139. Bécs-Pozsony, 1848 október 17, 19. Pulszky Ferenc jelentése az OHB-nak a bécsi helyzetről.
139.
Bécs-Pozsony, 1848 október 17, 19.
Pulszky Ferenc jelentése az OHB-nak a bécsi helyzetről.
Bécs-Pozsony, 1848 október 17, 19.
Pulszky Ferenc jelentése az OHB-nak a bécsi helyzetről.
Bécs, October 17-én 1848.
Ma nem kaptam tudósítást a táborból, mit nem tudok megfogni, csak ne késedelmeznének. Laxenburg Jellasichnak most főquartélja, úgy látszik közelében akar maradni a déli vasútnak, hogy szüksége esetén Styriába elillanhassék.
Bem erősen viszi dolgát, Messenhauser is derekasan hozzá lát a nemzetőrség organisatiójához, a bécsi nép várva várja a magyarokat, kik már az első jó alkalmat elszalasztottak, mert ha 10–12-dikén előrenyomulnak, Auersperg seregét tökéletes demoralisatioban találják, még most sem akar a német katona a magyar ellen lőni, azt mondják azok, kik Auerspergtől átjöttek.
Prágában a mint hírlik, zavarok ütöttek ki, én nem hiszem.
Bratich, ki a dalmát ügyekben igen ismeretes és járatos (Kossuth ismeri őt), viszi le ezen sürgönyömet, ő a dalmát ügyekről nevezetes felvilágosításokat adhat, ajánlom figyelembe.
Küldöm a közbenjárás iránti tervezetet 3 ·/· alatt.*
A francia közbenjárással kapcsolatos, többször emlegetett tervezetről van szó. (L. 210. és 221. l.) Alább kiderül, hogy még sem küldte.
Bem rendeléseket tett, hogy a lengyel légió emeberei Stry, Dukla s a Szepesi passusnak Krakkó felől jöjjenek az országba, szükség tehát, hogy a beregi, ungi, sárosi és szepesi kormánybiztosok tudósíttassanak, hogy ezen lengyeleket bocsássák be és segítsék elő Pest felé. Kívánja továbbá, hogy lovakkal láttassanak el, ezen esetben Galiczia megfizeti szívesen a lovak árát.*
Az ilyen értelmű utasítás azonnal kiment Pulszky Sándor alezredesnek, és Szintay beregi, valamint Irányi Dániel sárosi kormánybiztosnak.
Posony October 19-dik 1848.
Ezen tudósításom elmaradott, mert közlekedés a rendes úton megakadt Bécs és Posony között, a vasút Gersendorfig fel van szakítva Bécsből, s Aspern körül a katonaság minden embert visszautasít. Kossuthot várván s a franczia mediatio tervezetét nem küldöm,* elébb vele akarom concertálni. Seregeink hála Istennek csákugyan előre nyomulnak, én részemről meg lévén győződve, hogy függetlenségünket csak Bécs falai alatt vagyunk képesek kivívni, magam lementem a táborba, hogy arra bírjam, miszerint az előrenyomulás megtörténjék. Annyi bizonyos, hogy ha Bécs kiéheztetvén megadja magát, s lefegyvereztetik az egész austriai erő ellenünk fordul s mi szövetséges nékül alig bírunk ellentállni, ellenben Bécs falai alatt egy erős szövetségesre számolhatunk, ki az ellenség hátát legalább 10–20.000 gyaloggal és 24 ágyuval megtámadja. Igy tehát, habár mindig kétes a kimenetel, mégis több remény a győzdelemhez, mintha egyedül kell ellentállanunk az egész monarchia egyesült seregének. Továbbá megígértük a segítséget, szavunknak szentnek kell lennie, ezt meg nem törhetjük.
V. ö. előbb, 1. jegyzet.
Windischgrätz még mindig Ollmütz körül gyüjti seregeit, ellenben 22-dikén megszűnik a fegyvernyugvás Olaszországban,* legalább nincs eddig tudomásunk, hogy meghosszabbítatott volna, Parisból pedig megtudtam, hogy a kormány harcziasabb szellemű, mint eddig volt.
A fegyverszünet Radetzky és Károly Albert között a császáriak sorozatos győzelmei és Milano aug. 6-i megszállása után jött létre.
A Marchfelden 7000 ember áll, nagyobb részént ujoncz. Jellasichnak egy-két bataillonja már visszament Horvát országba, ő maga még mindig Magyarország Commissáriusának tekinti magát, s nincs legkisebb kedve magát megadni. Fegyvert vásároltunk ugyan Bécsben, ha azonban seregünk nem jő Bécsbe, nem fogjuk kivihetni, mert a kivitel a nemzetőrség által gátoltatik, mint a bevitel hazánkba a német Auersperg katonaság által. Nézetem szerint most legszükségesebb az előrenyomulás, melly nélkül a győzedelem reménye kétesebb.
Ma két futárt küldtem Bécsbe, s reménylem, hogy akadály nélkül visszajöhetnek. A mint Kossuthtal a franczia mediatio dolga iránt tisztában leszek, tüstént magam újra felmegyek.
Pulszky Ferencz
képviselő és statustitkár
képviselő és statustitkár
S. k. eredeti. O. Lt. OHB 1848: 1384.
Mellette fogalmazvány Pulszky Sándornak, Szintaynak és Irányinak, hogy a lengyel légió Magyarországra jövő embereinek minden módon legyenek segítségükre.
