c) Szabályrendelet tervezete a pesti állami fegyvergyár személyzetére nézve:
c) Szabályrendelet tervezete a pesti állami fegyvergyár személyzetére nézve:
A pesti álladalmi Fegyvergyár személyzetét illető szabályok.
1. Az álladalmi Fegyvergyár minden munkássai és Felügyelői hadi fegyelem alá tétetnek, és mint esküvel kötelezett álladalmi szolgák a mennyiben hivatásuknak híven, és becsületesen megfelelnek, mind azon jótéteményekben részesítetnek, mik a status szolgáira nézve szabályszerűen fen állanak.
2. A munkából kilépni akaró köteles ez iránti szándokát négy hetekkel előre bejelenteni, valamint a gyár igazgatóság is a hiven és becsületesen szolgáló munkásoknak 4 heti munka felmondási időt biztosít, a rögtöni elbocsátás csak büntetési eljárásokra vonatkozván. Ki a munkát jelentés nélkül elhagyá, szökevény gyanánt fog tekintetni, és mint olyan fog büntettettni. A kilépésről szóló bizonyítványok csak az igazgatóság alirata alatt érvényesek.
3. A ki betegség miatt nem jelenhetnék meg a munkára, vagy övéi vagy házi gazdája által köteles jelentést tétetni.
4. Minden munkás köteles a lakását, és lakásának változtatását a legközelebbi 24 órák alatt a gyárigazgatóságnál bejelenteni.
5. A munkára kiszabott időből, reggel és estve 1/2 délbe pedig 1 órányi idő nyugvásra, és evésre fordíttatik. A munka kezdetét, és végzetét mindenkor dobszó fogja jelenteni.
6. Ha ki a munkára pontosan meg nem jelenik minden minutai mulasztásért 1 xr büntetést fizet a társládába. Többszöri elkésések munkábóli elbocsátást vonnak magok után.
7. Korhel Hétfők (Blaue Montag) tartása munkábóli elbocsátás terhe alatt egészen tilos.
8. Ki a munkára ittasan jelennék meg, vagy munka közben megittasodik, az első esetben haza utasíttatik másodszori esetben pedig a munkából elbocsájtatik. A műhelyekben a munkaszak alatt szeszes italok, használata elbocsátás terhe alatt tiltatik.
9. A műhelyekben 1/4 napi bér díjja alatt lármázni, veszekedni, fütyülni játszodni és dohányozni vagy szívarozni nem szabad. Csupán – a kovács műhelyeknél engedtetik meg a dohányzás.
10. A ki műhelyét ok nélkül el hagyja ide s tova ácsorog, s másokkal fecseg, első esetben 10 másodikban 20 harmadik esetben pedig 30 xr pp és így mindig növekedő büntetést fizet. Ugyan ezen büntetés éri azokat is, kik ok nélkül más- műhelyekbe kószálnak.
11. Idegeneket a gyárba fogadni, azokkal engedelem nélkül a munkaidő alatt beszélni, vagy a gyárból azokért kimenni 1/4 napi bér díj alatt tiltatik.
12. A munka szünet után minden munkás köteles, műszereit rendbehagyni az elzárhatókat elzárni és gyertyáját 10 xr pp büntetés alatt gyertya óltóval eloltani.
13. A gyártól kapott, s könyvecskéjébe feljegyzett szerszámokért az illető munkás felelős minél fogva az elvesztett darabokat megfizetni köteles. Az elhasznált vagy elvásott szerszámokat pedig a művezetőnél újjakkal fölcserélheti.
14. Minden munkás köteles szerszámait jó karban tartani. Engedelem nélkül újjakat készítni tilos. Ha pedig erre engedelmet nyer az uj szerszámot az illető könyvecskébe föl kell jegyezni. A másként cselekvő az idő és anyag le vonásán kívül még a szerszámot is elvesztendi.
15. Különös parancs nélkül akármiféle kulcsnak készítése szorosan tiltatik. Az ezen szabály ellen vétők tüstént elbocsátatnak, s gyanus esetekben a rendőrség kezébe szolgáltatnak.
16. Minden munkás köteles, a kezébe kapott rajzokat használat után, a mesternek, vagy művezetőnek visszaadni, kinek megint felelet terhe alatt kötelessége azokat a rajz terembe szolgáltatni. Az el veszett vagy nem elég óvatos kezelés által öszve rongyollott rajzok költségét köteles az illető munkás megtéríteni.
17. Az előljárók és felügyelők ellen akár szóval akár tettel véghez vitt vétségek, rúgoldozások és rakonczátlanságok valamint az akár nyilvános akár alattomos izgatások, és bujtogatások a tett minőségéhez képest nem csak börtönzés, elbocsátás vagy rendőri kézbe juttatás hanem az okozott károk lehető megtérítése mellett, halálos kereset által is fognak büntettetni.
18. A mely munkás valami reá bízott munka darabot történetből vagy ügyetlen bánás mód által el találná rontani, köteles azt a művezetőnek bejelenteni külömben tartozik a kárt ha a hiba látható egyszeres ha pedig a eltitkolt hiba lenne kétszeres értékben megtérítni.
19. Minden munkás köteles a ne tán kezére bízott gépet saját költségén jó karba tartani.
20. A felügyelőknek fokozatos büntetés terhe alatt nem szabad a munkásokat testileg bántani; minden engedetlenségi, szabály áthágási, és ellenszegülési esetekben hasonló büntetés terhe alatt tartozván az igazgatóságnak bejelenteni.
21. Magának akármiféle ürügy alatt elégtételt venni szoros büntetés alatt tilos lévén, minden munkás köteles ha mi panasza van, azt a felügyelőnek további tárgyalás végett bejelenteni, és csak ha panasza 12 óra alatt el nem láttatnék, lesz feljogosítva azt az Igazgató eleibe terjeszteni; kinek is kötelessége azt rögtön ellátni.
22. Minden munkásnak panaszt csak maga személyéért és csak személyesen szabad tenni. Csoportos panaszoknak nincsen helye, és kik ilyeneket okoznának vagy intéznének mint ellenszegülők fognak bűnhődni.
Pesten November 21-én 848.
A honvédelmi bizottmány nevében
Ered. fogalm. O. Lt.OHB 1848: 3947.
Mellette Rombauer Tivadar nov. 21-én kelt felterjesztése Kossuthhoz, mellékeli hozzá magyar és német nyelven a fenti szabályzatot a következő kéréssel «Méltoztasson Elnök ur az ide mellékelt szabály tervezetet, mint honvédi bizottmányból eredő rendelkezést saját neve aláírásával megerősíteni és magyar és német nyelven kinyomatva országos rendőr Hajnik ur által az összes gyári személyzetnek, mely az ide mellékelt minta szerint egyszersmind lenne felesketendő ünnepélyesen kihirdetni.» Kívül Irányi írásával: Elnök ur rendelkezésére bizatik. Kossuth nem látta el kézjegyével a tervezetet.
A folyamodványhoz az alábbi esküminta van mellékelve:
Én N. N. ezennel esküszöm hogy a magyar alkotmányhoz hűséges s a magyar törvények eránt engedelmes leszek és hogy minden a Honn érdekében reám bízott munkát dolgot és kötelességet az előmbe adott Szabályok szerint híven és a haza javának előmozdítására pontosan fogok teljesíteni.
