293. Budapest, 1848 július 15. Kossuth levelei szabadcsapat szervezése érdekében.
293.
Budapest, 1848 július 15.
Kossuth levelei szabadcsapat szervezése érdekében.
Budapest, 1848 július 15.
Kossuth levelei szabadcsapat szervezése érdekében.
Szalay László pénzügyminisztériumi titkár a következő levélben Kossuth segítségét kérte:
Budán, Julius 15-én 1848.
Minister Úr!
Múlt hó 18-án valék először Minister Úrnál az eránt, hogy valamit a hadvitelre nézve kívánék tervezni:* melyek következtében utasítás vala Mészáros Hadügy Minister Úrhoz menni, kinek személyemet, ügyemet együtt ajánlani méltóztatik, – honnan az értettekrül jelentést teszek.
A radikális Szalay László guerillák (szabad csapatok) szervezésére vállalkozott.
Mind ezek így történte után, én tudósításommal m. h. 25-én Minister Úrhoz járultam, jelentésemet tévén arról, mit a Hadügy Minister Úrtól szórul szóra hallottam, t. i. „nem avatkozhat még az e fajta tervek kivitelébe, nem tudván a Haza hadi állását: offensiv akar-e a lázongó horváth, illir, és szerbek erántába lenni, vagy defensiv? Mi eránt bővebb tudomást nyervén az elkövetkező ország gyűlésétől, fogja kielégítőbb válaszát adni”. – Mit méltóztatott erre, általam mélyen tisztelt Minister Úr felelni, – reménylem nagy elfoglaltatása mellett is, hatalmas emlék tehetsége következtében, emlékezni fog, mi okbul élő sorolni szükségtelennek látom. –
Ezen alkalommal jelentettem azt is: hogy pesti polgár Pokorni Antal kész volna, ha néki rendeltetnék, lovag kardokat készíteni; minek következtibe rendelet vala, e tárgyba vélle készíttni, és őtet további utasítás végett Minister Úrhoz küldeni: – Pokorni azonban ajánlatátul meg ugorván, gondolom, meg nem jelent.
Volt még egy más utasításom is a tokaji szöllők* kezellésére nézve, t. i. egy egyént kipuhatolni, ki a vegytanhoz ért s azokat okszerűbben műveltetné. – Ezen helyet bé tölteni óhajtaná vegytanár Glatz, – de csak jövő novembertül* kezdve. –
A tokaji uradalom a kincstár birtoka volt. Fényes E.: Leírása. II. 309. l.
1848 november.
Több ízbe kívántam alázatos tiszteletemet tenni; – országgyűlés kezdetétül azomban nem lévén audientia, nem valék szerencsés, tisztelkedhetni. – Elmentem tehát úrilakába, hol ámbár több ízben lévén, mind anyiszor elutasíttatam. – Tudván nagyon tisztélt Minister Úr Hazánk ügyéveli el foglaltatását, s tiszteletben tartván ez érdeket, békességes tűrésel vándorlottam tovább. – Ezúttal sem alkalmatlankodnám, ha B. Lo-Prestirűl a Kossuth Hírlapba nem olvastam volna, miképpen az már felhatalmaztatott guerilláji felállítására.*– Szerencsés aristocrata, te már czélt értél hazádnak szolgálhatni, – meg lehet csak azért: mért születésed következtibe gazdag vagy, vagy voltál? s neved nem magyar! – – – Nékem Hazámnál s eránta való szeretetemnél, melynek szolgálatomat s életemet áldozni akarám; egyebem nincs! – Hivatkozva Minister Úr kegyességére, miképpen ígérni méltóztatott tervemet, ügyemet pártolni, és tulajdonává tenni. – Hogy még idáig tenni nem méltóztatott; nem béketelenkedem s csak emlékeztetni vagyok bátor, hogy arról s rólam el ne felejtkezzen! – Én határozott ember vagyok s e tárgyban maradni is akarok, – minek következtében hazafiúi kérésemet megújítom.
Lo Presti (Lópresti) Lajost, saját kérésére István nádor hatalmazta fel, hogy ha a hazát fenyegető veszedelem növekszik, önkéntes lovascsapatokat gyűjtsön és a csapatok vezére legyen. De az önkéntes seregtől megkívánja a szükséges rendet és engedelmességet. Ennek megteremtésére egy a haditudományokban jártas, gyakorlatilag kiképzett lovastisztet fog a nádor Lopresti mellé rendelni. (Közlöny, 1848. július 2. 23. szám, 89. l. Július 21-én kelt adat szerint Loprestinek 30 embere volt. Egyenruhájuk: fekete csákó sastollal, vörös mellény, zöld dolmány vállra vetve, bő ing és bőrrel áthúzott nadrág. Kéry Gy.: A magyar szabadságharc története napi krónikákban. Budapest, 1899. 415–416. 1.
Bocsánatot kérvén ebbéli alkalmatlanságomért, magamat kegyeibe ajánlván, mély tisztelettel maradtam Minister Úrnak
alázatos szolgája
Szalay László
titkár
Szalay László
titkár
Tisztázat. O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1392/1848.
Kossuth erre-a levélre a következőképpen intézkedett:
a) Értesíti Szalay Lászlót: támogatja javaslatát,
Önnek mai napról hozzám írt levele következtében, mellyben hivatkozva elébbi értekezéseinkre az Ön által felállítatni szándokba vett önkéntes seregnek kiállításárai meghatalmaztatását kéri eszközöltetni, annyival inkább mikép Lo Presti, mert arisztokrata és gazdag – ugyan azon czélt, mellyre Ön törekszik, már elérte; – válaszolólag megjegyzem, mikép Lo Presti, bár ugyan meghatalmazása befolyásom nélkül történt, – nem azért ért czélt, mert nem magyar és aristocrata, hanem mert seregének kiállítását úgy ajánlotta, hogy az a statusnak semmibe sem fog kerülni. – Legyen Ön meggyőződve – hogy hasonló ajánlatok mellett, minőket Lo Presti tőn, Ön is megnyerte volna a meghatalmazást, mert a ki pénzt nem kér s még is sereget állít, annak ajánlatát lehetetlen köszönettel el nem fogadni. – Egyébbiránt mint nem tárczámhoz tartozó ügyben nekem csak szóval s nem intézkedőleg és határozólag lehetvén, befolyásom – ide mellékelem ministerelnök gróf Batthyány Lajos úrhoz e tárgyban írt Önnek vállalatát ajánló levelemet, – készíttsen Ön annyi emberre, mennyinek vezetésére vállalkozni óhajt, költségvetést, s készíttse azt lehetőleg úgy, hogy a megkívántató dotatiót ne egyszerre kelljen, hanem részletenként lehessen fizetni, s menjen tisztelt minister elnök úrhoz, kivel én vállalata iránt már szóval is értekeztém – adja Ön az elnök úr előtt ide zárt levelem előmutatása mellett tervét bővebben elő s én reméllem: hogy most, miután ellenségeink irányábani viszonyaink – az ellenség földének fegyverreli megtámadását is hihetőleg előidézendik – Ön minden esetre becsülendő hazafiúi czéljának valósítására a meghatalmazást megnyerendi. – Glatzot személyesen ismervén, a levelében említett czélra őt alkalmasnak nem találom. –
Rákóczy J. fogalm. Kossuth s. k. kiegészíté-
seivel.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1392/1848.
seivel.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1392/1848.
b) Batthyány Lajos miniszterelnöktől Szalay László részére meghatalmazást
kér.
A minapi conferentiában* volt szerencsém megemlíteni Elnök Gróf úr előtt álladalmi osztály titoknokom, Szalay Lászlónak abbeli ajánlkozását, s illetőleg kérelmét – hogy egy lovas szabad csapatnak (Frey Corps) Borsod megyei magyarokból 2–4000 emberig felállítása, s ellenségeink ellen leendő vezetése neki engedtessék meg.
A minisztertanácsban.
Az eszme s illetőleg terv, most: midőn ellenségeink irányábani viszonyaink fegyveres erőnknek az ellenség földére vezetését alkalmasint szükségessé teendik – jó s eredményeiben a honra nézve nagy becsű lehetend, mit Elnök Gróf úr is elismert akkor, midőn B. Lo Prestinek egy hasonló sereg felállítására engedelmet adott.
Az egyén a tervnek kivitelére sok másoknál alkalmasabb – mert tapasztalásból ért a dologhoz – Napoleon alatt mint kapitány ifjú korában vezetett illy önkéntes sereget, – s az 1831-ki lengyel felkelésben mint önkéntes részt vőn. –
Hazafiú érzelmében mint Nagy Körösi születésű tiszta magyaréban bízni lehet.
Én e tekintetben minden kifogástól mentes bizalmat érdemlő egyénnek ismerem – és azért –
Szívesen arra kérem fel Elnök Gróf urat, „méltóztassék magának a Szalay Lászlóvali értekezésre egy kis üdőt venni. Ő költségvetést fog előadni – s tervére s annak kivitelére bővebben nyilatkozni – méltóztassék az általam vállalására vonatkozólag említetteket figyelembe véve Szalaynak magának előadásából is – az Elnök Gróf úr magát tájékozni, – s részére a meghatalmazást – annyival is inkább, minthogy már más nyert illyet, – bölcs belátása szerint megadni. –
Rákóczy J. fogalm. Kossuth s. k. kiegészí-
tésével.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1392/1848.
tésével.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1392/1848.
Kossuth közbelépésére Szalay László augusztus 23-án felhatalmazást kapott szabadcsapat toborzására (Hadügymin. 833/k. m. o.) és vezetésével alakult meg a Hunyadi-szabadcsapat, amely szeptembertől kezdve fontos szerepet töltött be. (Ld. a 484. számot.) Vö. Varga J.: Népfelkelő és gerillaharcok Jellacsics ellen 1848 őszén. Budapest., 1953. 164. s köv. l.
