457. Szeged, 1849 július 23. Kossuth hátirata Tomcsányi József aradi főispán jelentésére, amelyben felterjesztette a havasi román…

Teljes szövegű keresés

457.
Szeged, 1849 július 23.
Kossuth hátirata Tomcsányi József aradi főispán jelentésére, amelyben felterjesztette a havasi román felkelők fogságából szabadult Povolniné vallomását a románok békülékeny hangulatáról.
Tomcsányi József aradmegyei főispán júl. 21-én átküldte Kossuthnak egy Povolniné nevű asszony vallomását, aki jún. 9. óta a havasi román felkelők fogságában volt és Iancu Avram apjának házánál lakott. Povolniné elmondta vallomásában, hogy a románok részéről nagy a békülési hajlam, maga a vezér, Iancu Avram is békülne, de Hatvani támadása óta nem bizik a magyarokban, biztos azonban abban, hogy ha kegyelmet igérnek Iancunak és a románoknak, letennék a fegyvert. Végül Povolninét elbocsátották és az öreg Iancu meghagyta neki, hogy kérje a magyar hatóságokat, írják meg a béke feltételeit. Kossuth a jelentés hátlapjára fogalmazta meg a tennivalókat Szemere miniszterelnök számára:
Török Gábor kormánybiztosnak irandó volna, hogy Povolniné illyen és illyen felfedezéseket tevén a kormány azoknak nyomán semmit sem kételkedik kijelenteni, hogy szivéből sajnálván a tömérdek haszontalan vérpazarlást, s az oláhoknak saját szabadságuk elleni küzdelemre elcsábittatásukat, örömest kész fátyotl vetni a multakra, s magának Janknak is megkegyelmezni ha a fegyvert letéve a hűség- és engedelmességre vissza térnek.
Hogy a kormány e szándoka valóság, – hogy kész a megtértőket amnestiálni, s a román ajku lakosokat az ország egységével összeegyeztethető minden kedvezményekben is részesiteni; azt legujabban kijelentette Bălcescu és Boliac oláhországi küldötteknek, kik közbenjárásukat ajánlották,* és tanusitotta 160 és néhány román ajku aradmegyei polticai foglyoknak megkegyelmezése által. *
A magyar román megbékélést kezdeményező tárgyalásokra l. a 431. és 437. sz. iratokat, 723. s köv. l. és 735. s köv. l.
Vö. előbb, a Tomcsányi József kegyelmi felterjesztésére adott válasszal, 448/b. sz. alatt, 750. l.
Mivel pedig személyes értekezésem folytán Török Gábor hajdankori ősmesterségénél fogva oda nyilatkozott, hogy ő iránta Jank a multakból nézni lekötelezettséggel van s ő könnyen talál módot a kormány szándokát Jankkal tudatni: annálfogva Ministerelnök Urat kérném, legyen szives a Povolniné vallomása folytán Török Gábornak irni, s vele a tudvalévő pontokat is olly módon közölni, hogy felhatalmazva legyen Jankkal tudatni, mikint, ha ezen pontok értelmében folyamodnak a kormányhoz, azoknak megadására számithatnak,* s Jank is számithat mind amnestiára mind – ha neutrális helyen a kormány megbizandó organumával értekezni akarna – salvus conductusra.*
A »Projet de paciffication« pontjairól van szó. (. előbb, 431. sz. alatt, 273. s köv. l.
A magyar-román békekísérlet további sorsára l. I. Tóth Zoltán előadását, i. m. 337. s köv. l.
Szeged, Jul. 23. 1849.
Kossuth.
S. k. hátirat. O. Lt. HB 1849 9401.
A hátlapon Kossuth feljegyzése »Sürgetős.« – Mellette egykorú német fordítása.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT