21. Pest, 1847 április 5. Részlet ismeretlen leveléből, amelyben beszámol a március 15.-i ellenzéki konferencia és az ugyanakkor …
21.
Pest, 1847 április 5.
Részlet ismeretlen leveléből, amelyben beszámol a március 15.-i ellenzéki konferencia és az ugyanakkor tartott konzervatív tanácskozás eseményeiről
Pest, 1847 április 5.
Részlet ismeretlen leveléből, amelyben beszámol a március 15.-i ellenzéki konferencia és az ugyanakkor tartott konzervatív tanácskozás eseményeiről
Mi után az ország minden résziből öszve gyülekezett volna a sok ellenzék, addig némelyek által tanátskozmány tartatott, melyben 3 programm javaslat adatott bé.
1-ő Kossuth által megyei rendszer szellemében.
2-dik B. Eötvös Jósef és 3-k Szemere Bertalan által központosítási elvből ki indulva.* Ezeket a tanátskozmány a nagy gyűlés eleibe rendelte adatni – a midőn is az ellenzék az ország minden részeiből számszerint 600 darab öszve gyülvén, a nagy gyűlés meg tartatott, melyben az ősz bajnok Borsitzky is meg jelenvén, nagy éljenekkel fogadtatott. A gyűlést Gróf Batthyányi Lajos nyitotta meg, elő adván mi szerint őtet nem hiusági viszketeg, de valódi hazafiság kénszerítette az ellenzék öszve hívására, melyet a conservativek programmja veszélyel fenyeget, hanem ő az elnöki széket csak mint öszve hívó ideiglenesen foglalván el, most mi után magánál sokkal érdemesebb embereket lát, kívánja azt másnak által adni, nevezetesen pedig fel kérte Borsitzkyt, ki oly sok ország gyűléseken által egyik ernyedetlen tagja volt az ellenzéknek, mi szerint foglalja el az elnöki széket. Borsiczky erre válaszul adá, miként ő már két ország gyűlésen részt nem vehetvén a tanátskozmányokban, az újjabb mozgalmakban nem oly járatos, mint azok kik jelen vóltak: annál fogva másnak engedi azt, s kérte Batthyányit, hogy folytatná az elnöklést. Ki is az egész gyülekezet kérelmére folytatta azt. Ekkor Kossuth kelt fel, elő adta miként ők már egy kis előleges tanátskozmányt tartottak, melyben 3 programmok terjesztettek elő, s mi után mind a hármat taglalta, ő is el ösmerte, miszerint Magyar országon a kormányt központosítani kell, de addig míg ez nem történhetik, szorosan csak a megyei rendszerhez kell ragaszkodni mint olyanhoz, mely egyedüli őreül szolgál eddig elő az alkotmánynak. Erre Lónyay Gábor felelt, s ő is a megyei rendszert pártolá, s beszédében a conservativeket ostorozta, ez után Pulszky hasonlólag, ki azt mondotta, miként a conservativ nevezet, melyet ő kifejtett, ezekre nem illő lévén, egyébnek nem keresztelheti őket, mint Peschovicsoknak. Ezután b. Eötvös taglalta az egész conservativ programmot s nevetségesen meg mutatta minő absurditások léteznek abban, s mennyire nem értik magok a Peschovicsok hogy mit akarnak, ki fejtette továbbá, miként Magyar országnak központosítás nélkül jövendője nem lehet,* azonban míg ezt a felelős kormányal együtt ki lehetne vinni, ő is meg nyugszik a megyei rendszer védésében s csak azt kívánja, miként a központosított felelős kormány elérendő czélul tüzessék ki, melyre minden igaz ellenzéki ember törekedni, s ereje szerint működni köteles legyen. Erre Szemere Bertalan hasonló szellemben szóllván, még Bezerédy beszéllt, ki Beöthy Ödönt (kire az egész ellenzék egyaránt haragudott) nem nevezve ugyan, de meg lehetősen mosta, el mondván mi szerint az ellenzéknek nagyobb ellenei is vagynak a Pecsovicsoknál, ezek azon különben igen tüzes férfiak, kik nagy lármát csinálnak, azonban midőn az ellenzék számolna reájok, sehol sincsenek.*
A két utóbbi javaslataival kiegészített Kossuth-féle szöveget l. előbb, 15. szám alatt, 116. s köv. l.
Eötvös volt az egyik vezére az ú. n. centralista irányzatnak, amely a megyei önkormányzat korlátozásában és a központi államhatalom erősítésében látta a fejlődés útját.
Beőthy Ödön a bihari ellenzék vezére, a reformországgyűlések neves szónoka nem jelent meg a tanácskozáson.
Még Klauzál beszélt, s a határozat ki mondatott az Eötvös és Kossuth értelmében, t. i. hogy mind addig a megyei rendszer fenntartandó, míg a felelős minisztériummal öszve kötött központosítást ki lehet vívni, s ez legyen a czél mely felé törekedni kell. A Programm készítésére pedig egy 5 tagból álló választmány neveztetett, mely bár mely országnak is díszére válnék, u. m. Deák Ferencz, Kossuth Lajos, b. Eötvös Jósef, Szemere Bertalan és Pulszky Ferencz. Ezek a Programmot rövid idő alatt el készítvén, még a tavaszon újra tartandó ellenzéki gyűlés eleibe terjesztendik. Deák Ferencz Kehidán betegen feküdvén, hozzá egy küldöttség neveztetett, ki néki a határozatot meg vigye.
Ugyan akkor a Peschovicsok is demonstrációt akarván csinálni, minden hivatalnokot s papokat öszve parancsoltak.* Budán b. Vay elnöklete alatt conservativ gyűlés tartatott, melyben b. Vay indítványára a Programmnak azon pontja eltöröltetett, mely azt mondja, hogy semmit, mi az ellenzékről jő a conservativek el ne fogadjanak,* s oda módosítatott, hogy minden jót el kell fogadni. Ezt gr. Károlyi Lajos ellenzette csak, ki azt mondta, hogy kész lesz sem pénzt, sem időt, sem fáradságot nem kímélve, megyéről megyére korteskedni tulajdon maga, csak hogy az ellenzéket letiporhassa.
A konzervatív értekezlet határozatairól újabb litografált körlevél ment, márc. 20-i kelettel, a párt tagjaihoz. (L. O. Lt. Nemz. Múz. újkori törzsanyag 346/1847.)
V. ö. a konzervatív programm 5. pontjával, Horváth M.: Huszonöt év, 3. kiad. III. k. 193. l.
Ered., O. Lt. Nemz. Múz. újkori törzsanyag, 1847 ápr. 5.
