24. Debrecen, 1849 április 19. Kossuth közli Nagy József szatmári kormánybiztossal az úrbéri kérdésen kiadott rendelet főbb pontj…
24.
Debrecen, 1849 április 19.
Kossuth közli Nagy József szatmári kormánybiztossal az úrbéri kérdésen kiadott rendelet főbb pontjait.
Debrecen, 1849 április 19.
Kossuth közli Nagy József szatmári kormánybiztossal az úrbéri kérdésen kiadott rendelet főbb pontjait.
Szathmár megyei urbéri visszaéléseket tárgyazó panaszok iránt ön álttal felterjesztett jelentésekből*, az tetszvén ki, hogy a panaszok leginkább onnan származnak, mivel a Theresiai urbérnek, ugy a 1836-diki urbéri törvényeknek foganatba vétele sok helyen elhanyagoltatott, és e miatt a majorság, és urbériség felett a törvényekkel egybe nem férhető magyarázatok keletkeztek, melyek a gyakorlat által annyira meggyökereztek, hogy midőn az 1848: 9. törvénynek életbe lépni, s általa az urbéri tartozásnak megszünni kellett volna, a volt földesur és volt jobbágy között a majorság, és urbériség értelmezése felett kérdések támadván, ezek miatt a népnek egy része a törvény jótékonyságát nem élvezheti: amennyiben a törvénynek életbe léptetése, és a nép nyugalmának fentartása az álladalomnak egyiránt érdekében áll, az urbéri terhektől felszabadult telkeknek ingatagságai, és ebből eredni szokott versengések pedig kivált a jelen viharos időkben a belbékére veszélyessé válhatnának; ugyan azért odautasittatik Ön, hogy a fentforgó panaszokat a fentálló törvények értelmében intézze el, a panaszos tárgyakra nézve egy ideiglenes állapotot, melyhez a felek magukat tartani kötelesek lesznek mindaddig, mig azok iránt vagy a törvényes biróság, vagy a törvényhozás másképpen intézkedend, határozzon meg, és szigoru igazság-szolgáltatás által a népnek bizalmát a törvény iránt szilárditani igyekezzék, eljárásáról jelentést teendő.
L. az előző irathoz fűzött magyarázatokat.
Melly intézkedés alkalmával a következendő elvek lesznek sinórmértékül betartandók:
1-ör: Az 1848: 9. törvényczikk az urbér, és ezt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok, robot, dézma, és pénzbeli fizetések megszüntetéséről rendelkezvén, ezen törvény rendelete a majorságból szerződés mellett birt, és csak haszonbérnek tekintendő vagyonokra ki nem terjed, annál fogva a panaszos midőn maga se hozza kétségbe, hogy majorságot szerződés mellett bir, odautasitandó, hogy szerződéses kötelességét teljesitse. Ellenben
2-or: Midőn a volt jobbágy a telkét vagy földjét urbériségnek, az uraság pedig majorságnak állitja lenni, a földesur utasittassék oda, hogy a kérdésnek elitéllését alispáni biróság előtt követelje, addig mig a kérdés elitéltetnék, a volt jobbágy maradvány a birtokban.
3-or: A volt jobbágy kezénél levő birtok csak akkor tekintethetik majorságnak,
a) ha az uraság azon birtok iránt bizonyos határidőhöz kötött szerződéssel kimutatja, hogy a határidőnek eltelte után a birtoknak az uraság szabad rendelkezése alá vissza kell szállani;
b) ha bizonyos határidő a szerződésben kikötve nincsen is, de a tartozásoknak megváltoztatása iránt az uraság joga fentartatott.
4-er: Midőn a teleknek urbéri természete kétség alatt nincsen, az ilyen telektől az eltörlött tartozások semmi szin alatt nem követeltethetnek,
5-ör: Urbériségnek, következőleg minden födles uri követelésektől mentnek tekintendő mindaz, a mi a volt jobbágy birtokában van, kivévén:
a) ha az uraság bebizonyitja, hogy a volt jobbágy foglalta a közösből, vagy az uraság magány birtokából:
b) ha irtás, mely a jobbágy fenntartására szánva nem volt, és jobbágyi állománnyá nem változott;
c) ha az uraság a 3-ik pont alatt körülirt szerződés által majorság iránti jogát fentartotta.
6-or: A fentebbiek szerint urbériségnek tekintendő:
a) ami a Theresiai urbérbe bemondatott;
b) ami be nem mondatott is, de bebizonyittatik, hogy az urbér behozatalakor már telki illetőség-képpen jobbágy kézben volt;
c) ami később majorságra vagy udvartelekre telepíttetett, vagy a majorságból az urbéri telekhez csatotlatott, ha az ilyen telepítés adó-rovatba ment, vagy ha adórovatba nem ment is, de a volt jobbágy a házat maga építette, és olly szerződésen kivül, melly fennebb a 3-ik pont a) és b) szakaszai alá nem esik, urbéri szolgálatot vagy azzal felérő fizetést teljesitett.
d) az urbéri állománnyá változott irtás;
e) az urbériségért cserébe kapott majorsági urbéri természetet ölt magára;
f) az uraság által a jobbágytól az I. r. 40. czimjének ürügye alatt elfoglalt telek, ha az idézett törvény esete és szüksége felsőbb biró által is jóváhagyott itélettel nem bizonyittatik.
Ered. javított első tisztázat. O. Lt. OHB 1849: 5194.
