521. Győr, 1848 december 25. Csányi beszámolója Kossuthnak a kémszervezet működéséről és a katonai kilátásokról.
521.
Győr, 1848 december 25.
Csányi beszámolója Kossuthnak a kémszervezet működéséről és a katonai kilátásokról.
Győr, 1848 december 25.
Csányi beszámolója Kossuthnak a kémszervezet működéséről és a katonai kilátásokról.
Győr 25. Dec. 1848.
Igen tisztelt Barátom!
Miután a fegyver behozatal semifelől sem sikerül, azt gondolom, Thunes német seregbeli százados tervét meg lehetne kísérlem, igaz, ehez csatlakozni akarnak az asszonyok is, Motesiczky is, de annál jobb, Thunes ügyes ember, az asszonyok okosok, ravaszok, az egyik most tért vissza Pozsonból, másik Nagyszombatból. Voroneczkyek is el akarnak menni, ám menjenek, amit hoznak, annak hasznát vesszük, csak fegyveres emberekből álljon kíséretük. Azt tartom, még nem késő a kísérlet, jól lehet hetek előtt jobb lett volna, dolgunk nem ollyan hamar jön tisztába, hogy a fegyver és a fegyveres segédség feleslegessé váljék.
Nem tudván, miképen méltóztatol rendelkezni, Thunest a szolgálattul elvonni nem akartam, ha útnak ereszted őket, 24 óra alatt a futár itt, Thunes Pesten lehet, s onnan indulhatnak útra.
Motesiczky az utóbbi időkben hasznos szolgálatokat tőn, azért compromittalva van, minden esetre jó lesz nékie, mivel Nagyszombatba vissza nem térhet, valami missziót adni. A leány szeretője fanatizált lény. Az öreg Renidula pedig mindenüvé kész rohanni. Itt már én nem használhatom őket, mert Magyarországban kevesebbé jártosok, mint Morvában és Austriában és Szileziában.
Az ellenség itt sem akarja a bikát szarvánál fogni, hanem túl akar bennünket szárnyolni. Óvárt, Mosont elhagyta, Hédervárnak, Encsének vonul. Ovárba Windischgrátz jött, eszerint mint hetek előtt írtam, a győri sánczok nem sokat használtak, de azt is meg kell vallani, hogy hasznukat leginkább a hideg idő paralyzálta, mert a jég az átszárnyolást lehetőbbé tette. Kohlman is bebizonyította, hogy benne nem csalatkoztam. Itt akarja hagyni a tábort, Pesten kíván alkalmaztatni. Ma hallom, ismét változtatja tervét. Ez egy haszontalan, félékeny lény. Az ő félelme oka minden rosznak. Felőle azt hiszem, hogy seregünket a világból is kihátráltatná, csak ő ne legyen elfogatás veszélyének kitéve.
Perczelt kértem, hogy menetét kettőztesse és holnap legalább lovasságát csatolja Téten Schröterrel. Figyelmeztetem, hogy az ellenség előnyomulásával jobbra húzódjon, mert így mindenesetre csatlakozhatunk egy vagy más helyütt. Serege, mint írja, nagy részt meztelen. Küldünk innén szép mennyiségű ruhát, mert szedetünk *... mindent, azért specifice nem mondhatom meg mennyiségét. Ha Győrből elvonulunk, Lukácsot elküldöm Pestre, ez igen derék, energikus ember, különösen a sereg felruházására alkalmatos, méltóztassál őtet nagyban megbízni, egész montour comissionál többet ér.
Szakadás a kéziraton.
Ottinger tegnap, a gazember, maga adta át egy császárhuszárnak a Proclamatiot, és az a bolond mint régi ezeredesét respectalta s nem lőtte le. *
V. ö. előbb, 878. l. 1. jegyzet. Valószínűleg a dec. 2-i proklamációról van szó.
Perczelünk írt, levelében keserű. Lesz bajom e két emberrel, de Móricz eddig hozzám szeretetet és bizodalmat tanusított, azért hiszem, hogy jót tehetek.
Vajha minél előbb concentralodhassunk. Én hiszek, reménylek tellyes lelkemből. Minden kitelhető áldást reád igen tisztelt barátom. Féltem egészségedet, csak most vigyázz arra. Vagyok változatlanul híved
Csány
Lapszélén: Az öregebbik Voreniczky mindenek mondása szerint a nagyszombati ostobaságnál igen szépen viselte magát, okosan és vitézül.
S. k. eredeti. O. Lt. Kossuth-Polizei-Akten: 519.
