b) Előzetes összefoglalás a törvénykezési tárgyban tett előrehaladásáról.
b)
Előzetes összefoglalás a törvénykezési tárgyban tett előrehaladásáról.
Előzetes összefoglalás a törvénykezési tárgyban tett előrehaladásáról.
A KK és RR egyébiránt folyvást tartott kerületi üléseikben, az urbéri felirás stylusa feletti ellenészrevételeiken kivül,* az Itélőszékek elrendezésével foglalatoskodtanak, s február 18-áig a kir. városi biróságról szólló 3-ik t. cz. 2-ik §-áig haladtak.
A főrendi észrevételekre (l. 205. old. 2. jegyzet) adott válaszukat l.: Iratok: III. köt. 408.
Az úriszékrőli 2-ik t. cz. 4-ik §-ában azt javallották a KK és RR, hogy a földesúr (értvén mindég a jobbágyok közötti magános perek ügyét, mert itt csak ezekről van szó,) egyedül azon esetben viselhessen elnökséget hahogy a birói hitet letette, a fő RR azonban ezen hatóságot minden földesúrnak – ha vele élni akar – egyenlőn megadni kivánják olly formán, hogy ha még annak előtte nem tette volna le a birói hitet, azt az úriszék előtt letenni tartozzék. – A KK és RR a táblabiróságot birói tudomány criteriumának nem vévén, 25 voxal 20 ellen a fő RR véleményét elfogadták.
Ellenben 25 voxal 23 ellen, a fő RR véleményével ellenkezőleg, továbbá is a mellett maradtak, hogy az uradalmi tisztek Convocatusok nem lehetnek, PEST v[árme]gye inditványára az is világosan kitétetni határoztatván, hogy elnökséget sem viselhetnek; ellenben hogy az úriszéki jegyző tisztjét az uradalmi fiscalis is viheti ugyan, hanem voxal nem birand.
Az 5-ik §-nak szerkeztetése ugy, amint a fő RR által a dolog érdemének csekély módositásával javaltatott, el lőn fogadva. Ellenben a 7-ik §-nál igen nagy szótöbbséggel megmaradtak a RR azon határozatuknál, hogy a földesurak a megye megegyezésével birói hatóságukat a községekre is általruházhassák. Hasonlóképen megmaradtak a 8-ik §-nál is azon végzésük mellett, mellyeket a községi tanácsok rendszeréről előbb határoztanak. Végre a 9-ik §-nál BUDAHÁZY inditványára elfogadtatott, hogy a perlekedő jobbágyok az uradalomnak, annál kevésbé pedig a megyének határán kivül megjelenésre ne köteleztessenek.*
A rendi javaslatokat a fenti kérdésekben l.: Iratok. III. köt. 325. kk., a főrendek válaszát: Uo. III. köt. 56. kk.
A kir. városok itélőszékeinek elrendezése most sem ölt az előbbinél kedvezőbb alakot magára. – SOMSICSnak azon inditványa, hogy a városi birák választásában minden polgár részt vegyen, sem igy, sem pedig HERTELENDY MIKSA által minden állandó lakosokra és házbirtokosokra kiterjesztve, idetartozónak most sem itéltetett. (Lásd 135. és 137. számu leveleimet.)* A honoratiorok 23 voxal 21 megye s a kerületek ellen városi biróság alá most sem adattak, sőt megyei biróság alá tartozásuk nyilván kitétetni rendeltetett, de a jövő ülésben az is el fog határoztatni, hogy kik értessenek honoratior név alatt! (Részletesen jövő levelemben.)
A szabad királyi városok törvényszékéről szóló III. tc. országos tárgyalásán (1834. ápr. 10–18.) a városi követek a városban lakó nemesek és honoratiorok különleges jogállásának elvét támadták rendkívül hevesen, a haladó megyei követek viszont a városi polgárok választójogának minden polgárra történő kiterjesztéséért szálltak síkra. A többség azonban mindkét irányban elzárkózott a törvényjavaslat megváltoztatása elől s a sok izgalmat okozó tárgyalások azzal végződtek, hogy a városi követek ünnepélyes tiltakozó óvást nyújtottak be a törvényjavaslat elvei és a városok országgyűlési jogfosztottsága miatt. Vö.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 46. kk.
