a) Albizottsági jelentés a sátoraljaújhelyi járás összeírásának megvizsgálásáról. (1929. ápr. 13.)
a) Albizottsági jelentés a sátoraljaújhelyi járás összeírásának megvizsgálásáról. (1929. ápr. 13.)
Alább írtak az 1829-iki 395-ik számra,* az újhelyi járás országos összeírásának megvizsgálása, az illető úrbáriumokkal leendő egybenvetése, s a netalántán bécsúszott hibáknak, a Tekintetes Nemes Vármegye határozása, s instructiója értelmében leendő megigazítása végett kiküldetve lévén, kiküldetésünk visszarekesztése mellett alázatosan jelentyük, hogy mi az újhelyi járásban helyheztetett városoknak és helységeknek országos öszveírását egyről egyre felvévén, a Tekintetes Nemes Vármegye által kiadott útmutatás* értelmében megvizsgálván, s a megye Leveles Tárából evégett kivett illető urbariumokkal egybenhasonlítván, amennyiben egy egy embervágó rétnek az újhelyi járásban egyátallyában mindenütt két pozsonyi mérővel lett hibás felvétele az országos utasítás 24-ik s 25-ik czikkellyének* engedelme s Tekintetes Nemes Vármegye által utasítás gyanánt kiadott kegyes határozás rendelése következésében, mint az országos öszveírásba talált valóságos hiba igazítást, – az egyes hellyek öszveírásának, az illető urbáriumokkal lett egybenvetése ellenben, az egyedül eképp világosítható terhelő különbségből eredett sérelemnek hathatósabb előterjesztése tekéntetéből, nem igazítást, hanem csupán az öszveírás rubricáihoz alkalmaztatott specificus feljegyzést kívánt vólna, ezen egymástól egészlen különböző két szempontból munkállódásunkat is két felé osztván, – legelsőben is az egész újhelyi járás hellyeit a rétek hibásan számított tiszta hasznának megigazítása végett egyrül egyre visgálat s igazító számolás alá vettük, s a summarium készítésének könnyebbítése tekintetéből nem az öszveírásnak hibás számolása s az igazítás közt fentforgó különbséget, hanem a minden helységben öszveírtt réteknek egy egy kaszállóra másfél pozsonyi mérővel, s e szerént ismét minden egyes hellyek öszveírásában egy egy mérő rétre megállapított tiszta haszonbeli summával lett felvetéséből kiszámított, s a summariumba minden további számítás nélkül béírható egész tiszta hasznot, valamint minden egyes hellyekre külön külön, úgy az illető kerületekre s végre az egész járásra is öszvesen kidolgozva jegyeztük fel, amint is ezen munkánkat az ·//. alatt* alázatosan ide rekesztyük.
Zemplén m. közgyűlése 1829 márc. 21-én vizsgálta meg az összeírást felülvizsgáló bizottság első észrevételeit s úgy határozott, hogy a hat járás összeírásának egységes elvek szerint történő kijavítására hat albizottságot küld ki, valamint, hogy az újhelyi járás helyszíni vizsgálata előzze meg a többit, s tapasztalatai szolgáljanak útmutatásul a többi albizottság számára. Ennek az albizottságnak lett a tagja Kossuth. Az albizottság utasítását tartalmazó határozat száma 395. volt. (L a fenti irat melékletei közt.)
Az említett 395. sz. határozat tartalmazza az utasítást.
Az országos utasítás 24. §-a értelmében a helyszínen végzett összeírás befejezése után az összeíróknak az összesített eredményt be kellett mutatni a megye közgyűlésének; a 25. § pedig felhatalmazta a megye közgyűlését, hogy az összeírást felülvizsgálja, az esetleges hibákat külön jegyzékbe foglalja és az összeíráshoz mellékelve felterjessze a nádornak. (L. az 1825/27-i országgyűlés Írásai-ban, 791. o.)
A táblázat Reductio calculi conscriptionalis puri lucri pratorum Processus Ujhelyiensis címmel, Kossuth kezeírásával mellékelve van a fenti jelentéshez.
Továbbá minden ezen járásban kebelezett hellyeknek öszveírását az illető urbáriumokkal egybenhasonlítván, ahol csak akár jobbágy számban, akár föld vagy rétbeli jobbágyi birtokban, az Urbarium* mennyiségénél többet összveírva találtunk, mindezen bár jobbágyi, de nem urbarialis s így a földesurak szabad dispositiója alá tartozó, következésképpen az adó kivetésének fundamentomául tellyességgel nem szolgálható földeket, telkeket s réteket a ·///. vessző alatt ide rekesztett munkánkban, az egyező haszonnak kiszámításával, az öszveírás rubricáihoz alkalmaztatva, valamint a helységekre külön külön, úgy az egész járásra öszvefoglalva, feljegyeztük s kiszámítottuk, a szükségeseknek ítélt jegyzeteket is oda kapcsolván, mellyekre nézve különösen megjegyezzük azt, hogy Hosszú Láz helysége nem olly régen lévén az illető földesuraság által, S[átoralja]újhely városa határának egy részén, egészlen majorságbeli s curialis földekbül s rétekbül felállítva, – s ennélfogva urbariuma sem lévén, de nem is lehetvén, Hosszú Láz helységében öszveírtt minden jobbágyokat, úgy földeket s réteket s ezeknek kivetett hasznát, említett feljegyzésünkbe egészlen tartozandónak lenni ítéltük, s abba valósággal bé is iktattuk.* Végtére ide rekesztyük a kerületek káros helyheztetéseiről béadott hiteles szolgabírói jelentéseket,* ámbátor ezen tárgyat az egyes helységek öszveírásában mindenütt feljegyzett maleficiumoknak megemlítésével elegendőképpen kimerítve lenni alázatosan vélekedünk, – hasonlóképpen, a más netalántán előfordulható sérelmeket az e tárgyban f. é. martius 17-én öszveült küldöttségnek, Tekintetes Nemes Vármegye által is megvizsgált s jóváhagyott jegyzőkönyvében feljegyzett közönséges észrevételek* által, – valamint szintúgy a Sárospataki uradalom részéről Újhely városának öszveírása eránt a Tekintetes Nemes Vármegyére béadott s lehető haszonvétel végett hozzánk utasított ellentmondásnak* többi kitételeit ezen ellentmondásnak az öszveíráshoz lett vagy leendő csatolása által superálva lenni vélvén. – Költ S[átoralja]újhelyt, Aprilis 13-án 1829.
Az úrbérrendezéskor írásba foglalt mennyiség.
Ez a Consignatio tenutorum colonicalium Conscriptionem Regnicolarem Processus Ujhelyiensis ultra id, quod in Urbario continetur, ingrassarum címet viselő, Kossuth kezétől származó összeállítás ugyancsak a fenti jelentés mellékletei közt van.
A Tomsics István szolgabíró és Balásházy János alszolgabíró kezétől származó jelentések a járást sújtó természeti csapások közül különösen a vízáradásokat és a marhavészt emelték ki. (L. uo.)
A jegyzőkönyv a fentebb említett 395. sz. határozat mellett van.
Az ellentmondást Breczenheim Ferdinánd herceg, a sárospataki földesúr ügyésze, Nagy Lázár adta be; óvást emelt az ellen, hogy az összeírásban bizonyos földesúri jogokat – a vásártartást, malomjogot stb. – Sátoraljaújhely állandó jövedelmeiként vettek fel. (A tiltakozást l. uo.)
Viczmándy Lajos
Tekintetes Nemes Zemplén Vármegye
szolgabírája
Nagy Lázár kiküldött táblabíró
Kossuth Lajos kiküldött táblabíró
Balásházy János alszolgabíró
Vásárhelyi László esküdt
Dobos István
Nemes Zemplén vármegye alfiskálisa
Kossuth sk. ered. OL, Nádori lt. Conser. Regn. Zemplén m. Generalia.
Tekintetes Nemes Zemplén Vármegye
szolgabírája
Nagy Lázár kiküldött táblabíró
Kossuth Lajos kiküldött táblabíró
Balásházy János alszolgabíró
Vásárhelyi László esküdt
Dobos István
Nemes Zemplén vármegye alfiskálisa
Kossuth sk. ered. OL, Nádori lt. Conser. Regn. Zemplén m. Generalia.
Az összeírási anyag helyi felülvizsgálata után a megye felküldte azt a nádorhoz. A nádor elnöklete alatt működő országos bizottság alaposan megvizsgálta az egyes megyék összeírási eredményeit, s megállapította, hogy az elővigyázatossági intézkedések csak keveset használtak, a megyék arra való igyekezetükben, hogy a rájuk eső adóterhet csökkentsék, a lakosság adózó erejét kimutató adatokat általában erős torzításokkal vették fel az összeírásba. Az egyes megyék összeírása elleni kifogásokat az országos bizottság terjedelmes elaborátumokban közölte az illető megyével. A zempléni összeírás elleni kifogásokat a nádor 1830. febr. 18-i kelettel közölte a megyével.* A megye Fáy Ferenc táblabíró elnöklete alatt újabb bizottságot küldött ki, azzal a megbízással, hogy a nádor által kifogásolt pontokat vizsgálja meg, s vagy indokolja meg kielégítően az összeírás kifogásolt adatát, vagy igazítsa ki azt a tényeknek megfelelően. A bizottságnak tagja lett Kossuth is, sőt ő lett a bizottság jegyzője is, ami azt jelentette, hogy a munka reá eső része mellett a bizottság munkájával kapcsolatos írásbeli teendők is az ő vállára nehezedtek. A bizottság 1830. május 7-én kezdte meg tanácskozásait, a feladat azonban olyan hatalmasnak látszott, hogy először munkájuk irányelveit kellett leszögezniök. A munka irányelveit tartalmazó utasítást Kossuth fogalmazta meg, s azt a bizottság jún. 4-i ülésében elfogadta.
Az iratot l. OL, Nádori lt. Conscriptio Regnicolaris 1828. Zemplén m. Generalia.
