b)
b)
Édes Barátom!
Perczeltől e pillanatban kaptunk tudósitást, ő tegnap az az 5-én délelőtt 11 óra tájban Rothot körül fogván, 1500 ember és 11 tiszt azonnal megadva magát, ezek mint hadi foglyok Pestre szállíttatnak ma. Rothnak másik serege, mintegy 5000 szinte körül lévén fogva, parlamentért küldött Perczelhez megadási alkudozás végett és Fillipovich generális maga jövén el, miután Perczel olly feltételeket szabott neki, hogy a fegyvert rögtön tegyék le és hadi foglyokul adják meg magokat. Fillipovich erre nem érezvén magát felhatalmazottnak, vissza ment Rothoz. Perczel 6 órai gondolkozást adott neki, különben megtámadandja és izenete szerint fel fogná akasztatni a két generálist. A futár azt mondja, hogy kétséget nem szenved, hogy Roth megadta magát, igy újra 5000 foglyunk van, s mindössze majd 8000.*
V. ö. a 98. l. 1. jegyzettel.
Egyébként most Szirmay jött Bécsből* és nem tudván, hogy Jelasich már Ötevényen van, tegnap a mint lement a faluba, az ellenséges táborban találta magát. Azt mondja, hogy egész ereje legfeljebb lehet 9000 ember, és mintegy 30 ágyu, munitioja csaknem semmi. A tisztek azt mondák, hogy Bécsbe mennek egyenesen. Szirmay egész táborán keresztül jött. Népe leverve a legnagyobb mértékben, sem forpostjai, sem semmi rend a táborba, a tisztek mindig azt beszélték neki, hogy a huszárok nyomában vannak, és nagyon félnek. E szerint a választmány abban állapodott meg, hogy ha csak lehet, minden módon forcirozva is elérni iparkodjatok Jelasichot.
Szirmay Pál képviselő, aki, mint a képviselőház több más tagja, azért volt Bécsben, hogy a magyar ügy mellett fejtsen ki tevékenységet és információkat szerezzen.
Szirmay Bécsből hozott egy manifestumot, melyben ő felsége Magyarország alkotmányát, még a megyei gyüléseket is, tökélletesen felfüggeszti, és Jelasich a fő commandans, és biztos teljes hatalommal.* Ezen manifestum már Pulszkynak kivatalosan kézbesitve volt. Azonban meghallván Bécsben Jelasich veszedelmét, a manifestumot tüstént visszavették, és most tanakodnak, hogy mit tegyenek.
Az okt. 3-i manifesztumról van szó, amelyben az uralkodó – nem ismerve még a pákozdi csata kimenetelét – feloszlatta az országgyűlést, végzéseit semmiseknek nyilatkoztatta, hadi törvények alá rendelte az országot és Jellacsicsot teljhatalmú királyi biztossá és az összes magyarországi seregek főparancsnokává nevezte ki. (Kiadva Pap D.: Okmánytár, II. k. 68. s köv. l. L. e kötet 114. l.)
Szirmay azt is mondá, hogy Bécsben arról volt szó, hogy Jelasichnak 10,000 ember segitséget fognak adni, és a háborút a hátvidékre akarják áttenni, a Duna más partjára. Ott a népben több sympáthiát reménylvén. Melyért is mindenre késznek kell lenni, s igy Jelasich elvonulván, a posonyiaknak tüstént rendelést kell küldeni, hogy a hidat helyre állítsák, mert alkalmasint el kell mennetek. Jelasichot Austirában követni külömben is bajos lévén. Mi mindent el fogunk követni, hogy a dolgok kiegyenlittessenek, de alkotmányos szabadságunkból egy hajszálnyit sem engedhetünk semmi áron.
Komáromba ma délben indítottam 1100 embert, mind felruházva és felfegyverezve. Esztergomban csatlakozik hozzá 300, ez Szőnynél fog megállani és Moga vezér parancsát várja.
Piller seregénél sok pesti és budai nemzetőr vár, köztük posta hivatalnokok, ezeket haza kellene ereszteni, mert szükség van reájuk.
Ma jött a Wilhelm huszár 2 svadronja, Zichy major vezérlete alatt, holnap berukkol a más két svadron. Ezeket egy pár nap meg kell pihentetni, mert 27 napja folyvást marson vannak – azután küldöm utánatok, de alkalmasint a Duna más partjára kellene Komáromnál átvitetni és még néhány ezer embert melléjük, egy jó parancsnokot, például Görgeyt – és ez képezne egy védő sereget azon a vidéken.
Most Isten áldjon
Pest 6 octob. 1848
2 órakor dében.
2 órakor dében.
barátod
Pázmándy
Pázmándy
S. k. eredeti. O. Lt. Csányi-iratok. 1274. rakt. sz.
