a) Kossuth inditványai az általános vallásegyenlőségről.
a)
Kossuth inditványai az általános vallásegyenlőségről.
Kossuth inditványai az általános vallásegyenlőségről.
A bécsi tárgyalások alatt Pozsony feszült izgalomban várta az eredményt s a márc. 31.-i reggeli kerületi ülésben Bónis nyilatkozatra szólította fel a minisztériumot a tárgyalások állásáról.
Kossuth L. a felhivást magára nem értheti ugyan, mert még nem minister, ha azonban Szabolcs követe azokat értette, kik ministerekül ki vannak jelölve, szivesen feleli, hogy a tegnap 1 1/2 órakor érkezett telegráphi sürgöny folytán a ministerelnök s Deák, b. Eötvös és gr. Széchenyi ministerjelöltek Bécsbe mentek, értekezni a kir. calád tagjaival. Éjfél tájban jött telegráphi hir, hogy Perczel Móricz és Farkas János, kik Pestról felküldettek, hogy bizonyos hirt vigyenek,* 11 óráig várakozzanak a Dunaparton, mikorra a leirat ide fog érkezni. Most ismét uj sürgöny érkezett, hogy 12 órára jön a leiratot hozó hajó, s azon a nádor főherczeg is. – Nem szeretné szóló, ha akár tulságos reményeknek, akár tulságos aggodalmaknak adnánk helyet, azt azonban tudja, hogy a nemzet soká várakozni nem fog kivánatai teljesitésére, s hogy azok felett alkudozni annyi volna, mint az országot anarchiába dönteni. (Helyeslés.) A leirat tartalmát nem tudja ugyan, de a körülmények combinatiójából megnyugtatónak hiszi.*
A két küldöttet a pesti forradalmi mozgalom vezetői küldték a márc. 28.-án este tartott tanácskozás után Pozsonyba, azzal az üzenettel, hogy ha az országgyűlés nem tudja kiharcolni a kedvező királyi választ, akkor szakítanak Pozsonnyal és Pestre összehívják a nemzeti konventet. (V. ö. a Pesti Hírlap márc. 30.-i tudósításával.)
Kossuth itt kevesebbet árul el, mint amennyit tud. A való helyzet ugyanis az, hogy a nádor – az udvari körökkel folytatott megbeszélések után – még márc. 30.-án visszautazott Pozsonyba és Kossuthékkal megállapodott a megegyezés lényegét illetően. (V. ö. Károlyi Á. i. m. 88. l.)
Ezután Kossuth L. a jelen országgyűlés missiójához számítván mindazon lépések megtételét, mellyek által a rend s béke fentartása az országban biztositsassék, két rövid törvényczikket inditványoz a mind két hitvallásu protestánsok s az óhitü görögök megnyugtatására, mellyek egyikében az unitáriusok is bevétetnek.
„A törvénycikkek egyikét, a melly általános vallásegyenlőséget tartalmaz, Pázmándy D. helyettes jegyző azonnal felolvasá,* s az minden ellenmondás és változtatás nélkül elfogadtatott. Schneé L. megpendité ezuttal a zsidó-emancipátiót is.”
A törvényjavaslatot l. az országgyűlés röpívei közt, 249. sz.
Kossuth L. erre megjegyzé, hogy a jelen körülmények közt épen azoknak, kik baráti az emancipátiónak, kivánni kell, hogy e perczben ne történjék semmi e részben; mert vannak akadályok, mikkel bizonyos perczekben istenek sem küzdhetnek meg; most a zsidókra nézve rendelkezni annyi volna, mint e népfaj közül tömérdeket áldozatul vetni ellenségeik dühének.*
V. ö. Kossuth korábbi felszólalásával e tárgyban, 684. s köv. l.
Pesti Hírlap, ápr. 7. sz.
