2. Budapest, 1849 január 1. Kossuth nyílt rendelete az ország törvényhatóságaihoz, a sereg- és várparancsnokokhoz és a kormánybiz…
2.
Budapest, 1849 január 1.
Kossuth nyílt rendelete az ország törvényhatóságaihoz, a sereg- és várparancsnokokhoz és a kormánybiztosokhoz az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözésével kapcsolatban.
Budapest, 1849 január 1.
Kossuth nyílt rendelete az ország törvényhatóságaihoz, a sereg- és várparancsnokokhoz és a kormánybiztosokhoz az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözésével kapcsolatban.
Hazánk jogszerű szabadságát védő vitéz seregeink a fővárosnál állanak. Isten igaz ügyünkben győzelemmel áldandja meg vitéz fegyvereiket.
De ha még úgy akarná is a gondviselés, hogy még több küzdelemmel és hosszabb kitűréssel lehessen csak biztosítható hazánk szent szabadsága, e nemzet nem lesz, nem lehet olly gyáva, hogy egy-két vesztett csata miatt ezer éves élet, s háromszáz esztendős szenvedés után, feladja hazánk szabad önálló jövendőjét s gyermekeinek örökségül szolgaságot hagyjon.
Ha tehát a főváros közelében vívandó csata kedvetlenül találna is kiütni, s ennek következtében a főváros pillanatnyira a hazánkat jogtalanul megtámadott ellenség kezébe kerülne is, azért még az ország nem veszne, nem veszhetne el.
Budát másfél századon túl bírta a török, s azért Magyarország volt s Magyarország lesz, ha mindjárt az önkény zsoldosai néhány napra bitorolnák is hazánk fővárosa birtokát.
Az országgyűlés tehát érezvén azon kötelességet, hogy egy csatavesztés lehetsége által az ország szabadságának védelmét nemcsak feladnia nem szabad, sőt inkább férfias kitartását meg kell kettőztetnie: múlhatatlanul szükségesnek tartá akkint intézkedni, hogy ha kedvetlenül ütne is ki a főváros közelébeni csata, ez által a nemzet képviselete, s az ország kormányzata legkisebb felakadást vagy zavart ne szenvedjen.
És azért az országgyűlés tegnapi napon tartott ülésében elhatározá az országgyűlésnek, s az ország kormányának székhelyét ideiglenesen Pestről Debreczenbe által tenni.
Ezzel tartozott a hazának, a nemzet szabadságának, tartozott e szabadság védelmében kiomlott hazafi vérnek, tartozott vitéz hadseregeinknek; mellyeknek ellátásáról, fizetéséről, ruházatáról, fegyverzetéről gondoskodnia a legszentebb kötelesség; s melly gondoskodás egy időre valószínűleg zavarba jöhetett, s felakadást szenvedett volna, – ha a kormány s országgyűlés a maga működésének szakadatlan folyamát, Pesten egy csatavesztés általi megakadás veszélyének kitette volna.
Annál fogva, midőn a honvédelmi bizottmány az országgyűlés ezen intézkedését az ország hatóságainak, hadvezéreinek, s várparancsnokainak, s minden katonai és polgári tisztviselőinek ezennel tudtul adja; egyszersmind megvárja a nemzet nevében mindenkitől, hogy hazafiúi kötelességét továbbá is híven teljesítendi.
Minden jelentések, felterjesztések s hivatalos levelezések ezentúl az ország kormányához Debreczenbe intézendők s utasítandók.
Kelt Pesten, január 1-ső napján 1849.
az ország kormányzatával megbízott honvédelmi bizottmány nevében
Kossuth Lajos
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. Kossuth-Polizei-Akten: 708
Kossuth Lajos
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. Kossuth-Polizei-Akten: 708
