86. [Budapest], 1848 május 2. Pulszky Ferenc pénzügyminisztériumi államtitkár rendeletei a bécsi hivatali kapcsolatok megszakítás…
86.
[Budapest], 1848 május 2.
Pulszky Ferenc pénzügyminisztériumi államtitkár rendeletei a bécsi hivatali kapcsolatok megszakításáról.
[Budapest], 1848 május 2.
Pulszky Ferenc pénzügyminisztériumi államtitkár rendeletei a bécsi hivatali kapcsolatok megszakításáról.
Batthyány Lajos miniszterelnök április 3-án elrendelte, hogy a magyarországi pénzügyi hatóságok minden felterjesztésükkel a magyar minisztériumhoz forduljanak, a bécsi hatóságokkal pedig szakítsák meg kapcsolatukat. A selmeci k. főszámvevő-hivatal április 18-án közölte, hogy a Bécsi Számvevő-Igazgatósággal (General Rechnungsdirektorium) minden hivatali kapcsolatot megszakíthat. Továbbra is függő viszonyban marad azonban a Bécsi Udvari Bányaszámvevőséggel (Münz- und Bergwesen Hofbuchhaltung), ahová a bányakezelési és bányauradalmi számadásokat az 1846-i számadási évig bezárólag beküldte. A bécsi főszámvevőség a felmentéssel („szabadítékos levelek”) 1841-től, illetve általában 1844-től kezdve a hátralékban van. A felmentésig a kapcsolatot fenn kell tartani, ami még 2–3 évet jelent. Az 1847-ik évi számadások még nincsenek Bécsben, de az ezekből készült számadási kivonatokat a selmeci bányagrófság a bányászati udvari kamarához már felterjesztette és onnét már átkerülhettek a Bécsi Udvari Bányaszámvevőséghez. A körmöci pénzverőhivatal közvetlenül küldi Bécsbe naplóit és számadásait. A pénzügyminisztérium erre a bejelentésre a következőképpen válaszolt:
a) A selmeci bányászati számvevő hivatalhoz.
Folyó évi Apr. 18-kán 520. szám alatt költ jelentésre válaszolólag e bányászati számvevő hivatalnak* meghagyatik:
Magyarországon négy bányakerület volt: az alsómagyarországi, a felsőmagyarországi, a nagybányai és a bánsági. Minden kerületben egyúttal fő bányatörvényszék volt. Az alsómagyarországi kerület élén a selmeci főkamaragrófság (főbányagrófság) állott. Az alsómagyarországi bányászat számadási ügyein a selmeci és a besztercebányai számvevőhivatal osztozott. Fényes E.: Statisztikája. III. 36. l.
1-ször. Hatásköréhez tartozó tárgyalások és számvetési vizsgálatoknak félbe szakadatlan és rendszeres folytatása e számvevő hivatal kötelességévé tétetik olly formán, hogy a bécsi általános számvevői Igazgatósággal és az ugyan ottani bányászati számvevő hivatallal minden viszonyt és összeköttetést megszüntetvén, – minden nemű előterjesztéseket egyenessen a magyar pénzügyi ministeriumhoz intéztesse, és a megvizsgált számadásokat további bíráltatásuk végett szinte ahoz terjessze fel.
2-szor. A múlt 847-iki évi számadások, mellyek jelentése szerént eddig még Bécsben fel nem küldettek, a hozzá tartozó évnegyedi kivonatokkal együtt hasonlóképen a pénzügyi ministeriumhoz legyenek átteendők.
3-szor. A körmöcbányai pénzverőháznak minden naplói és számadásainak megvizsgálása és bírálása jövendőben e bányászati számvevő hivatalnak tiszti foglalatosságához tartozandván, az e tekintetből szükséges intézkedések egyúttal tétetnek.
Kezdeten érintett jelentésének egyéb tartalma tudomásul vétetvén.
b) A selmeci főkamaragrófi hivatalhoz.
Értésemre esvén, hogy a körmöczbányai pénzverő hivatal naplóit és számadásait a selmeczi bányászati számvevő szék elmellőztével – átvizsgáltatásuk végett egyenesen Bécsbe küldi; – e bányászati főhivatalnak felelős kötelességévé teszem, hogy ezen törvényellenes eljárásnak véget vetve, az érintett pénzverő hivatalnak naplóit és számadásait az ez iránt egy úttal már utasított Selmeczi bányászati számvevő szék által vizsgáltassa.
Fogalm. O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 88/1848.
Mellette a selmeci főszámvevő-hivatal április 18-i jelentése.
Ugyanilyen tárgyú rendeletet küldtek a bánsági bányászati számvevőhivatalnak Oravicabányára. (Uo. 67/1848.)
