b) Tolna vármegyei közgyűlés majus 7-én.
b)
Tolna vármegyei közgyűlés majus 7-én.
Tolna vármegyei közgyűlés majus 7-én.
A megye országgyűlési követei* még az országgyűlésről május 2-ról írott jelentésükben közölvén a megyével a KK és RR táblájának a szóllás szabadság tárgyábani 17-ik izenetét,* mellyben a KK és RR „az egész nemzet, s Europa minden nemzete előtt ünnepélyesen kinyilatkoztatják, hogy a szabad szóllás alkotmányos jusának kérdés alatt lévő megsértései a törvények félremagyarázásán alapulván, minden következéseikkel, és netalán ismétlendő hasonló esetekkel együtt törvénytelenek, önkénytől eredők, és egyedül az erőszak szüleményei”, – ezen izenet a jegyzőkönyv szavai szerint Tolna vármegye Rendei kebleikben azon erős és hatalmas viszhangra talált, melly önként, és pedig minél élénkebben s terjedtebben törekszik nyilatkozni: ahhoz képest azon oly jeles, és a szóllás szabadsági nemzeti just oly elszántan védő országos izenetet a megyében leendő kiosztás végett nemesi pénztáruk költségén 500 példányban kinyomatni rendelték.
Tolna megyét az országgyűlés kezdetétől Csapó Dániel alispán és Bezerédy István főjegyző képviselte az országgyűlésen, erős ellenzéki szellemben. Csapó 1834 júliusában lemondott, helyét Jeszenszky János másodalispán foglalta el.
A Wesselényi ügyében a főrendekhez 1836. ápr. 30-án intézett 17. izenetet l. az országgyűlés Írásai-ban, VII. köt. 706. kk.
És e sorokat valósággal egy nyomtatott példányról írom; – a nyomtatásban azonban az a hiba történt, hogy az izenet nem a KK és RR állapodása, hanem a kerületi jegyzőnek eredeti, még vizsgálatlan feltevése szerint lőn kinyomatva.*
A nyomtatott iratot – Kossuth sk. javításaival – l. az MTA Könyvtára, Kézirattár Ms 4849/15. sz.
