530. Győr-Budapest 1848 december 26–27. Kossuth és Görgey levélváltása Győr feladása ügyében.
530.
Győr-Budapest 1848 december 26–27.
Kossuth és Görgey levélváltása Győr feladása ügyében.
Győr-Budapest 1848 december 26–27.
Kossuth és Görgey levélváltása Győr feladása ügyében.
Görgey dec. 26-án késő este írt levelében közölte Kossuthtal, hogy Győr feladására határozta el magát:
Tisztelt elnök ur!
Győr dec. 26-án 1848.
Holnap, azaz 27-én hagyom el Győrt, mert nem tarthatom magamat többé, hacsak ágyuim nagyobb részét elveszteni nem akarom.
Győrnek erősítése áradásra, s az iszapos környék járhalanságára van számítva. Mindennek vége, minthogy minden folyó vagy iszap annyira fagyott már, hogy mindenütt szabadon lehet járni kelni.
Hátrahúzódom pedig Bánhidára ott levény a*
Az értelmetlen »levény« után még egy rövid olvashatatlan szó van.
Bocsássa meg t. elnök ur, hogy olly rövid vagyok. Holnap tán többet írhatok.
Görgei tábornok
S. k. eredeti. O. Lt. OHB 1848: 6775.
A visszavonulás elrendelése – amiről egyébként Csányi már egyidejűleg értesítést küldött * – megdöbbentette és felháborította Kossuthot. Lelkiállapotát híven tükrözi az a levél, amelyet a hír vétele után írt Görgeynek:
V. ö. Csányi dec. 26-i levelével, 528. sz. 898. l.
Pest Decemb. 27. 1848.
Görgey Tábornok urnak!
El akarja Ön Győrt hagyni? ütközet nélkül? és Bánhidára vonulni? Bánhidára? – elhagyja Ön a Bakonynak oldalt fedező roppant segítségét, elhagyj a Perczelt, a ki segítségére jön! és – Istenért – nyitva hagyj a a Bécs Győr-Pesti utat, hogy fütyörézve sétálhasson rajta az ellenség Pestre, – el hagyja Győrt-el a Szőnynél készített sánczokat, nyitva hagyja az ellenségnek Mosonyból – Sopronyból – Vasból egyesülését, decouvrirozza a fővárost, mert Bánhidáról azt nem védheti, mert fütyölve jöhet a Gönyüi úton Budáig az ellenség, míg Ön a Mészáros utra vonul, a hol az ellenség bizon nem keresi fel, Perczelt kiteszi annak, hogy az ellenség őt elvágja a helyett, hogy Ön szemközt, Perczel oldalt támadná meg őt, megengedi, hogy az ellenség erejét concentrálhassa, s Önt, ki az elkülönzött ellenséget hitem szerint megverhetné, vagy megverhette volna, concentrált erejével agyonnyomhassa.
Mindenható Isten! mi lesz ebből!
S még csak azt sem mondja egy szóval is, hogy mit akar hát tenni? mi czélja, mi szándoka van? – hogy tudjuk itt magunkat mihez tartani. Feladjuk-e kardvágás nélkül az országot, vagy mi történik?
Az Isten szerelmeért! Önnek kezében van az ország sorsa, fontolja meg jól, s írja meg, hogy mit akar.
Perczellel mi történik? – ha Ön egy stationyira a vele való egyesüléstől, őt kiteszi az ellenség egész erejének!!
Mindig mondtam, húzzon magához a balpartról minden erőt, kivévén Komárom 4–5000 főnyi besatzungját, s vagy 2000 observations Corpst. Parancsolja le Querlondot Trencsinből hogy a leopoldvári erővel s Guyonnal tartogassák az ellenséget a Vágnak másik oldaláni maradásra – és Ön okaimra, ezen figyelmeztetésekre egy szót sem felel, hanem feladja Perczelt, feladja a szegény Szekulicsot, holott nekem azt jelentik, hogy Önnel szemközt nincs több 20,000 embernél. – Meg kell bolondulnom! én ezt nem értem, nem érthetem!
Hiszen így a főváros fel lesz adva! fegyvergyárunk, minden munitionk, bankó műhelyünk, minden – minden! s nem marad egyéb hátra, mint meghalni siker nélkül.
Ezennel rendelem, – nem véleményezem – hogy a Duna bal partjáról húzzon magához annyi segéderőt, miszerint a maga, Perczel, s a Duna balparti segéderőt össze véve 30,000 embere legyen, s állja útját az ellenségnek.
Küldöm Vetter tábornokot, hogy mivel Ön nem ír egyebet, mint azt, hogy vissza húzódik Bánhidára, – s így mi semmiről semmit sem tudunk, minket a dolgok állásáról orientáljon.
Bánhida! hiszen azon a tájon még csak be se tudj a embereit quártélyozni! nem hogy élelmezhetné.
És Perczel! szegény Perczel feladva, ha csak a Bakonyba nem szalad Szekulics feladva – a Gönyüi út nyitva, egészen Budáig! mi lesz ebből. Mondtuk, hogy még egy hétig, ha tartja magát, itt lesz egy reserve armádánk, vagy 12,000 emberből – és Ön elhagyja Győrt, s levonul Komáromon alul be a hegyek közé, ahol Önt ott hagyják állani, s leutaznak Budára kardvágás nélkül, Ön serege pedig elvész a hidegtől, étlen, a nyomorult falukban.
Az Istenért, értekezzék Vetterrel s vagy általa izenjen, vagy írjon, mi czélja van? mert így elvész az ország kard csapás nélkül.
Kossuth Lajos
Vetter nem mehet, kérek világos jelentést:
1-ör miért retirál Győrből, mennyi erő fenyegette ott Önt? 2-or mi történik Perczellel, Szekulicscsal?
3-or Micsoda positiokat akar tartani – mert azt csak nem hiszem, hogy csata nélkül akarja Budát feladni.
4-er. Küldött-e kérésemhez képest ide hátra Buda felé Generalstabs tiszteket, a kik a terrenumot recognoscirozzák – s a Rückzugslineáról magokat tökéletesen egész Budáig tájékozzzák?
S. k. eredeti. Hadtört. Lt. A felsődunai hadseregparancsnokság iratai. Exh. 362.
Közli Steier L.: Görgey és Kossuth, 260. s köv. l.
