Minekutánna a honvédelmi bizottmány nagy meglepetéssel tapasztalta, hogy a táborokhoz küldött lőszer olly kevés gazdálkodással osztatik el, és használtatik fel, hogy három hét alatt mintegy 4 milliom puskatöltés vétetett igénybe, elkerülhetetlennek látja hadvezér urakat komolyan felszólítani, miszerint az alattvaló csapat vezéreket szigoruan oda utasítsa, hogy a lőszer felhasználásában alattvalóik iránt a legnagyobb figyelemmel legyenek s nemcsak minden nagyobb vagy kisebb ütközet, vagy az ellenséggeli összecsapás után, hanem hetenkint egyszer a kiosztott lőszerről s annak felhasználásáról hiteles kimutatásokat küldjenek a hadvezérkarhoz, és olly módon járjanak el alattvalóik ellenében, hogy a ki lőszerről számot adni nem tud, ha közlegény először díjja felére leendő leszállításával, ha altiszt fokozata elvesztésével, közlegénnyé leszállíttatván, másod, vagy harmad ízbeni illy hanyag és gondatlan eljárásnál pedig – ha más mód nem használ – a hadi törvények egész szigorú értelmében büntettessék; a tiszt pedig, ki alattvalóit e részben féken tartani nem tudná, első alkalommal szorosan fenyíttessék meg a hadi rendszabályok szerint, ha pedig többször is terheltetnék e váddal, mint alája rendelt katonáit rend és fegyelemben nem tartható, tehát hivatalának meg nem felelhető egyén, kit főkép hadviselés idején nem használhatni, – ha különben érdemei volnának, nyugdíjaztassék, ha pedig illyekre nem hivatkozhatik, hivatalából elmozdíttassék.
A rendelet Móga altábornagyhoz, Éder vezérőrnagyhoz, Fackh ezredeshez, Kiss Ernő tábornokhoz, Perczel Mór ezredeshez, Vidos őrnagyhoz, Pulszky Sándor alezredeshez és Batthyány Kázmérhoz ment el.