516. Budapest, 1848 december 25. Kossuth és Csányi levélváltása a bábolnai lovak és az erők összpontosítása ügyében.
516.
Budapest, 1848 december 25.
Kossuth és Csányi levélváltása a bábolnai lovak és az erők összpontosítása ügyében.
Budapest, 1848 december 25.
Kossuth és Csányi levélváltása a bábolnai lovak és az erők összpontosítása ügyében.
Csányi dec. 24-én Győrből az alábbi levelet írta Kossuthnak:
Kossuth Lajos Urnak
az. orsz. honvédelmi bizottmány Elnökének
Valamint egy részről indiscretionak tartom Elnök Urat, ki gondtól annyira túlterhelve van, minden csekélységgel zavarni, de másrészről a siker tekintetéből kéntelen vagyok még is alkalmatlankodni.
A bábolnai ménes elhajtására kiküldött Körösi százados ugyanis jelenti hogy az elhajtásnak fő akadályul szolgál az oda való csikósoknál szembetűnőleg érezhető nyereg hiány. Mi czélból mintegy 70 darab nyereg lenne oda mielőbb szállítandó, mihamarább, ez az oka, hogy Elnök urnak írok, mert így meg fog történni. Továbbá legalább egy escadron lovas kíséretre lesz szükség, minthogy több csapatban kell a ménest hajtani, innét pedig egyáltalán huszárokat nem küldhetvén, Győr, Esztergom és Komárom megyéket a szükségelt kíséretnek a lovas nemzetőrségbőli kiállítasára felszólítám, minek reménylem, kellő siker felelend meg.
Szükség, hogy Pesten a ménest kész istállók várják, mit ha elegendőt találni nem lehetne, deszkából lehetne hirtelenében öszveüttetni, mellynek oldalai, ha trágyával megrakatnak, elegendő meleget fognak szolgáltatni.
Itteni maradásunkról bizonyosat írni nem lehet, az a körülményektől függvén. Perczel 25-kén Devecserben lesz. Most küldök hozzá ismét futárt, hogy Pápára nyomuljon előre és küldjön czirkálókat a távolba is. Igy már most az alsó táborból is erőssen nyerve vétek nélkül defensivára szorítkozva nem maradhatunk, – nézetem szerint.
Levelem alatt már ágyu dörgött, de jelentékenység nélkül. Görgey futára viendi levelemet, az a katonai tárgyról részletesen teend jelentést. Karácson ünnepekben a buzgó osztrák, keresztény nem fog bennünket háborgatni.
Az Isten minden áldását Elnök Urra!
Győr, 1848. Dec. 24.
S. k. fogalm. O. Lt. Csányi iratok 1272/b, rakt. sz.
A levélre Kossuth ennek kézhezvétele után azonnal válaszolt:
Pest, Dec. 25. 1848.
Tisztelt Barátom!
Az Isten kínszenvedéseért; mit gondolsz azokkal a bábolnai lovakkal. Az Istenért, valahogy ide ne küld. Mit tennék Pesten velők!! Pesten!! de akár hol is. Hiszen azon lovak fűtött istállóban, köpönyegben élnek. Az télen kimozdítva mind elvész.
Mindenható Isten! ez az örökös retiradai készület! A bábolnai ménessel mást nem lehet tenni, mint
1. A nem »Zucht lovakat«. a tiszteknek fel kell használni – a »Zucht ló« ott marad, azt nem bántja az ellenség.
2. A takarmányt reducálni a minimumra, a mennyi a Zucht lovaknak kell, a többit győri, pápai, komáromi ármádánkkal felétetni, vagy elszállíttatni.
3. Nehány biztos embert szurok koszorúkkal Bábolnára rendelni, hogy ha futnánk, minden provisiot felégessen.
4. A csikósokból guerillát csinálni.
Más nem történhetik, hogy Pestre hánytassék az lehetetlen. Igen megijedtem ezen elszállítási tervtől.
Tán azok a 24 fontos ágyuk is jó szolgálatot tehettek vala a győri sánczban, de ha már jönnek, ám jó, mennek Aradra.
A népet kíméld édes barátom! ne unjanak meg minket jobban, mint az ellenséget, a tömérdek fuvarnak miatta.
Győrnek szellemét a retiráda bizonyosságára mutató készületek, sertés elhajtás, gabna mérgezés, vagy elsüllyesztés – lehetetlen, hogy rettegésbe ne vigye.
Erőt concentrálni, megtámadni az ellenséget, s Győrt egy győzelemmel biztosítani. – Az jobb mód volna.
De hiszen tudom, hogy Te is így érzesz. Mit tegyek, hogy valósuljon? véremet, életemet, idvességemet.
A Magyarok Istene áldjon meg lelkem barátom.
örökre híved
Kossuth
S. k. eredeti. O. Lt. Csányi-iratok 1276. rakt. sz.
