108. Budapest, 1848 október 14. Kossuth Szepes, Borsod, Torna, Máramaros, Sáros megyéknek, Kassa városnak, valamint Farkassányi S…
108.
Budapest, 1848 október 14.
Kossuth Szepes, Borsod, Torna, Máramaros, Sáros megyéknek, Kassa városnak, valamint Farkassányi Sámuelnek és Pulszky Sándornak a Simunich elleni intézkedésekről.
Budapest, 1848 október 14.
Kossuth Szepes, Borsod, Torna, Máramaros, Sáros megyéknek, Kassa városnak, valamint Farkassányi Sámuelnek és Pulszky Sándornak a Simunich elleni intézkedésekről.
Számos jelentés – különösen Irányi Dániel felvidéki kormánybiztostól* – számolt be azokról az előkészületekről, amelyeket Simunich tábornok tett arra, hogy Magyarországot Sáros megye irányából megtámadja. Kossuth megtette a kezdeményező lépéseket a támadás elhárítására:
V. ö. előbb, 189. l. 2. jegyzet.
Naponként ujabb adatokból jön világosságra azon alacsony összeesküvés, melly Bécsben a népnek nagyszerü felkelése által s Latournak érdemlett megbüntetésével, szétüzött kamarillának terve szerint Magyar országnak alkotványos szabadsága ellen több oldalu katonai betörésekkel akarta az önkénynek uralmát ismét reánk erőszakolni. Ezen alacsony erőszakoskodásnak legújabb jele az a tény, hogy egy bizonyos Simonics nevü ember, ki magát Generálnak nevezi, hivatkozva valami rendeletre, mellyet a Magyar kormánytól soha sem kapott, anélkül, hogy a legdurvább népek között is tiszteletben tartott azon nép jogot tisztelte volna, hogy ha mint ellenség jön, legalább felmondja a barátságot és becsületes, mivelt ember módjára elébb hadat izen, Sáros megyébe betört. Miért is ezen Simonics semmi esetre sem, mint becsületes ellenség, de egyenesen, mint rabló törvén be Magyar országba, következésképen nem is mint ellenség, de mint haramia és rabló tekintetvén, köz hirré tétetik, hogy mind ezen rabló maga, mind minden társai és minden vagyona köz prédául jeleltetnek ki, és meg hagyatik Magyar ország minden lakossainak, hogy ezen rabló csapatot minden uton és módon agyonverni, kizsákmányolni, nékie mindenkép ártani mindenki hazafiui kötelességének tárcsa, sőtt haza árulásnak vétke és büne alatt tiltatik bár kinek ezen rablókat bár mivel ellátni, bár mivel élelmezni, vagy segiteni, és Abauj–Zemplén–Borsod–Torna–Szepes–Máramaros–Ugocsa–Ung–Bereg és Gömör vármegyék főispánjainak ezennel legszorosabb felelet terhe alatt meghagyatik, hogy ők a megyéjekbeni népfelkelést, mint a megyék fő kapitányai, rögtön tettleg felállítsák, semmi fáradtságot nem kimélvén, egyszersmind tudtul adatik az is, hogy ezen népfelkelés alkalmazása eránt egyenesen ezen rabló csoport ellen fővezéri parancsnokká kinevezett Pulszky Sándor alezredes urnak rendelkezése alá rendeltetnek, kinek parancsától fog függeni, merre, mennyinek és hová kelljen menni, és mit cselekedni.
Egyszersmind az is közhirré tétetni rendeltetik, hogy magának a rabló Simonicsnak fejére 100 ezüst forint és ezen rabló csoport minden egyes tagjának: fejére 20 ezüst forint jutalmak tétettek, akár élve, akár halva keritse valaki birtokába, és az állomány ezeknek rögtöni kifizetéséről intézkedend.
Mellyeknek pontos és szigorú teljesitése hazaárulásnak terhes vétke alatt: mindenkinek szent kötelességévé tétetik.
Madarász sk. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 1071.
Kiadva: Pap D.: Okmánytár, II. k. 143. l.
Kiadva: Pap D.: Okmánytár, II. k. 143. l.
