: hogy a diurnumokat fizesse.
Ezeknek ellenében emlitetett, hogy midőn a RR itenni coordinatióját határozták az úr s jobbágy közti viszonyokban biráskodandó uriszéknek, már elhatározták azt is: hogy ennek más alakkal kell felruházva lenni, mint mellyet, az itélő székek sorában már coordináltak.* De azért nem lesz két uriszék, hanem csak azon egy uriszéknek formalitása különbözend. Igy az impensionalis perekben* a földesúr eddig sem viselhetett elnökséget, igy a rationarius perekben* a törvényes bizonyság is voxal birt, igy az urbéri perekre nézve sok megyék gyakorlata szerint legalább a tiszti ügyésznek, és sok helyütt magának az elnöknek is kiküldetéséért a vármegyéhez kellett folyamodni s az uriszék formája a perek különböző voltához képest eddig is változott anélkül, hogy kétféle uriszék létezni mondathatott volna. Mennyivel inkább szükség tehát most is különböztetést tenni, miután azon elv: hogy senki ön ügyében biró nem lehet, diplomatice el van ösmérve! és azon, minden itélő székeknél tetleg is divatozó törvény elvet szintén senki sem fogná tagadhatni, hogy amelly biró interessatus, az az itéletben részt nem vehet. Ez volt eredetileg az uriszékeknek is szelleme, melly bizonnyal csak azon kötelességet foglalta magában, hogy az úr tartozik jobbágyainak a most említett, világszerte minden biróságnál tiszteletben tartott elvnek épsége mellett igazságot szolgáltatni.
Amelyről ti. azt gondolták, hogy – az eredeti úrbéri VII. tc.-nek megfelelően – csak a jobbágyok egymás közötti, valamint idegenek elleni pereiben lesz illetékes. Elfogadott szövegét l.: Iratok. II. köt. 324. kk.
A jobbággyal szemben elkövetett hatalmaskodás ügyében.
Számadásbeli perek a jobbágyi tartozásokkal kapcsolatban.
A kérdés sok vitatás, s élénk ellenkezés után csakugyan eként lőn feltéve: Ugyanazon egy uriszék, midőn az úr s jobbágy közti perekben itél, más alakban jelenjen e meg, mint egyebekben? – Mindazonáltal voxolás alatt OCSKAY, SZLUCHA, PÉCHY és mások a kérdést más értelemre igyekeztek vonni, s ekép feleltek: Nem kell két uriszék. – Ezeknek következésében DÓKUS igy voxolt: azon különböztetéssel, hogy urbarialis perekben a földesúr maga elnökséget ne viselhessen, egy úriszék. – Ezen voxnak hová számithatása felől némi vitatások eredtek, de DÓKUS az elnökségnek ismételt felszóllitása után sem akarta magát máskép kijelenteni, s végre azt mondá: hogy inkább nem voxol. – Igy Arad s Torontál sem voxoltak, azonban 27 megye s a kerületek voxával 19 megye ellen csakugyan különböztetés határoztatott. Voxolás közben NAGY PÁL ezeket mondá: Mi igy szóllottunk a felséghez: Az uriszék egész intézete hibás (és bizon fő hiba az úr jelenléte) s mi nem akarjuk azt megtartani. Ő felsége azt feleli, ha hibás, a hibákat ki kell igazítani. Mi reánk pedig az ellenvéleményüek azon értelmet akarják tolni, hogy a kir. resolutio a főhibát, a földes úr jelenlétét orvosolatlan hagyatni kivánja: Én ezt nyakamra tolatni nem engedem, és kereken tagadom, hogy akár a Personalis, akárki más a világ teremtésén a kormány szándékának oly plenipotentiarius magyarázója legyen, hogy nekem a resolutio grammaticalis értelmével merőben ellenkező értelmet tolhasson nyakamra. Mert azt ugyan senki reám nem disputálja, hogy midőn mi, s általunk az egész nemzet azt mondjuk felirásunkban a kormánynak, mi rossz, mi igaztalan birák vagyunk, nem akarunk ön ügyünkben biráskodni: lehessen olly kormány a világon, melly azt felelhesse: vagytok nem vagytok, nekem ez mindegy, birák maradtok!! De némellyek azt mondják, hogy majd nem marad egyéb jusa a földesúrnak, mint az: hogy a diurnumokat fizesse. – Ugy de Istenért azt akarják-e, hogy mivel az úr diurnumot fizet, törvény s igazság ellen maga magának hozhasson itéletet? Erre MAJTHÉNYI (ki egyébiránt Nagy Pállal egyetértőleg különböztetéssel szavazott) szokott elmésséggel azt jegyzé meg: hogy hiában panaszkodunk ez vagy amaz értelemnek nyakunkra tolása felett. Láttuk már, s nevezetes példákban láttuk, hogy az okoskodások s argumentatiók nem sokat használnak; a többségnek most olly varázsereje van, hogy ha Sopron vármegye követjét betegnek mondja a többség, ezt el is kell hinnünk. – Egyéb iránt mivel OCSKAY azt mondá: hogy azért mivel a Sedriának elnöke ha valamelly perben interessáltatik, kimegy; nem lehet a törvényszék alakját megváltozottnak mondani, – MAJTHÉNYI még azt is megjegyzé: hogy ha az urbarialis per felvételekor kimegy a földesúr, az az maga nem biráskodik, a dolog nagyon is megváltozik, még pedig ezen változást a földesúr fogja legjobban érezni. – TARNÓCZY a dolgot nagyon egyszerűnek látja: vagy akarnak a földes urak igazságot szolgáltatni, vagy nem. Ha igen, nem fognak neheztelni, hogy disinteressatus birókat rendelünk, kik az ő nevökben itéljenek, ha pedig nem, akkor nem érdemlik pártolásinkat. – DEÁK végre ezeket jegyzé meg: A birói hatalom, jus is kötelesség is a statusban; s midőn ezen kötelesség a földesúrnak oly sok költségébe kerül, akaratlanúl is gyanú kerekedik keblünkben, hogy miért ragaszkodik olly annyira ezen költséges kötelességhez? Nehogy tehát azt legyünk kéntelenek felelni: azért, mert haszna van a biróskodásból, a birónak pedig haszna csak úgy lehet, ha igazságtalanúl itél, szükség úgy coordinálnunk az úriszéket, hogy a Magyarországi földesurakra ezen nemtelen gyanú vádja ne háramolhassék. – KÖVÉR pedig igy nyilatkozott: Az úriszék nem igen nagy bizodalmat volt képes kivivni magának. Nekem tehát egy uriszék sem kell, annál kevésbé kettő. De ha már lételét meg nem akadályozhatom, legalább coordináltassék úgy, hogy itélete legyen örök igazság, nem pedig mint eddig többnyire volt: török igazság. Azon biró, kit a törvény interessatusnak mond, mégis csak lehet biró, de hogy a peres felek egyike legyen biró, az már épen képtelenség. Kivánom tehát az urbéri viszonyokrul itélendő uriszéket megkülönböztetve coordinálni. És (mint már feljebb érintém) csakugyan ez lett a többség végzése.
