49. Pest, 1848 április 26. Kossuth átirata Batthyány Lajos miniszterelnökhöz a szegedi várbörtönökben és a munkácsi várban őrzött…
49.
Pest, 1848 április 26.
Kossuth átirata Batthyány Lajos miniszterelnökhöz a szegedi várbörtönökben és a munkácsi várban őrzött politikai foglyok szabadonbocsátásáért.
Pest, 1848 április 26.
Kossuth átirata Batthyány Lajos miniszterelnökhöz a szegedi várbörtönökben és a munkácsi várban őrzött politikai foglyok szabadonbocsátásáért.
Azon értesülés következtében, hogy a Szegedi várbörtönökben* elzárt olasz foglyok tartásáról eddig elé a kincstári pénztárnak kelle gondoskodnia, intézkedést kérek aziránt, hogy az említett várbörtönnek azon foglyai, kik status rabok czím alatt tartattak ott, ha még netalán illyek találtatnának, mielőbb szabadon bocsátassanak, azok pedig, kik netalán más nemű vétségek miatt kerültek oda, illető hatóságaikhoz szintén mielőbb átküldessenek.
A szegedi várban a bécsi kormányzat bírói ítélet nélkül mintegy félezer olaszt tartott fogva, politikai okokból, „javíthatatlan rendzavarási hajlamaikért”. 1848 márciusában az országgyűlés feliratban kérte szabadonbocsátásukat, majd Kossuth itt közölt felhívására a miniszterelnök április 30-án kérdést intézett Szeged városához, hogy a foglyokat szabadon bocsátották-e; ha nem, hányat tartanak még fogva? A magyar minisztérium július 1-én, majd amikor válasz nem érkezett, augusztus 19-én ismételten az osztrák igazságügyminisztériumhoz fordult és közölte, hogy a foglyokat Bécsbe fogja szállíttattni. Erre augusztus 25-én A. Bach osztrák igazságügyminiszter válaszolt: a foglyok a közbiztonság érdekében kerültek fogságba, Bécsbe szállításuk az osztrák kormánynak igen kellemetlen volna; kérte, hogy a magyar kormány legyen türelemmel, az osztrák belügyminiszter, akiknek hatáskörébe tartozik ez a kérdés, hamarosan intézkedni fog. A magyar miniszterelnökség a foglyok elszállítására szeptember hó végéig adott haladékot (O. Lt. Miniszterelnökség 569/1848.) A foglyok szabadulására csak a szeptemberi fordulat után került sor. Kossuth 1848. október 4-én Szegeden járt és a foglyokat szadadon bocsáttatta. Közülök többen később beléptek az olasz légióba. Horváth M.: Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849-ben. I. 2. kiad. Budapest, 1871. 614–615. l., Szeremlei S.: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. forradalom idejéről. Pest, 1867.
Hasonló nézet forogván fenn a Munkácsi várban netalán még letartóztatott rabok iránt, méltóztatnék Minister elnök úr Bereg vármegye alispánjától tudósítást kívánni, történt-e már felsőbb helyről e tárgyban ollyatén intézkedés, hogy azok is megnyerjék szabadságukat.*
A munkácsi várban sok lengyel politikai fogoly volt, köztük katonák is a Mazzuchelli lengyel ezredből, akik résztvettek az 1840. évi összeesküvésben. A miniszterelnök Bereg megyéhez intézett április 30-i felhívása eredménytelen maradt, mert a várparancsnok a foglyokat a főparancsnokság parancsa nélkül nem akarta szabadonbocsátani. A munkácsi polgárok közbelépése azonban sikerrel járt, május 2-án a lengyel foglyok mégis kiszabadultak. Lehoczy T.: Bereg megye és a munkácsi vár 1848/49-ben. Munkács, 1899. 16–17. l. (Függelékben közli a lengyel foglyok hálalevelét 168. l.)
Stuller F. fogalm. Kossuth s. k. javításaival.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 113/1848. Tisztázat, Kossuth s. k. alárásával.
O. Lt. Miniszterelnökség 81/1848.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 113/1848. Tisztázat, Kossuth s. k. alárásával.
O. Lt. Miniszterelnökség 81/1848.
A miniszterelnökség április 30-án tájékoztató jelentést kért Szeged város bírájától és Bereg vármegye alispánjától. (O. Lt. Miniszterelnökség 81/1848.)
