306. Budapest, 1848 november 17. Kossuth rendelete a jászkun kerület közönségéhez a kerület biztonságára vonatkozó intézkedések m…
306.
Budapest, 1848 november 17.
Kossuth rendelete a jászkun kerület közönségéhez a kerület biztonságára vonatkozó intézkedések megtételéről.
Budapest, 1848 november 17.
Kossuth rendelete a jászkun kerület közönségéhez a kerület biztonságára vonatkozó intézkedések megtételéről.
A dunai vidék, nevezetesen a Bácska és Bánát helyzete, mellyhez a Kis-Kunság alsó része közelről szomszéd, a bekövetkezendő tél idejében különösb figyelmet igényel, nemcsak azért, mert a táborozás ott szakadatlanul folytattatik, hanem azért is különösen, mert a nyári táborozás miatt az országnak eme legtermékenyebb s legáldottabb vidékein sok határokban nem arattak, és még több határokban az őszi vetés elmaradt. Ez legközelebb nyomort és ínséget fog előidézni, azután pedig megeshetik, hogy a szűkölködők, látván folytonosan szemeik előtt a harcz példáját, rabló csapatokba alakulnak. Temesvár és Arad olly kezek közt van, mellyektől segedelmet a rablók ellen nem várhatunk. Ezen kívül télen a Tisza is befagy, melly eddig a sánczok ellen némileg gátul szolgált, s így megtörténhetik, hogy azon vidéken a rablás, gyilkolás és gyujtogatás borzasztó mértékben fognak uralkodni.
Arra, hogy az említett viszontagságoktól olly vidékek, mellyek eddig háború súlyát közvetlenül nem érezték, és ezek között a Kunság is, megóvassanak, csak egy eszköz van, úgymint a nemzetőrségnek alkalmazása, de hogy ez sikeresen történhessék, következő rendeleteket szükségesnek tenni látott az Országos Honvédelmi Bizottmány:
1-ör minden kerületekben egy-egy tellyes hatalmu kormánybiztos és ugyan
Nagykunságban Varga Imre a 3. kerületi főjegyző
Kiskunságban Balajthy Vendel kerületi kapitány
Jászságban Muhorai János jászkerületi főügyész neveztetik ki.
Kiskunságban Balajthy Vendel kerületi kapitány
Jászságban Muhorai János jászkerületi főügyész neveztetik ki.
Ezen kormánybiztosoknak a magok kerületében szoros kötelességek leszen a nemzetőrséget a lehető czélszerűen minél gyorsabb eljárás mellett felelősség terhe alatt organisalni, a lehetőségig alkalmatosan felfegyverezni s rendesen és pontosan begyakoroltatni.
Minthogy azonban a Jászkun kerületek föld területi kiterjedségénél e három kerületi biztos szétágazó hivatásának még így sem lesz képes megfelelhetni, felhatalmaztatnak tehát e kormánybiztos urak mindenütt a hely körülményeihez képest helyenkint segédeket nevezni ki. De mivel még ekkor sem képes a szükségelteket a körülmények fontosságához képest gyorsan és pontosan elintézni, miért is a helyhatósági minden hatalomnak ezennel szoros honiránti kötelességévé tétetik felelősség terhe alatt, mint a kormány által kinevezett biztosát, mint ez által nevezett segédét mindenben támogatni, s azok rendeleteit pontosan végrehajtani.
2-or. Szoros kötelességévé tétetik minden községi tanácsnak, hogy egy nemzetőrségi, három tagból álló bizottmányt nevezzen ki, melynek hivatása lesz minden előfordulható felakadásokat, mellyeket a biztos elhárítni nem képes, helyhatóságilag elintézni.
S feltévén, hogy ezen rendeletnek végre hajtása folytán a nemzetőrök alakítva és kellőleg gyakorolva lesznek, megkívántatik még, hogy azoknak szükség esetébeni alkalmazása iránt az intézkedések központosíttassanak, azért e végre
3-or Szentkirályi Móricz Jász és Kun főkapitány ruháztatik fel e főhatalommal, kiknek szoros kötelességévé tétetik a három kerületbe kinevezett kormánybiztosokkal egyetértőleg teendő intézkedés végett bizonyos czélszerű rendszert megalapítani a szolgálatra felhívandó nemzetőröknek egymásközti felváltására nézve.
Miután azonban leginkább a Kiskun kerület van a veszélynek kitéve azért szükséges, hogy a Jász és Nagykun kerület a Kiskun kerületnek segítségére legyen, és miután a Jászkun kerület közvetlenül az alvidéki események által legkevésbé érdekeltetik, és segítség pedig leginkább csak lovas nemzetőrökből állhat, azért rendeltetik,
4-er, hogy a Jászság lovas nemzetőreinek felét, a nagy Kunság pedig, melly Bihar megye felől is igénybe vétetik, lovas nemzetőreinek egy harmad részét a Kiskunságba küldje, hol azok folytonosan a kerület szolgálatában tartassanak.
Ezen rendelések folytán a Nagykun kerületi gyalog nemzetőrökből, úgy a Kunkerületi lovas, nem különben a Nagykunkerületi és Jászsági szinte lovas csapatokból olly rendszeres védelmi sereg alakíttassék, melly minden oldalról készen legyen a rabló csapatok visszaverésére.
Egyébiránt azon néhány lovast, mellyeket a két felső kerület a Kiskun kerületnek segítségül küld, lóadagokkal és hússal a hármas kerület önérdekében könnyen elláthatja, zsoldot pedig mindaddig, míg a kerület határain belől tanyáznak, nem követelhetnek, és azért
5-ör megrendeltetik, hogy a segéd lovascsapatok lóadagokkal és fejenként egy font hússal a kerület költségén láttassanak el, a gazda pedig, ki a húst a szállásoló nemzetőröknek megfőzi, ezen. szolgálatáért és szállásbér fejébe a szokott kincstári két krajczárt a kerület pénztárától vegye.
6-or. Ezen rendeletek pontos megtartása, mind a kinevezett kormánybiztosoknak, mind pedig a kerületek lelkes honfiainak, kik soha nem késtek hazájok, szabadságuk s maguk családi békés tűzhelyüket a rabló ellenségtől minden kitelhető készséggel megvédeni, szoros hazafiúi kötelességekké tétetnek.
Ha azonban nagyobb számú ellenséggel támadtatnék meg a Jász és Kunság, úgy nem fog késni a honvédelmi bizottmány őket minden kitelhető módon katonai erővel segíteni.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 2787.
Mellette Szentkirályi felterjesztése, amely alapja volt a rendeletnek, azonkívül az OHB utasításának fogalmazványa Szentkirályihoz és a nagykun és kiskun kerületekhez a végrehajtással kapcsolatban.
