c) Pest megyének 1848-ik évi martius 21-én Pesten tartott közgyűlésében hozott
c)
Pest megyének 1848-ik évi martius 21-én Pesten tartott közgyűlésében hozott
Pest megyének 1848-ik évi martius 21-én Pesten tartott közgyűlésében hozott
Határozat.
Pest megye közönsége az alkotmányos élet s abból kifolyó szabadság kifejlése s az országnak mind szellemi mind anyagi érdekbeni főakadálya és okául egy részről az eddig nem létezett független felelős ministerium hiányát tekintvén, másrészről pedig az ország gyűléseknek fennált s eddig nem képviseleti alapra fektetett szerkezetét tartván, midőn a közelebbi események folytán látja, hogy az ország ügyeinek független kormányzására felelős ministerium alakitása rendeltetett, és midőn a követi kar nyilatkozatából arról is tudomással bir, miszerint az együtt üllő országgyűlés a törvényhozó hatalomnak képviseleti alapra fektetését elintézendő kérdésül tüzte ki, a hon felvirágzására ápolt reményeit a teljesedés pillanatához érni örömmel tapasztalja.
Pest megye közönsége ily érzelemben polgári köszönetet és bizalmat szavaz Nádorispán ő cs. kir. főherczegségének, a főleg erélyes közbevetése által kivivott nagyszerü eredményekért.
Bizalmat szavaz továbbá a már létező felelős gróf ministerelnök urnak, – s annak esmert alkotmányos elvei által előidézett ezen polgári bizalomban reményteljes várakozást táplál az iránt, hogy nem csak az ország beligazgatására nézve járand el a közjó érdekében, hanem a külügyekre vonatkozólag is aként intézendi müködését, mikép azt a nemzet becsülete, s a már Europa szerte diadalmaskodó elvek szentsége, és a nemzetek szabadságának szent ügye kivánja. E megye közönsége reményt táplál ezek folytán ahoz, hogy az uj felelős ministerium az ország függetlenségét minden más országokkali viszonyokban, s minden az eddigi kormány által a nemzet befolyásán kívűl tett kötések ellen teljesen biztositandja és fentartandja, – a franczia nemzetnek kivivott uj kormány rendszerét törvényesnek esmerendi, – és bármely nemzet által önjogai megszerzésére és biztositására teendő törekvéseket durva erővel akadályozni nem engedi, legkevésbé engedendi pedig, hogy a magyar katonaság, melyre a jelen bel körülmények közt a nemzetnek szüksége van, s mely ennélfogva mielőbb haza hozandó – más tartományok kivivandó szabadságának elnyomására alacsony eszközül használtassék.
Pest megye közönsége bizalmat szavaz még az országgyűlési alsótáblának, s igy saját követeinek is, s e bizalom alapján felfogva a jelen rendkivüli körülményeknek rendkivüli intézkedéseket igénylő helyzetét, követeit felhatalmazza, hogy a kifejlhető, s előre nem is látható körülmények közt ismert, és elég kezességet nyujtó elveik s jellem szilárdásuk és belátásuk szerint müködjenek, s innen a teendőkre nézve ezentul részletes utasitást ne várjanak. És minthogy a felelős ministerium felállitásával az eddigi nemzetellenes kormány teljesen megszüntetett, s a helyett egy önálló nemzeti kormányzási rendszer alakitatván, ez az alkotmányos élet kifejlődése ellenségeül nem tartathatik: a megye közönsége kijelenti, mikép követeit az országgyűlésre történt küldetésök alkalmával az ez előtt fenállt kormány irányában tett eskü által kötelezetteknek egyátalán nem tarthatja, s ezért őket esküjök alól a felelős ministerium kormányzása irányában teljesen és végkép felmenti, s ez iránt őket értesiteni rendeli.*
A követek megbízatásuk átvételekor az ellenzéki szellemű megyékben arra is esküt tettek, hogy kormányhivatalt hat évig nem vállalnak. Kossuth arra esküdött, hogy soha életében nem vállal kormányhivatalt. (V. ö. előbb, 219. l. Ebből származó aggályait pénzügyminiszterré történt kinevezésekor l. 690. l.)
Egyébiránt az ez alkalommal felmerült tanácskozások folytán következő megállapodások történtek:
1-ör az országban elfogadott képviselet alapján, a megye termében a megyének minden lakosa tanácskozási és szavazási joggal bir.
2-or a nemzeti őrségnek felszólitás és szabad hozzájárulás utján az egész megyében azonnal felállitása elrendeltetik.
3-or. E nemzetőrségnek alakitása és rendezése, nem különben a törvényes rend és csend fentartására ügyeléssel Nyáry Pál rendes elnöklete és Patay József, Klauzál Gábor alelnöklete alatt Ágoston József, Appel József, Bakos Ambrus, Balla Endre, Beniczky Ödön, Borsódy Endre, Csengery Antal, Csizmadia Mihály, Degré Alajos, Derra Konstantin,* Egressy Sámuel, Ensel Sándor, b. Eötvös józsef, Farkas János, Fejes János, Fényes Elek, Grósz őrnagy, Gyurkovits Máté, Hajnik Pál, Hajós Sándor, Halász Boldizsár, Jankovich György, Jókai Móricz, Ilkey Sándor, Irinyi József, Kecse Péter, Kendelényi Károly, Kacskovich Lajos, Kemény Zsigmond b., Koleda András, Kasszelik András, Kis László, Nádasdy István, Nagy Lajos, Podmaniczky Ármin, Pergel Ferencz, Petőfy Sándor, Rottenbiller Leopold, Tanárky Gedeon, Tóth Gáspár, Valero Antal, Valheim János, Vahot Imre, Vörösmarty Mihály hon polgárok azon hozzáadással bizatnak meg, hogy mennyiben a körülmények a tagok szaporitását igényelnék, azt ön magok eszközöljék.
Helyesen: Anasztáz.
4-er a hon fővárosában lefolyt események, s a létező jelen állapot is a nemzet őrség felfegyverzését tevén kivánatossá: gróf minister elnök ur felszólitandó az országban fegyvertárak megnyittatására, s a fegyvereknek a hatóságilag müködendő választmány felelősége és kezelése alá adatására.
5-ör az emlitett események és állapot az együtt ülő országgyűlésnek Pestre áttételét is sürgetőleg kivánván, gróf minister elnök úr arra is felszólitandó, hogy mennyiben a törvényhozás által tárgyalásul kitüzött pntoknak törvényesitése legfeljebb 14 napon tul haladna, a törvényhozás áttétele azonnal eszközöltessék.
6-or gróf minister elnök úr még arra is felszólitandó, miszerint a középületeknél eddig az ország függetlenségének és nemzetiségének lealacsonyitó gunyául alkalmazott austriai szineknek és császári jeleknek az ország három szinével és czimerével felszeréltetése eszközöltessék. – Felszólitandó
7-szer hogy az alkotmányos szabadság korláti közt némely megyékben történt eljárásokért kereset alá fogott honfiak a vádkereset alól felmentessenek.
8-or a hatóságok és hivatalnokok irányában eddig használt hosszu czimezések s megszólitások megszüntetnek, s ezentul a hatóságoknak és hivatalnokoknak a legrövidebb polgári és hivatali czimezés és megszólitás adassék. A királyi ház tagjainak fenálló czime és megszólitásának alakja azonban épségben hagyatik. Végre
9-er. E határozat Hírlapok utján közönségesitetni határoztatott.
Jegyzette Balla Endre főjegyző.
Ered., O. L. Vörös Antal-gyüjt. 1326. sz.
