123. Pest, 1848 május 19. Weisz Bernát Ferencnek, az országos főszámvevőségi osztály igazgatójának felterjesztése Batthyány Lajos…
123.
Pest, 1848 május 19.
Weisz Bernát Ferencnek, az országos főszámvevőségi osztály igazgatójának felterjesztése Batthyány Lajos miniszterelnökhöz mint helyettes hadügyminiszterhez: a bankjegynyomda részére helyiségek biztosítását kéri.
Pest, 1848 május 19.
Weisz Bernát Ferencnek, az országos főszámvevőségi osztály igazgatójának felterjesztése Batthyány Lajos miniszterelnökhöz mint helyettes hadügyminiszterhez: a bankjegynyomda részére helyiségek biztosítását kéri.
A pénzügyi minister úr meghagyása következtiben bátorkodom Önt alázatosan felkérni, hogy méltóztatnék a néhai rokkantak épületét,* s a tüzéri laktanyát (új épület)* a végett megvizsgáltatni, vajjon lenne-e az egyikben vagy másikban olly alkalmas épületszárny, mellyben – természetesen a netalán szükségessé leendő igazítások megtéte után – a tervezett bankjegyek s statusutalványok megkészítése végett, műhelyt felállítani lehetne. S erre nézve annálinkább bátorkodom rögtöni intézkedést, s azonnali utasítás adást, illetőleg a vizsgálat eredményérőli közlést esedezni, minthogy a pénzügyi minister úr az ügynek olly sürgős volta miatt szükségesnek tartá, hogy nekie már holnapután reggel tegyek e fölött jelentést.
1716-ban III. Károly rendeletére A. E. Martinelli császári építész tervei szerint épült 4000 rokkant katona számára (rokkantak palotája, hadastyánok, invalidusok háza). A ház később a pattantyúsok kaszárnyája lett. 1848 őszén több katonai alakulat lakhelye és itt helyezték el a bankjegynyomdát is. 1894-ben a főváros vette át és azóta ott működött a Központi Városháza. Palugyai I.: i. m. 342. l. Ma a Budapesti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága működik benne.
A tüzérlaktanyát (Neugebäude, Újépület) II. József építtette a Lipótvárosban 1786–87-ben. A nagy területet elfoglaló épület eredeti rendeltetése nem világos. Kaszárnyán kívül hadiszertár is volt benne. Börtönnek is használták; a szabadságharc leverése után mögötte halálbüntetéseket hajtottak végre. 1898-ban lebontották, helyét a mai Szabadság tér és a teret körülvevő épületek foglalják el. Uo.
Pest, 1848-i majus 19-én
Tisztázat, O. Lt. Miniszterelnökség, Hadügyi
és nemzetőrségi 236/1848. – (Pü. sz.: 4/fsz.
o. 1. l.)
és nemzetőrségi 236/1848. – (Pü. sz.: 4/fsz.
o. 1. l.)
Az ügy folytatását ld. a 152. szám alatt.
