40. Hódmezővásárhely, 1848 október 3. Kossuth rendelkezései Rónay Mihály csongrádmegyei alispánhoz a Blomberg-ezred eltávolításáv…
40.
Hódmezővásárhely, 1848 október 3.
Kossuth rendelkezései Rónay Mihály csongrádmegyei alispánhoz a Blomberg-ezred eltávolításával kapcsolatban.
Hódmezővásárhely, 1848 október 3.
Kossuth rendelkezései Rónay Mihály csongrádmegyei alispánhoz a Blomberg-ezred eltávolításával kapcsolatban.
Tellyes hatalmu országos biztosi minőségemben, s ugy is mint az országos honvédelmi bizottmány tagja, itten a népfelkelés rendezésével foglalatoskodván, értésemre esett: miként a Schwarzenberg dzsidás ezred egy csapatja holnap Makóról ide Hódmezővásárhelyre van szállásolás végett utasítva, egy másik század pedig Szentesre.*
Kossuth intézkedéseit l. előbb, 38. sz. alatt.
Ha módját tudnám találni, miként tegyem ki ezen ellenséges szellemű katonaságot az országból, a nélkül, hogy jelenléténél az országbeli népet útjában nyugtalanítsa, egy óráig sem szenvedném az országban, mert általában igen igazságosnak találom a népnek azon vonakodását, hogy kebelében tűrni és élelemmel ellátni nem akarja azokat, kik hazánk által fizettetve, hazánk iránti kötelességöket megtagadták.
De másrészről nagyon kell arra is figyelmezni, hogy ha sehol megnem szenvedtettnek, és sehol el nem láttatnak, eszökbe juthat magokat az ellenséghez csatolni.
A dolog ezen helyzetében a következő szempontokat tartom reájok nézve szükségeseknek:
1-ör, hogy a rendes nyug órákon kívül, sehol hosszabb állomást ne tartsanak, hanem folytonosan utazzanak ki Gallitiába.
2-or, hogy útjok a szerint intéztessék, miszerint sem balról az ellenséghez közel ne járjanak, sem jobbról azon vidékeket nagyon meg ne közelítsék, hol az oláh nép nyugtalanságaitól tartani lehet.
3-or, hogy különösen Csongrád vármegyének ne menjenek, s itt ne szállásoljanak, mert miután itt a népfelkelést az egész megyében már elrendeztem, s innen a fegyveres nép induló félben van, lehetlen megengednem, hogy ezen ellenséges szellemű katonaság e megyében szállásoljon, mert ez a népet nyugtalanítván, a felkelést akadályozza, pedig most óráktól, napoktól, a Nemzet élete függ.
Ezeknek következtében tehát tudósítom első alispán urat, mikint én e perczben futárt küldök Makóra, azon határozott rendelettel: hogy a nevezett dzsidásoknak mind azon csapatja, melly holnap Makóról ide Vásárhelyre vala jövendő, mind azon másik század is, melly Szentesre vala utasítandó Makóról egyenesen Tóth Komlósra menjen, s onnan a legrövidebb úton Békés-megyének, a Hajduvárosokon, Szabolcs megyén, és Bereghen keresztül, folytonosan siessen ki Galliciába. Küldök, egyszersmint egy másik futárt Komlósra, melly által az elöljáróságot ezen két századnak oda érkezéséről, s további rendeltetéséről értesítem.
Midőn ezekről első alispán urat hivatalosan tudósítanám, egyszersmint kérem, hogy az ország honvédelmi bizottmánya nevében tett ezen rendelkezésemről azon kormánybiztost, akinek intézkedése folytán az említett két dzsidás századnak utazása rendeztetett volt, nyomban olly megkereséssel legyen szíves értesíteni: hogy a nevezett dzsidás ezrednek többi századjai is, mellyekről magam azért nem rendelkezem, mert hol létöket nem tudom, a jelen levelemben kijelelt irányban utasítassanak, semmi esetre pedig bár hol az országban maradandólag el ne szállásoltassanak, mert lelkiismeretben járó dolognak tartom hazánk népét ellenségeink tartásával terhelni.
Megírom Makóra azt is, hogy ezen ellenséges szellemű sereg csak azért, ne hogy zsarolásokra fakadjon, minek az volna következése, hogy a nép egyről egyre le öldösné, fog útjában élelmezéssel elláttathatni, de így is csak azon feltétel alatt, ha tisztjei az ott helyben levő megyei főbb tisztviselőnek kezében, vagy az alkotmány iránti esküt le teszik, vagy legalább becsületökre írásban fogandandják, hogy útjokban semmi zavargásokban részt nem véve, békében és nyugalomban vonulnak ki az országból, külömben megteszem a rendelést, hogy úgy bánjon velük a nép mint ellenséggel.
Erről is jó lesz a többi századok tekintetéből az illető kormánybiztos urat tudósítni, magában értetvén, hogy zsoldot kapnak, ha van pénzök, de a magyar törvényhatóságok hadi pénztáraiból nem.
Használom ez alkalmat első alispán urat tudósítni, miként a vásárhelyi nép közkívánsága következtében, melly kívánságnál alispán ur igéretére is hivatkoztak, alispán urat a vásárhelyi, s hozzá csatolt sámsoni és márteri népfelkelés ezredesévé neveztem ki. Őrnagyokról s polgári biztosról is gondoskodván. Egyebekről holnap délelőtt Szegeden személyesen lesz szerencsém értesíteni.
Kelt H. M. Vásárhelyen október 3-án 1848. este 9 3/4 órakor.
Népfelkelési teljhatalmi országos biztos
és a honvédelmi orsz. bizotmány tagja
és a honvédelmi orsz. bizotmány tagja
Kossuth Lajos
Az irat hátán Kossuth s. k. utóirata:
Legyen szíves első alispány ur Szegeden vagy 1000 kaszát, – minden mesteremberek igénybe vételével a kormány költségére rögtön elkészíttetni.
Kossuth
Ugyancsak az irat hátán:
Ezen meghagyás folytán Sz. K. Szeged város polgármestere által készíttetett 500 azaz ötszáz lándzsáknak ára, darabonkint Négy azaz 4 váltó forintjával számítva kifizetetni a Szegedi fő Sóhivatalnak utalványoztatik. Szeged, 1848. év october 15-én.
Rónay Mihál
csongrádmegyei alispán
csongrádmegyei alispán
Ered. tisztázat. O. Lt. Török Gábor kormánybiztosi iratai, 1309. rakt. sz.
