44. Debrecen, 1849 április 22. Kossuth rendelete a Windischgrätz által a magyar állam jövedelmére kibocsátott kincstári jegyek ér…
44.
Debrecen, 1849 április 22.
Kossuth rendelete a Windischgrätz által a magyar állam jövedelmére kibocsátott kincstári jegyek érvénytelenségéről.
Debrecen, 1849 április 22.
Kossuth rendelete a Windischgrätz által a magyar állam jövedelmére kibocsátott kincstári jegyek érvénytelenségéről.
Figyelmeztetés és rendelet.
A »Pesther Zeitung« czimü lap f. évi ápril 15-kén megjelent számában, herczeg Windischgrätznek april 16-kán kelt abbeli hirdetménye foglaltatik: miszerint az ellenség hadi költségeinek fedezésére 5, 10, 100 és 1000 ftos utalványok Magyarország közjövedelmeire forgalmi eszköz gyanánt kényszeritett kelettel ki fognak bocsáttatni, mellyek minden közpénztáraknál érczpénz helyett teljes névszerint értékökben, s szint ugy magány forgalomban is minden fizetéseknél elfogadandók leendenek.
Az e részbeni minták szerint ezen utalványok mind két oldalukon nyomtatva lesznek, és pedig előlapjukon magyar, hátlapjukon német irattal.
Az ellenség a hadi költségek fedezéséről képtelenségét önkényt elismervén, ollyatén forgalmi eszközhöz folyamodik, mellyet olly valamire alapít, a mi nem az ő tulajdona, s azzá soha nem is leszen, tudni illik: Magyarország közjövedelmeire. Azaz adósságot csinál más vagyonára. Az ellenség maga is teljesen átlátja, miképpen illyetén alapnélküli utalványainak hitelt nem szerezhet, s ez okból azoknak kényszeritett keletet mer parancsolni, s pedig az érczpénz teljes értékéhez hasonlót.
Hogy a közönség még inkább elámittassék, s a fentemlitett becs nélküli papirosok, ha máskint nem lehet, itt-ott csalódásból elfogadókra találjanak, az ellenség ezeket magyar nyelvben nyomatja. A thrónvesztett és számüzött osztrák ház, melly míg a magyar tronuson tűretett, számos éveken át vonakodott a magyar nép igazságos kivánatát betölteni, s a magyar arany és ezüstből vert pénznemeket magyar körirattal elláttatni, jelenleg önmaga azon ravaszsággal él, hogy haszontalan pénzutalványait magyarul nyomatja, s szántszándékkal óvatosan kerüli ezen utalványokat az osztrák sassal elláttatni, reménylvén, hogy az olvasni nem tudó miveletlenebb emberek között akadand olly együgyüekre, kiket akkint sikerülend megcsalnia.
Ezen cselekedet a legundokabb csalásnemek közé tartozik.
A Windischgräz-féle 5 és 10 frtos utalványok mintáin azon aláirások ki nem jelelvék, mellyekkel ezek el fognak láttatni, a közönség nagyobb elámitására, azonban az ellenség hihetőleg ugyan azon aláirásokat fogja használni, mellyekkel, a magyar pénzjegyek ellátvák, t. i. Völgyi Ferencz főpénztárnok, és Endrei Endre ellenőr aláirásait.
A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata ugyan már magában foglalja az ellenség minden illy vétkes tetteinek kárhoztatását, mindazonáltal nehogy valaki tudatlanság miatt megcsalattassék, a kormány kötelességének ismeri egy részről a közönséget jó előre eleve figyelmessé tenni azon károkra, mellyek az érintett minden érték nélküli utalványok elfogadásából rá háramolnának, más részről ollyatén eszközökhöz nyulni, mellyek által az ellenség vétkes czélja meggátoltassék.
Ugyanazért a fent emlitett utalványokat semmit érőknek s csalárdoknak nyilvánitván, rendelem:
hogy azok sem a közpénztároknál, sem pedig magány forgalomban el ne fogadtassanak.
Ki ezen utalványokat elfogadni, vagy éppen azokat kiadni merészelné a nemzet Függetlenségi Nyilatkozatában foglalt határozat értelmében is akkint fog tekitnetni, mint aki az ellenségnek hazánk ellen intézett, pártütő czéljainak kivitelét előmozditja, következéskép mint honáruló fog tekintetni és büntettetni.
Kelt Debreczenben, april 22-kén 1849.
az ország kormányzó elnöke
Kossuth Lajos
Ered. fogalm. Kossuth s. k. kiegészítéseivel.
O. Lt. OHB 1849: 5983.
Megjelent a Közlöny április 24-i, 25-i és 27-i számában, és röplap formájában is.
