b) Arad vármegye közgyűlése november 28-án s következett napjain.
b)
Arad vármegye közgyűlése november 28-án s következett napjain.
Arad vármegye közgyűlése november 28-án s következett napjain.
Az utóbbi országgyűlés végződése óta Arad vármegye felírásait magyar és deák nyelven oly formán tévén, hogy a bévezetés és aláírás egyedül magyarul szerkezve, az oldalaslag álló deák textus pedig minden aláírás nélkül hagyva volt. Az udvari Cancellária egy külön tárgy iránt költ rendeletében a megyét az 1805: 4. szoros követésére utasította,* de a megye Rendei nemcsak meg nem nyugodtak azon megszorító értelemben, melyet a nagyméltóságú Cancellária ezen törvénynek tulajdonít, sőt az 1836: 3. törvény által a körülményeket egészen változottaknak ítélvén, egy-két tagnak némi ellenzése mellett közegyezéssel azt határozák, hogy a felírások ezentúl csak magyar nyelven tétessenek.
A leirattal kapcsolatos kancelláriai intézkedéseket l. OL, M. Kanc. ált. 1836: 10957., 11362., 11363., 12158. sz. alatt.
A Helytartótanács körlevelei között egy 1836. szeptember 6-ról 26223. sz. alatt kelt fordulván elő, melyben óvásul az austriai tartományokba behozott ama postarend tétetik közhírré, hogy mindazon magyar adózó szekereseknek, kik a fuvarozásra különös kiváltsággal nem bírnak, ha félfedelű kocsin valamely postahelyen keresztül bérért Austriába utasokat szállítanának, lovaik elkoboztatni fognak,* élénk vitatás keletkezett aziránt, ha valjon ezen rendelés ellen, mely országunk független önállását s a szomszéd Austriávali barátságos viszonyt tetemesen sérti, nem legjobb orvosszer lenne s az egyenes visszatorlás? A RR többsége azonban bevárni határozá a közelebbről érdeklett megyék intézkedéseit, s e tekintetben az Austriával szomszéd vármegyéket megkérdeztetni, a Helytartótanácsot pedig orvosló közbevetésére megkérni rendelte.*
Az idézett rendelet fogalmazványát l. OL, Helytartótanács, Dep. postale 1836. 12. kútfő, 29 tétel alatt.
Arad megye feliratát l. OL, Helytartótanács, Dep. postale 1837. 12. kútfő, 8. tétel alatt.
A megye tisztválasztási pártoskodások tekintetében kihirdetett királyi levél általános megelégedetlenséggel fogadtatott, úgyannyira, hogy annak védelmére egyetlen egy tagnál több fel nem szólalt; a többiek által említésbe hozatván a megye 1831-i tisztválasztásának kedvetlen megzavarodása,* s közelebbről némely megyékben hasonló alkalommal történt szomorú kicsapongások,* s ezeknek egyedüli okai magoknak a főispánoknak tulajdoníttatván, az ily zavarok megbírálását egyoldalúlag a főispánokra bízni a RR véleménye szerint annyit tenne, mint a vétek elítélésében egyik legnagyobb részestársnak adni a bíróságot; mellesleg megjegyeztetett az is, hogy factió, vagy helyesebben szólva pártra, felekezetre oszlás nélkül alkotmányos országban szabad választást képzelni sem lehetvén, annak nem eltörléséről, hanem csak a kicsapongások elhárításáról lehet szó. Azért is az e tárgyban költ királyi rendelés el nem fogadtatván, a kicsapongások elleni óvó intézetek megtételét s előkerülhető esetekben azoknak orvoslását is a megye Rendei magoknak fenntartották s illy értelemben felírást rendeltek.
Arad megye 1831. aug. 8-i tisztújító közgyűlésén a jelölések körül olyan mérvű ellentét támadt az ellenzék és Orczy Lőrinc báró főispán között, hogy a rendek megtagadták a szavazást, és a tisztújítást nem lehetett megtartani. (Az ügy részleteire és a további fejleményekre l. OL, Kanc. ált. 1831/9148., 9151., 9441., 9447., 9448., 10502., 11968., 12144., 12159. stb. sz.)
Vö. a 906. o. 5. jegyzetével.
Az elfogott ifjak ügyében Pest és Bihar vármegyék tudósításai s különösen Lovassy László attyának azon utóbbihoz zárt (királyi tábláhozi) folyamodása,* mély megindulással fogadtatván, a RR e történet fölött érzett keserveiket tolmácsoló hosszasabb fejtegetések után Ő Felségéhez újabb hathatós felírást határoztak; találkozván ollyanok is, kik czélirányosabban vélték magát a királyi Táblát a törvényesen divatozó perlekedési rend megtartására felszóllítani. Egyébiránt a közrészvétben egyedül a helybeli királyi kamarai ügyvéd nem osztozott, sőt olly véleményét nyilatkoztatá, hogy Ő Felségének köszönettel tartoznak a KK a csendnek maga rend szerinti fenntartásáért. Mely kijelentését azonban hosszas visszatetszés követte.
L. előbb, 88. sz. alatt, 492. kk.
Előkerülvén Pest vármegyének a Törvényhatósági Tudósítások ügyébeni válasza,* s az újabbi letiltás után a megye RRhez intézett folyamodás:* SANKA LAJOS táblabíró úrnak kitűnő lelkesedéssel tett hathatós előadására a KK és RR végzésbe tették, hogy a folyamodó személyében a közös polgári jusoknak e tilalom általi megsértését mélyen fájlalják, a folyamodásbani ügyet megyei oltalom alá veszik, s a kérdéses levelezést nemesi pénztáruk költségén a megye számára megszereztetni rendelik. De egyszersmind felírást is határoztak Ő Felségéhez, s ebben előterjesztvén, hogy a szóban forgó tilalom által a szabad levelezés törvényes jogát, a törvényileg nem tiltott dolgokra nézve fennálló polgári szabadságot s leginkább alkotványos rendszerünk lelkét, a köztanácskozásokban gyakorlott nyilvánosságot tetemesen sértve találják, elannyira, hogy ha a szabad sajtót 1790: 15.* ellenére gátló önkény és rendszabások (melyek törvény ellenes létezését szomorúan kell a RRnek tapasztalniok) írott levelezésre is kiterjesztetnének, ez egy alkotmányos nemzetnél oly megfoghatatlan tünemény volna, miszerint az ily rendelet sikerülése után a végetlen önkényre törekvésnek már csak egy utolsó lépése maradna hátra, t. i. hogy aki levelet akar írni, engedelemért folyamodni kénteleníttessék, a posta hivataloknál levél censura alakíttassék, vagy éppen az írás mesterségének tanítása (mert írással veszélyes gondolatokat is terjeszthetni) egészen eltiltassék. Kérik tehát a RR Ő Felségét, hogy a törvénybe s törvényes gyakorlatba ütköző, s e mellett alkotmányunk életerét a törvényhatósági köz tanácskozások nyilvánosságát veszélyező rendeletet visszavonni, s a polgárokat törvényes és természeti jogaik használatában megoltalmazni méltóztassék.*
Kossuth Tudósításaiból nem derül ki, hogy Arad megye mikor kért felvilágosítást Pest megyétől ebben a kérdésben.
L. előbb, 92. sz. alatt, 514. kk.
Vö. a 745. o. 30. jegyzetével.
Arad megye Kossuth ügyében a nov. 28-i közgyűlésből kelt feliratát l. OL, M. Kanc. ált. 1836: 17385. sz. alatt.
A gyűlés folytában OLÁH GÁBOR ügyvéd egy régi praesidiális levelet mutatott be a RRnek. Költ azon levél 1793 március 29-én nádori aláírás alatt a megye akkori egyik alispánjához, kinek abban meghagyatik, hogy a democraticus elvek terjedése és terjesztői ellen intézett praesidiális tartalmát legnagyobb titokban tartsa, s csak meghitt nehány tiszttársaival közölje. Ezen iromány a megye levéltárába tétetett, minthogy azonban a praesidiálisok divatozása még most is tapasztaltatnék, alkotmányos országunk pedig ezek által nem kormányoztathatnék, meghagyatott az alispáni hivatalnak, hogy ha jövendőben ilyesek érkeznének, azokat a gyűlésre bemutatni tartozzék.
Felolvastatott továbbá a Helytartótanácsnak levele, melyben GR. PÁLFY FIDELIS cancellárrá neveztetéséről tudósítja Arad vármegye Rendeit. Mely tudósítás tudományul vétetett, de némelyeknek a tisztelkedő levél elrendelésre melletti erőködésök azt szülte, hogy az említett végzéshez még az is jegyzőkönyvbe iktattatott, hogy a megye Rendei ezen tudósítást „sajnos érzéssel” veszik.
Zemplén vármegyének az iránti levele, hogy a követek 6 évig királyi hivatalt ne viselhessenek, hosszabb vitatás után, mint bővebb megfontolást kívánó tárgy, más alkalomra halasztatott.
Végre Nádor Ő Császári királyi Főhercegsége egy deák szerkezetű levelének felolvasása alkalmat nyújtott a RRnek Ő Hercegségét megkérni, hogy a megyével ezentúl magyarul levelezzék.*
Arad megye ilyen tárgyú felirata nem található a nádor levéltárában. – Kossuthot Török Gábor tájékoztatta a közgyűlés lefolyásáról. (Dec. 2-i levelét l. az MTA Könyvtára, Kézirattár, Ms 4849/149. sz.)
