26. Buda, 1837. szeptember 17. Kossuth levele anyjához családi ügyekről, elintézetlen peres ügyeiről; félő, hogy ezen a törvényfo…
26. Buda, 1837. szeptember 17.
Kossuth levele anyjához családi ügyekről, elintézetlen peres ügyeiről; félő, hogy ezen a törvényfolyamon sem születik szabadon bocsátásáról ítélet.
Kossuth levele anyjához családi ügyekről, elintézetlen peres ügyeiről; félő, hogy ezen a törvényfolyamon sem születik szabadon bocsátásáról ítélet.
Buda. September 17-dikén 1837.
Kedves Anyám!
Mindkét levelét* a küldött holmikkal együtt vettem, szerencsés megérkeztének örvendek. De meg kell vallanom, hogy ha csak Mili beteges állapota ezt okvetetlen szükségessé nem tette, Zsuzsi elküldését részemről nem helyeselhetem. Nemcsak mivel bármi cseléd kíséretében, de mégis maga egyedül ment, hanem általában hogy elment. Egy pár hetes látogatásokat Pestről Szürtére tenni nem mindig lehet, hónapokig vagy tán egész télen át is elmaradnia pedig nem való; leánynak anyja mellett van helye.
Csak a szeptember 16-i levél ismeretes (MTAKKt. Ms. 4850/52.; másolata közölve: KOSÁRY, 1943. 235–236.).
Hogy édes Anyám Mili húgom gazdálkodását ollyannak lelte, amivel megelégedhetni gondolt, szinte örvendek, ámbár – itt is megvallom – hogy a velem közlöttek ítéletem szerint nem megnyugtatók. Zsigmond tapasztalatlan gazda még, s ha az nem volna is, lehetetlen jól menni azon gazdaságnak, honnan a gazda pénzei beszedése miatt gyakran hónapokig távol lenni kénytelen. S nekem azon előadásokra is volna észrevételem, mellyeket édes Anyám szerencséseknek nevez. Pálinkaházat építeni akarni, s marhát ősszel adni el, mellynek ára bár tavalyhoz képest megkettősült is, a pálinkafőzés melletti hizlalás által 100 percentummal nevekedett volna tavaszra: az én ítéletem szerint nem jó calculus. Így a szénára, zabra nézve is azt hiszem, bármi áron adja is el ezeket valaki augustus végével, meglehet valamivel drágábban adta el, mint septemberben adná, mikor már az őszi munkával elfoglalt gazdák is csépeltek valami keveset, de novemberhez képest minden esetre vagy 20, januar–februarhoz képest néha 40–50 percentum veszteséggel adta. A pálinkafőzés sem ollyan dolog, hogy arra valami különös nagyot számolni lehessen; s hasznos bár, de leghasznosabb oldala korántsem a pálinka, hanem a marhahizlalás. S mindezek után is nem tagadhatom, hogy nyereségnek tartanám, ha befektetett pénzeiket épségben megkapva veszteség nélkül visszavonulhatnának.
Más volna, ha Zsigmond már rendben volna örökösödésével, minden pénze kezénél, s azt idő kívánatához mérve, haszonra fordíthatná. De így, amint van – ám legyek rossz jósló –, káros kimenetele lesz.
Újságul annyit írhatok, hogy ha a per csak tegnap adatott vissza a Directoratusnak* – hacsak a Királyi Fiscus jónak nem látná semmit sem felelve ítélet alá bocsátani (amit nem reméllem, hogy tegyen) –, ezen a terminuson ismét nem lesz ítélet; ismét nem lesz megadva az, mit – ha még törvény alatt élünk – csak egy pillanatig sem lett volna szabad elvenni: ti. a szabadság és szabad védelem.
Vö. fentebb a 175. l. 1. jegyzettel.
A perekről s ügyes-bajos dolgainkróli tudósítását alázatosan köszönöm, ámbár bizon nemigen örvendetesek a zemplényiek.* Ami a káptalant illeti, én annak semmivel sem tartoztam, pénzét hűségesen átadtam azon ügyvédnek, kire pereit bízta volt, és így a törvény minden értelme szerint helyes kézbe, annyival inkább, mert törvény szerint az ügyvéd principálisát 200 ezüst forintokig (viszonkereset terhe alatt) kötelezheti is, nemhogy annyit részére fel nem vehetne. Azért én bizon igazán megvallva, sajnálom, ha édes Anyám újra fizetett, és annyival inkább, mert félek, nagyon félek, hogy ezen fizetések hamari visszapótolása (a becsület kívánja pedig, hogy hamar legyen) sok gondomba fog kerülni.
Kossuthné arról számolt be fiának, hogy a család két itteni perében még nem született végítélet. A Kossuth László által özv. Rozgonyi Sándorné (Rozgonyi Anna) ellen Draveczky Alajos főszolgabíró előtt indított kártérítési perben az hátráltatta az ítélethozatalt, hogy egy 600 forintos követelés későn tétetett a perbe; míg Kossuth Lajosnak a nagyváradi Tamáska (vagy Tamaska) Lajos elleni adósságkövetelő perében az, hogy Tamáska birtoktalan volt, így a követetést nem lehetett végrehajtani. Kossuth a későbbiek során is többször érdeklődött pereik állása felől. Kossuthék az előbbi pert 1840 tavaszán elvesztették, és a második perben sem jártak eredménnyel. Kossuthnak, illetve családjának ez idő tájt három további pere zajlott le a megye bíróságai előtt. Peszkár Demeter volt újhelyi városbíró 1834-ben pert indított Kossuth ellen adóssága miatt, amely 1836-ban azzal végződött, hogy az nem hajtható be, mivel Kossuth vagyontalan. Rozgonyi Sándorné 1834-ben indított Kossuthék ellen repositionalis pert Tomsits István főszolgabíró előtt amiatt, hogy Kossuthék által lakott házát Kossuth lekötötte zálogul; a per megjárta a Kancelláriát is, majd 1837 elején Rozgonyiné javára hozott ítélettel végződött. (Kossuthék említett másik Rozgonyiné elleni pere nyilván ezzel az ítélettel összefüggésben keletkezett.) Végül tizennégy évi pereskedés után, 1837 szeptemberében végződött Hrabovszky Ádám Kossuth László ellen indított repositionalis pere. (A sorrendben első, második és negyedik per a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár sátoraljaújhelyi fióklevéltárában Loc. 348. Nr. 137., Loc. 33. Nr. 1090., Loc. 331. Nr. 64. szám alatt található meg; az adatokat Hőgye István szívességének köszönhetem. Lásd még: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában. Összeáll. HŐGYE ISTVÁN. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek 20.) Miskolc, 1982.)
Isten adja, hogy édes Anyám hideglelése vissza ne jöjjön. Tartok tőle, mert makacs az őszi láz. Én tűrhető egészséggel vagyok. Egy odvas fogam volt, régóta töredező maradék gyökere e napokban igen kínozott; őrtiszt urak szívesek voltak kérésemre Turnovszky fogorvos urat áthozatni, ki is szerencsésen megszabadított e fájdalomtól. Alázatosan kérem, méltóztassanak fáradságát megjutalmazni.
A köpönyeget átküldeni kár vala. Írtam is, izentem is. Én hasznát nem veszem, s függve csak elromlik portól, egyébtől, mint a velem levő Überrock elromlott jobbnyira.
Balogh dr. úr orvosi parancsát teljesíteni fogom, s tudósítandom, amint kívánja; még most nincs mit írnom, mert hetenkint 2–3–4 óra friss levegő nem ollyas bűbájos vessző, hogy egy toppantásra varázsoljon.
Gróf van Dernath a cessio felől már tudósítva volt, s felelt is ügyvédére utalva. De ügyvéde jelentésére felelt-e, azt csak Karlovszky úr tudhatja. Félek, hogy alkalmatlankodásnak veendi isméti levelünket.
Édes Szüleim kezeit csókolom, Vikit* s a kis fiút ölelem. Édes Anyámnak
Kossuth Lujza húga, utóbb Ruttkay Józsefné (1815/6–1902).
engedelmes fia
Kossuth Lajos m. k.
Kossuth Lajos m. k.
Egy pár keztyűre volna szükségem. A nagyságát ami illeti, ha Jaquemar-félét* vettem, a 8 3/4 számot szoktam használni, de most inkább színest kérnék vétetni.
Valószínűleg értsd: acélszürke színű; a szín a Jaquemart óraütő figuráról vette a nevét.
Egykorú másolat: OL Kossuth-gyűjt. I. 49.
(VA 233.) 32–33. és XIX. sz. végi másolat:
OSzKKt. Oct. Hung. 898. 27–30. alapján.
Közölve: Kardos, ROLT 1905. 3. 85–86.
(VA 233.) 32–33. és XIX. sz. végi másolat:
OSzKKt. Oct. Hung. 898. 27–30. alapján.
Közölve: Kardos, ROLT 1905. 3. 85–86.
