b)
b)
A képviselőház honvédelmi bizottmányának!
A népfelkelés ereje százezrekre vihető, csak fegyver, pénz és ellátás tekintetében megtörténjék, a minek csak lehet. Nem jól ismerik a körülményeket, a kik kételkedtek, hogy a magyar nép ki fogja a szükséges erőt fejteni a haza megmentésére, ha kellőleg felhivatik. Én kellő tájékozásául a honvédelmi bizottmánynak kinyilatkoztatom, mikint én tapasztalás után oly biztosan számítok a magyar nép erejére a haza törvényes szabadsága megőrzésében, hogyha még Budapest el találna is veszni, semmi olly alkuhoz nem adnám megegyezésemet, melly a nemzet jogainak és szabadságának sérelmére szolgálna, s a camarillának minden ujabb törvénytelensége ellen a magyar nép erejére s igaz ügyünk igazságára támaszkodva megteendem azt, mit a becsület és hazafiság parancsol.
Azomban a czélszerü alkalmazás és attól függő siker mulhatlanul megkívánja, hogy a központról a dolgok fordulatáról kellőleg tájékozva legyek. Most veszem a 29-iki ütközet hirét, de ezt is olly különböző variatiokban,* hogy voltaképen nem tudnám, nyomban inditsam-é az ezrekre szaporitható népfelkelést, vagy concentráljam itt, vagy küldjem Jellasich háta megé, vagy talán Budapestre. Azért sürgetőleg kérem a honvédelmi bizottmányt, rendelkezzék akkint, hogy engem valaki futár által a dolgok állásáról Szegedre mindennap értesitsen ezen levelem vétele után három napon át.
Hogy a szept. 29-i ütközet kimeneteléről mennyire különböző hírek terjedtek el az első órákban, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy Görgey is vesztett csatáról kapott hírt és a parancsnokok haditörvényszék elé állítását követelte (L. OHB 1848: 2225.).
Addig, mig más irányzatot nem javaló tudósitást nem veszek, innen a népfelkelést inditom a Duna partjára, de az ott összegyülő népfelkelési erőnek czélszerü használata végett okvetetlenül szükséges, hogy a honvédelmi bizottmány a Közlöny utján közhirré tegye, ki a Duna balparti népfelkelés főparancsnoka, s kinek kezéből és hol vehetendik által az itteni népfelkelő seregek a kaszafegyvereket, és ki az ellátási biztos ki az élelmezésről godoskodik?* – Én ugyan igyekszem a szerint rendelkezni, hogy a felkelő sereg az uti élelmen kivül még vagy egy hétre vigyenek magokkal enni valót, de azért az élelmezésrüli gondoskodás nélkülözhetlen.
Ilyen rendelkezés nem történt, mert Jellacsics veresége és futása után az OHB csak a dunántúli népfelkelést állította fegyverbe, a többit csak készenlétbe helyezte.
Jelenthetem azt is, hogy a leküldött kaszák csak ugy Isten jóvoltában hevernek minden őrizet nélkül a Dunaparton.*
T. i. a csepeli Dunaparton, ahol az alföldi önkéntes csapatok gyülekezőhelye ki volt jelölve.
Énnekem erős meggyőződésem, hogy miután a nép a Duna jobb és balpartján tömegestől mozgásban van, okvetlenül szükség a lehető legnagyobb erőt a Duna jobb partjára vetni, s Jellasich egyes csapatait hátban és oldalról nyugtalanitani. Ha seregeink elő megállnak, ez okvetlenül semmivé teszi.
Kérem a honvédelmi bizottmányt, ne adjon helyt semmi fegyverszünetnek alkudozás tekintetéből, csak seregeink kifáradása kénszerithetne engem arra, hogy valamely fegyvernyugvásban megegyezzem. A halasztás mindig kárunkra vált, most is azzá fog válni, mert az ellenség a fegyverszüneteket vagy arra használja, hogy külön csapatait egyesitse, vagy Bécsből segitséget kap.*
Kossuthnak ez a figyelmeztetése későn jött, Mógáék már szept. 30-án fegyverszünetet kötöttek Jellacsicscsal.
Én nagyon óhajtanám, ha a népfelkelési lovasság igen-igen derék csapatjából egy pár száz önkéntes vállalkozó akadna, kik a Duna jobb partjára átszállnának. Ez az utólérhetlen fürge, pusztai lovasság végetlen kárt tehetne az ellenségnek. Azért én báró Loprestit, az ifjabbat, ezennel küldöm a Duna balpartján felfele Pestre olly meghagyással, s a népfelkelés parancsnokaihoz intézett nyilt rendelettel, hogy gyüjtsön össze a népfelkelési lovasságból egy csapat önkéntest, s törjön át vele Jellasich háta megé. E végett azonban szükség, hogy rendelkezésére a honvédelmi bizottmány néhány ezer forintot adasson. Szeretném, ha a herczeg Woronyiczky vadászai* szintugy a Duna jobb partján működnének. E végett küldöm őt fel Pestre – hanem kérem a honvédelmi bizottmányt, hogy a Serviták épületében található vadász kurtályokból 40 darab rendelkezésére adassék.
Kossuth ugyanezen a napon Szentesről ír a nemzetőrségi haditanácsnak, hogy Voronyeczky herceg vadászcsapata részére szolgáltassanak ki 40 darab vontcsövű fegyvert. A Haditanács a kérést fegyverek hiányában nem tudta teljesíteni (O. Lt. Orsz. Nemzetőrs. Haditanács 1848: 4805.).
Azomban Szegedet minden esetre biztositani akarom. S azért meg fogom erősittetni s igen nagy hasznát venném, ha a honvédelmi bizottmány egy pár jó mérnök tisztet, kik közül most Pesten sokan alkalmazás nélkül kóvályognak Szegedre rögtön leküldene. Igen kérem arra is a bizottmányt, küldjön minden esetre minél több várerősitési ágyut, mik Pesten haszontalanul hevernek, Szegedre és küldjön minél többet a Neugebeud udvarán heverő ágyu golyókból, s különösen a bombákból, valamint szintugy vagy 1000 pár pisztolyt, egy pár száz kardot és karabint, miknek itt igen nagy hasznát vehetném.
A népfelkelési sereg számára munitiot leküldeni mulaszthatlanul szükséges.
Még pénzt is kell kérnem okvetlenül a mennyit csak lehet. Ha pénzt kapok, sokat tehetek a törvény s alkotmány védelmében. Pénz nélkül igen el van zsibbasztva hatásom. Futáromnak parancsa van fegyvert, munitiot s pénzt a mennyit csak lehet, Szegedre leszállítani.
Arad várát megpróbálom elvétetni.*
Arad várának parancsnoka, Berger altábornagy kezdettől ellenséges magatartást tanúsított a magyar kormánnyal szemben és csak az alkalomra várt, hogy nyiltan is felmondja neki az engedelmességet.
Bohus főispánnak azon rendelkezését, hogy az aradi várparancsnok addig egy garas pénzt sem kapjon, mig a három szinü zászlót ki nem tüzi, s nemzetőröket be nem fogad, mindenesetre helyben hagyandom.
Az ujonczok iránti azon rendeletet, hogy a mértéken fel ne akadjanak, minden hadfogadó parancsnokságokhoz országszerte tudtul adatni szükséges.
Szegedet tessék mindenesetre olly pontnak tekinteni, honnan a hazát még Budapest elvesztése esetében is megmenthetjük, s azért minden ami oda küldetik, jó helyre lesz küldve. De pénz nélkül illyes dologban nem sokra mehetek. Utolsó s leglényegesebb kívánatom az, hogy semmi nemü olly alku, melly nemzeti jogainkat csorbitaná, ne történjék. Én illyesmire semmi esetre sem adandom megegyezésemet s védeni fogom a hazát, ahogy tudom.
Kelt Szentesen Octob. 1-én 1848. éjjeli 11 órakor.
a népfelkelés rendezésével megbízott
országos biztos s honvédelmi bizottmányi tag
Kossuth Lajos
országos biztos s honvédelmi bizottmányi tag
Kossuth Lajos
Utóirat: A Lanner őrnagy* kezelése alatt lévő puska csövek és agyakból egy pár ezeret kérek Szegedre küldetni, hol azokat össze fogom állíttatni, s használni körülmény szerint.
Lahner György őrnagyot, aki előbb a Délvidéken harcoló 3. honvédzászlóalj parancsnoka volt, ezekben a napokban nevezték ki országos hadfelszerelési és fegyverzési felügyelővé.
Eredeti. O. Lt. Kossuth Polizei-Akten: 118.
Hátjegyzet: Kossuth megérkeztére halasztatik.
