318. Budapest, 1849 június 19. Záborszky Alajos Kossuth nevében tudatja Patay József jászkun főkapitánnyal,*hogy a jászkun kerüle…
318.
Budapest, 1849 június 19.
Záborszky Alajos Kossuth nevében tudatja Patay József jászkun főkapitánnyal,*hogy a jászkun kerület toborzás útján korábban önként beállott honvédeit nem számíthatja be a kerület újoncilletőségébe.
Budapest, 1849 június 19.
Záborszky Alajos Kossuth nevében tudatja Patay József jászkun főkapitánnyal,*hogy a jászkun kerület toborzás útján korábban önként beállott honvédeit nem számíthatja be a kerület újoncilletőségébe.
Patay Józsefet, a Honvédelmi Bizottmány volt tagját jún. 14-én iktatták be az árulóvá vált Szentkirályi Móric helyébe a jászkun főkapitányi tisztségbe.
Kormányzó ur meghagyásából ·/· alatt ide oldalasitva van szerencsém Jászkun Kapitány Urnak Pompéry János jászkun kerületi képviselőnek az ország kormányzójához beadott értesitvényét* azon észrevétellel átküldeni, miszerint az illető kerületek lakosait, mint hazánk legjelesebb polgárait a kormányzó ur nevében e következőkre figyelmeztetni sziveskedjék.
A beadvány Patayhoz került, iktatókönyv hiányában tartalmára a reá adott válaszból következtethetünk, valamint Pataynak a tudósításra adott válaszából. Eszerint Pompéry képviselő jún. 15-i beadványában azt kérte Kossuthtól, hogy »az Illéssy kormánybiztos által toborzás útján kiállított újoncok az 50.000-ből reájuk eső illetménybe számíttassék be«. (OHB 1849: 8542. sz.)
Ugyan is:
A kormányzó ur a haza nevében őszinte hálával fogadta és szives méltánylással elismeri a Jászkun kerület jeles polgárainak a haza védelmére tanusitott dicső készségét.
Elismeri az újonczoknak toborzás utján általok olly jeles sikerrel tetézett s annyi deli férfiakból álló kiállitása érdemeit.
A jászok és kunok tehát a haza, s ennek kormányától minden kitelhető figyelmet a szó teljes értelmében megérdemlik.
Az ország kormányzója pedig legkedvesebb gondjai közé sorolja – bármikor és miben tanusithatni – azon szives érzelmeket, mellyek őt a haza nevében is a Jászkun kerület lakosaihoz oly szorosan kötik s legőszintébben lelkesitik.
Mind e mellett amióta hála Isten után a magyar nemzet vitézségének, hazánk a szabadság, honává lőn, mint illyenben, mint a szabadság honában mindenek fölött csak a törvények sérthetlenségének épen tartásával lehet, és szabad kormányozni; – következőleg a törvény alóli kivételek megszüntetése az ország kormányzójának egyik fő és legszebb tiszte levén, a Jászkun kerület azon kérelme, miszerint a toborzás utján kiállitott újonczait a törvényszabta újonczkiállitás illetőségébe betudni sürgöltetik, törvénytelensége miatt nem tellesithető – már csak azért sem mert
1-ör: az újonczozásról szóló törvény az újonczok kiállitását nem kerületi, nem városi, nem is községi illetőségnek határozván, azok kiállitását életkorhoz kötötte elannyira, hogy ha a 19–20 stb. éves polgárokból ki nem kerülne, a fokozatosan kidősebbek is tartoznak a hon védelmére katonáskodni.
2-or: Ha a Jászkun kerület által toborzás utján kiállitott újonczok száma az őt illető mennyiségbe betudatnék – nincs elegendő ok rá, hogy más önkintesen a haza annyi meg annyi külön vidékein béállott honvédek szülőhelyeik illetőségibe be ne tudassanak; holott ezt nemcsak a törvény tiltja, nem csak, hogy az újonczozás alapelvével, a kötelezettséggel ellenkezik, de lehetetlen is – annyival inkább, minthogy jelenleg vagy 20–30 ezer honvéd létezik a magyar hadseregnél, kiket egyenkint kellene kikérdezni valjon hol születtek – valjon mellyik megye, kerület, város vagy helység újoncz illetőségébe lennének betudandók.
3-or: Toborzást a szükséghez képest oda, hol jónak látja, maga a kormány is rendelhet, – következésképen az igy szerzett újonczokat is be kellene számitani – már pedig ez véghetlen nehézségei mellett összezavarná az önkéntes, vagy toborzás utjáni kiállitást a törvény által kötelezett újonczozás rendszerével, mellyek között a különbség az, hogy a toborzásnál szabad akaratból, – mig a törvény parancsolta újonczkiállitásnál elhárithatlan kötelességből tartozik az illető katonáskodni.
Azonban, ha a Jászkun kerület törvényszabta terhein felül újonczainak számfeletti kiállitására költségeket tőn: sziveskedjék Főkapitány Ur azokat rovatos jegyzékben indokolva az ország kormányzójával tudatni, hogy azoknak, ha valók és igazságosak, az ország általi kipótoltatásáról gondoskodni lehessen, minek előmozditására az ország kormányzója a Jászkun kerület iránti szives vonzalmainál és igazság szereteténél fogva késznek lenni ajánlkozik.
Végre a kormányzó ur meghagyásából ujra fölkérem Kapitány Urat, miszerint ezen hivatalos levelet a Jászkun kerületben a szükséges helyeken az illető hatóságok és tisztviselők által a néppel tudatván – tegye egyuttal Főkapitány ur a jász és kun derék polgárokat arról bizonyossá, hogy az ország kormányzója soha, de soha sem szünendik meg a legőszintébb hála- és leghőbb érzelemmel emlékezni meg a Jászkun kerületnek a haza boldogsága és szabadáságnak előmozditásában szerzett dicső érdemeiről.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 8337.
Patay József jún. 23-i válaszában jelentette, hogy a három kerület – a jász, a nagykun és kiskun – az őszi és a mostani újoncozásnál 415 újonccal állított többet az illetőségnél, amely összesen 3437 fő. Közölte, hogy egyáltalán nem kívánják az Illéssy által régebben toborzottakat beszámítani az illetőségbe, a toborzás költségeit pedig nem kívánják az állam által megtéríttetni (OHB 1849: 8542. sz.)
