21. [Budapest], 1848 április 19. A magyar minisztertanács határozata Jellacsics és a magyar minisztérium megbeszélésének előkészí…
21.
[Budapest], 1848 április 19.
A magyar minisztertanács határozata Jellacsics és a magyar minisztérium megbeszélésének előkészítéséről és a nemzetőrség felfegyverzéséről.
[Budapest], 1848 április 19.
A magyar minisztertanács határozata Jellacsics és a magyar minisztérium megbeszélésének előkészítéséről és a nemzetőrség felfegyverzéséről.
April 19-kén. A horvát viszonyok tisztába hozatala iránt mai napon azt határozta a ministeri tanács, hogy a bán illetőleg kerestessék meg, miszerint bizonyos napra Pestre feljőjön, s a ministerium nem csak a tartományi gyűlés tartása, hanem a horvát viszonyok bővebb felvilágosítása iránt is vele intézkedhessék, mert a ministerium világosan kijelenti, hogy mindent meg fog tenni, mint a törvény, igazság és méltányosság megkíván, hogy Magyar és Horvátország közt a kölcsönös bizodalom megerősítessék.
Ezen határozat nyomán a bánnak a nádor kir. helytartó a minister elnök ellenjegyzése mellett következő tartalmú levelet írt.
Itt következik a Jellacsicshoz intézett latin nyelvű levél, amely elmondja, hogy Magyarország, Horvátország, Dalmácia és Szlavónia kapcsolatát törvény szabályozza. A magyar minisztérium pedig mindenképpen ragaszkodik a törvényhez. Vannak olyan kérdések (a horvát, dalmát, szlavon tartományi gyűlés időpontjának kitűzése, biztos kinevezése Jellacsicsnak a báni tisztségbe való beiktatásához stb.), amelyek személyes érintkezést kívánnak. A minisztérium meg akarja beszélni Horvátország, Dalmácia és Szlavónia kívánságait és a bizalom megerősítésére törekszik Magyarország és az említett országok között. Felkéri tehát Jellacsicsot, hogy a következő hónap 10-ig jöjjön Pestre. Horvátországban, Dalmáciában és Szlavóniában nem lehet tovább halasztani a tartományi gyűlés összehívását.
A nemzetőrség* ellátására szükséges fegyverek kiállítása körül rendelkezvén a minister elnök, addig, míg e tekintetben sükeres eredményre juthatna, czélszerűnek tartá a fegyverszükségletet ideiglenesen a budai főhadi kormány kezelése alatt levő fegyverekből pótolni, és e czélból a budai fegyvertár megvizsgálására ministertanácsilag kirendelt küldöttséget utasította is.* A küldöttség azonban azon kellemetlen jelentést tevé, miszerint a főhadi kormányzó Báró Léderer azon tekintetből, mert a magyarországi katonaságnak a magyar ministerium irányábani állása tárgyában a bécsi hadi tanácstól még ekkorig sem érkezett semmi rendelet.* A küldöttség természetesen semmit sem tehetett.
A nemzetőrség, a nemzeti őrsereg a francia forradalom példáját követve a márciusi forradalom nyomán alakult meg. A Közbátorsági Állandó Választmány kezdte szervezni. Pesten, Budán, Pest megyében, több vidéki városban egymás után megjelentek a nemzetőrségi alakulatok. A nemzetőrök polgári személyek voltak, akik katonai kiképzésben részesültek. A nemzetőrségre várt a forradalom eredményeinek védelme, és a minisztérium megalakulása után, mivel a magyar csapatok jórészt külföldön szolgáltak és Magyarországon főleg idegen ezredek állomásoztak, a nemzetőrség volt az egyetlen megbízható fegyveres erő, amelyre a magyar kormány támaszkodhatott. Az 1847–48-i országgyűlés törvényesen szabályozta a nemzetőrség intézményét a nemzetőrségről szóló XXII. tc.-ben. A nemzetőrség részére a kormánynak kellett fegyverekről gondoskodnia, miután Bécsben megtagadták, hogy a nemzetőrséget a katonai fegyverraktárakból lássák el. Károlyi Á.: Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. I. Budapest, 1932. (a következőkben Károlyi Á.: Batthyány) 124. l.
Vö. a 14. számmal.
Itt egy félmondat hiányzik.
Vörös Antal egykorú másolata.
O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi jegyzőkönyvek gy.
O. Lt. 1848/49-i minisztertanácsi jegyzőkönyvek gy.
