63. Pozsony, keltezetlen [1834?] Kossuth fordítási gyakorlata Rousseau egyik munkájából.*
63.
Pozsony, keltezetlen [1834?]
Kossuth fordítási gyakorlata Rousseau egyik munkájából.*
Pozsony, keltezetlen [1834?]
Kossuth fordítási gyakorlata Rousseau egyik munkájából.*
Kötetünk anyagának összegyűjtésénél tudatosan mellőztük Kossuth Kisebb tollpróbálgatásait, töredékeit, fordítási gyakorlatait stb. Jelen esetben azonban a Kossuth nyelvtanulási módszerére utaló megjegyzéseken túl az a körülmény is jellemző, hogy milyen olvasmányából készített fordítási gyakorlatot, ezért nem tartjuk érdektelennek a fordítás közreadását. A kézirat keltezetlen, keletkezése a kiforrott írás alapján az 1832/36-i országgyűlés közepe tájára tehető.
Franczia nyelv fordításbani gyakorlatok
Rousseau: „Discours sur l’origine et les fondemens de l’inégalité parmi les Hommes” munkájából.*
Rousseau: „Discours sur l’origine et les fondemens de l’inégalité parmi les Hommes” munkájából.*
Rousseau ezt a munkáját 1754-ben írta, teljes címe: Discours sur l’origine et les fondemens de l’inégalité parmi les Hommes. Par. J. J. Rousseau, citoyen de Genčve. A fordítási gyakorlat a mű ajánlásának első két bekezdését tartalmazza. A fordítás egybevetéséhez az 1759-ben megjelent teljes Rousseau-kiadás szövegét használtuk fel: Oeuvres complčtes de J. J. Rousseau, citoyen de Genčve. Nouvelle édition, tome I. 11. kk.
A Genévei Köztársaságnak.
Méltóságos, nagytiszteletű s fenséges (souverains) urak!
Meggyőződvén, hogy csak a rénylő polgárt* illetheti megadni honjának ama tiszteletet, mellyet az jóváhagyhat,* harmincz éve munkállódom megérdemleni, hogy kegyeteknek nyilvános hódolatomat ajánlhassam (benyújthassam),* (s nem je traville depuis trente ans ŕ mériter de vous offrir, – hanem Il y a trente ans que je traille…) s eme szerencsés alkalom kipótolván (suppléant) egyrészben azt, mit fáradozásaim tenni képesek nem valának, úgy hittem szabad lészen tanácsát fogadni ama tűznek,* melly lelkesít, inkáb mint ama jogoknak, mellyeknek engem felhatalmazniok kellene.* Szerencsém lévén kegyetek közt születni, hogy gondolkozhatnék azon egyenlőség felett, mellyet emberek közé helyhezett a természet, s azon egyenetlenség felett, mellyet tennen magok alkottak,* anélkül hogy ama mély bölcsességre nem gondoljak,* mellyel egy és más (l’un et l’autre) szeencsésen egybekapcsolva a természet törvényéhez leginkább közelítő s a társaságra nézve leginkább kedvező módon összejárul a közrend feltartása, s egyesek (particuliers) boldogítására. Vizsgálgatván a kormány elrendelésének józan értelem dictálta helyesb maximáit, annyira meg valék lepve a kegyetekében mindnyáját végrehajtva találni, hogyha bár falaitok közt nem születtem volna is, el nem mellőzhetném az emberi társaság eme képszínletét minden népek között annak ajánlani, melly, úgy látszik nekem, azon társaság legnagyobb hasznait bírja, s a visszaéléseket legjobban megelőzte.
Az eredetiben: citoyen vertueux.
qu’elle puisse avouer. (Kossuth jegyzete.)
offrir un hommage public. (Kossuth jegyzete.)
le zčle – tulajdonképp lelkesedés, – de mivel utána jön qui m’anime, nem mondhattam: ama lelkesedést, melly lelkesít. (Kossuth jegyzete.)
Magyarabban, de nem szóról szóra: úgy hittem szabad lészen inkább lelkesedésemet követni, mint felhatalmazási jogaimra tekinteni. (Kossuth jegyzete.)
instituer (Kossuth jegyzete.).
Feljebb mediter – itt penser – gondolkozni? (Kossuth jegyzete.)
Ha választanom lehetett volna születésem helyét, olly társaságot választottam volna, mellynek nagysága az emberi tehetségek kiterjedésének (Umfang – l’étendue), vagyis a jól kormányzás lehetőségének határai közé szoríttatott, s hol tisztjének kiki megfelelhetvén, senki sem kénszeríttetik másokra bízni azon foglalatosságokat, mellyekkel felruháztatott, – olly statust választottam volna, mellyben minden egyesek ösmervén egymást, sem a véteknek homályos csingei,* sem a rények szerénysége nem képesek a közönség figyelme s bírálata előtt elvonulni s hol az egymás látásának, egymás ösmeretjének emez édes szokása, a hon szeretetét inkább polgárok, mint a föld szeretetévé tette volt.
A kéziratban így olvasható, az eredetiben: les manoeuvres obscures du vice.
Sk. ered. OL, Kossuth Gyűjtemény II. B. 17.
