c) Nyitra vármegye közgyűlése június 13-án.
c)
Nyitra vármegye közgyűlése június 13-án.
Nyitra vármegye közgyűlése június 13-án.
Mindjárt a gyűlés kezdetivel, s mielőtt csak az előbbi közgyűlés jegyzőkönyve is felolvastatnék, közönséges hírből a többször említett fogdoztatások esete került szőnyegre, mire nézve sokkal nagyobb azon tántoríthatlan bizodalom, mellyek a megyebeli Rendek Ő Császári Királyi Felségének dicső országlása kezdetekor letett szent hitéhez s az országgyűlés alkalmával hazánk alkotmánya s mindegyikünk személyes bátorságának szenül való fenntartása iránt tett királyi fogadásához viseltetnek,* hogysem az előterjesztett hírnek oly könnyen hitelt adhatnának, vagy pedig a feladott eseteket Ő Felsége hírével s tudtával végbevitetni gyaníthatnák. Ösztönöztetvén mindazáltal az aggodalomtól, mellyet a köz veszedelem minden alkotmányát szerető hazafiban gerjeszt, nemes Pest vármegyét megkérdezni határozák a megye Rendei: adna mentől előbb körülményes tudósítást, valjon bebizonyosodik e, hogy az ekkorig csak hírből hallott elfogatások és melly módon történnek? mi lehet ezeknek oka? igaz e, hogy az elfogatott ifiak rablánczra veretetvén, Pesten a József épületi börtönben* sínlődnek; kik azok nevezetesen? és ki rendeléséből fogattattak el? Mert ha mindezekre törvényen alapuló ok nem vala, ha felségsértési bűn fenn nem forog, ha katonai kézzel alatomosan, s a polgári hatalom befolyása nélkül történtek, úgy valóban olyanok, hogy mindenkiben, akinek kebelében királyához s hazájához valódi hív szeretet buzog, s ki természeti ösztönül vezéreltetve gyermekeihez igaz atyai szeretettel viseltetik, köz aggodalmat gerjesztenek. Hogy tehát a megyebeli Rendek Ő Felségéhez a netalán szükséges felírást felterjeszthessék, s az igaz ügyet törvényes kötelességökhez képest nyomósan és alaposan védhessék, Pest vármegyétől mi hamarébbi körülményes tudósítást kértek és sürgettek.*
A trónraléptét bejelentő 1835. márc. 2-i leiratában jelentette ki Ferdinánd: „…leges, juraque, privilegia, libertates et immunitates fidelium perchari Regni nostri Hungriae …Statuum et Ordinum juxta datas iisdem praeprovocatas assecuratorias nostras illibate et intemerate conservandi, prosperitatemque publicam promovendi studium tanto evidentiori testimonio comprobaturi…” elhatározta az országgyűlés zavartalan folytatását. (Az országgyűlés Írásai-ban, IV. köt. 1. kk.)
Az Újépületben. Az épületről Fényes Elek ez idő tájban így ír: „A pattantyúsok kaszárnyája, vagy az úgynevezett Újépület. Ezen óriási nagyságú kaszárnyát II. József építtette, a Zeopold város végén. Van benne 9 udvar… Formája négyszegű, olly formán azonban, hogy minden szegelete ismét egy különös négyszegű épületet képez. Egy illyen négyszegben, mellynek magassága 3 emelet, van 60 szoba, 16 konyha; de a negyedik négyszeg csak most készül el egészen. A 4 hosszú oldal épületekben ismét találtatik 50, nagyobbára 18 öl hosszúságú terem, más kisebb 21 szobával és 17 konyhával. Jelenleg a 5-ik számú pattantyús ezred szállásol benne, s efölött rakhelyül szolgál a vár ostromlásra szolgáló ágyúknak s golyóbisoknak.” (I. m. II. köt. 382. kk.)
Nyitra megye átiratát és a reá adott jún. 17-i válasz fogalmazványát l. Pest m. levéltára, Közgyűlési iratok 1836: 2685. sz. alatt.
Június 14-én a jelen levelek írójának folyamodása kerülvén szőnyegre, bús szomorúsággal értették a megye Rendei, hogy a folyamodó levélhez rekesztett sérelmes eltiltás Pest vármegye főszolgabírája által történt. Hogy tehát az innen eredett köz sérelemnek orvoslására további nyomós és törvényes lépéseket tehessenek, e részben is Pest vármegyét rendelték felszólíttatni az iránt, hogy úgy az e tárgyban netalán érkezett parancs tartalmiról, mint a kérdésben lévő eltiltás minden körülményiről ezen megyét tudósítani méltóztassék. Egyszersmind pedig a magános szabad levelezést a haza minden polgára tagadhatlan természeti jogának vallván és tekintvén a megyének lelkes Rendei, ezen nemzeti jog tettlegi feltartásához szorosan ragaszkodva a folyamodónak rekesztvénybeli jelentése* szerint a „Törvényhatósági Tudósítások” czím alatt járandó magános levelezése egy példányára az előfizetést ezen megye részire nemesi pénztárukból elhatározták.*
Vö. a 75. sz. alatti irattal, 461. kk.
Nyitra megye közgyűléséről nincs jelentés a Kancellária iratai közt. – Kossuthot a közgyűlésről Batthyány Ferdinánd tb. aljegyző tudósította. (Vö. Henthaller L. i. m. 19. o.)
