528. Arad, 1849 augusztus 11. Kossuth és a kormány kinevezi Görgeyt fővezérré, ráruházza a legfelsőbb katonai és polgári főhatalm…
528.
Arad, 1849 augusztus 11.
Kossuth és a kormány kinevezi Görgeyt fővezérré, ráruházza a legfelsőbb katonai és polgári főhatalmat és felhatalmazza az ellenséggel való egyezkedésre.
Arad, 1849 augusztus 11.
Kossuth és a kormány kinevezi Görgeyt fővezérré, ráruházza a legfelsőbb katonai és polgári főhatalmat és felhatalmazza az ellenséggel való egyezkedésre.
Kossuth és Görgey utolsó személyes találkozása feszült légkörben folyt le aug. 10-én késő este. Kossuthnak nem sikerült eltérítenie Grögeyt kapitulációs terveitől, a hajnali órákban pedig megérkezett Guyon tábornok tudósítása az aug. 9-i döntő fontosságú temesvári csata elvesztéséről.* A végzetes sorokat Kossuth azonnal átküldte Görgeynek, aki elérkezettnek látta az időt fegyverletételi tervének megvalósítására. Azonnal írt Kossuthnak és felszólította, hogy azonnal köszönjön le és adja át a főhatalmat neki. Egyidejűleg felkereste Csányi közlekedésügyi minisztert is, aki mindkettőjük bizalmát bírta, és kérte, bírja rá Kossuthot a hatalom átadására. Csányi a reménytelennek látszó helyzetben többekkel együtt szintén abban bízott, hogy Görgey a főhatalom birtokában az egész nemzetre kedvező feltételeket eszközölhet ki a cári fővezértől»; ezért még a kora reggeli órákban felkereste Kossuthot és igyekeztt őt meggyőzni a lemondás szükségességéről. Még a reggeli órákban összeült a minisztertanács is és annak hozzájárulása alapján Kossuth a következő felhatalmazást állította ki Görgey részére:
A rövid, németnyelvű tudósítást közli Görgey I., i. m. III. köt. 496. l.
Midőn Önt egyrészről minden seregnek fővezérévé kinevezzük, másrészről felhatalmazzuk, hogy a már meginditott értekezés nyomán herceg Paskeivich-Erivánszky tábornagy urral végezzen, akképen, hogy a magyar nemzet Ő Felségét a császárt kérje fel közbenjáróul, s abban, mit a nemzet törvényes alkotmányának s jogainak ugy, mint minden egyes polgár személyének és vagyonának biztositására Ő Felsége meghatároz, bizván Ő felsége jogérzetében s igazságos voltában, elfogadni készeknek nyilatkozunk.
Arad, Aug. 11. 1849.
Szemere s. k. fogalm. Borsod-Miskolci Múzeum, 1848/49-es anyag.
Közli Seress L.: Kossuth, Görgey és Szemere.
Kiadatlan leveleik. 62. l.
Görgey ezzel a felhatalmazással nem elégedett meg: ő célját, a fegyverletételt a hadsereg és a közvélemény miatt »legalis formák között akarta megvalósítani s ehhez a teljhatalom birtokára, Kossuth és a minisztérium félreállítására volt szüksége. Azonnal írt tehát Kossuthnak és közölte vele, hogy »a felahtalmazás a kivnát, közös hazánk jövőjét biztositó cél elérésére nem elégséges«, s elkerülhetetlenül szükségesnek tartja, hogy »a jelen kormány lépjen le« és ő felruháztassék a legfelsőbb polgári és katonai hatalommal.* Ezután Csányihoz sietett és felszólította, hogy kora reggeli megállapodásuk értelmében lépjen közbe Kossuthnál, a hatalomátadás végrehajtása érdekében. Csányi azonnal levelet írt Kossuthnak, és sürgette a főhatalom átadását Görgeynek, aki szerinte »nemcsak vezérlete alatt lévő seregeinek, hanem a nemzetnek szent ügyét is szem előtt tartandja intézkedéseiben.« Ezután a minisztérium még elérhető tagjaival, Aulich Lajossal és Vukovicscsal együtt közös levélben jelentették be lemondásukat Kossuthnak s kérték, tegye ő és a minisztérium is ugyanezt és ruházza át a főhatalmat Görgeyre.* Kossuth eleget tett a felszólításnak, annál is inkább, mivel közben már kézhezvette Vécsey tábornok aug. 10-i jelentését, amely a legsötétebb színekkel ecsetelte a Temesvár alatt megvert magyar sereg felbomlását.* A három lemondott minisztert ebben a levélben értesítette döntéséről:
A többhelyütt megjelent levelet fényképmásolatban közli Jókai–Bródy–Rákosi: Az 1848/49-i magyar szabadságharc története képekben. Bpest 1898. 326. l.
Mindkét levél közölve van a Magyar Salon VI. kötetében (1887.) 594. s köv. l. és Görgey I. idézett munkájában, III. köt. 505. s köv. l.
Vécsey jelentését l. O, Lt. Görgey-család iratai 10. csomó.
Csányi, Vukovics és Aulich Minister Uraknak!
Indítványukat elfogadom. A kivánt rendeleteket ide zárom. Tessék azt contrasignálni, a többieket is contrasignáltatni, a nemezthezi tudósitást kinyomatni, kihirdettetni, a másikat pedig contrasignálva Görgey tábornok urnak átadni.
Aradvár, august 11-kén 1849.
Kossuth Lajos
kormányzó
S. k. eredeti. O. Lt. Csányi iratok 1278. rakt. sz.
A Görgeyhez intézett lemondólevél és felhatalmazás szövege:
Görgey Arthur Tábornok Urnak!
Aradvár, Augustus 11-kén 1849. délután 2 órakor.
A jelen körülmények között a nemzet életének megmentése, s jövőjének biztositása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni: ezennel a ministerek többségének inditványára is ugy magam, mint a ministerium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép, s addig, mig a nemzet hatósága szerint máskint netalán intézkedendnék, a nemzetgyülés megbizásából eddig általunk gyakorlott polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel Tábornok Urra ruházom.
Megvárom Tábornok Urtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti status életének megmentésére, javára, s jövőjének biztositására forditandja.
Ezennel felhatalmazom Önt ma este 8 órától kezdve, amikorra az igazságügyi ministerhez kinyomatás s kihirdetés végett megküldött, s a nemzethez intézett nyilatkozatom reménylem meg fog jelenhetni, a kormányzati hatalom gyakorlatára.
Legyen Ön hive a hazának, és Isten segitse Önnek lépteit.
Kossuth Lajos
kormányzó
kormányzó
Csányi László
közmunka és közlekedési minister
közmunka és közlekedési minister
Vukovics Sebő
igazságügy minister
igazságügy minister
Horváth Mihály
cultus minister
cultus minister
S. k. eredeti. O. Lt. Görgey-család iratai 11. csomó.
Fénykép. Közli jókai–Bródy–Rákosi: Az 1848/49-i magyar szabadságharc története képekben. Bpest. 1893. 328. l.
Kossuth egyidejűleg a nemzettel is közölte a maga és a minisztérium lemondását; a három miniszter által ellenjegyzett kiáltványa így hangzott:
A nemzethez!
A szerencsétlen harczok után, a mellyekkel Isten a legközelebbi napokban meglátogatta e nemzetet, nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmasságok elen az önvédelem harczát siker reményével folytathassuk.
Ily körülmények közt e nemzet életének megmentése s jövőjének biztositása egyedül a hadsereg élén álló vezértől levén várható, s lelkem tiszta meggyőződése szerint a mostani kormány további létezése a nemzetre nézve nem csak haszontalanná, de károssá is válván: ezennel tudtára adom a nemzetnek, hogy azon tiszta hazafiui érzéstől indittatva, mellyel minden lépteimet s egész életemet egyedül hazámnak szentelém, magam s a ministerum nevében ezennel a kormányról lelépek, s addig, mig a nemzet hatósága szerint intézkednék, a leghőbb polgári s katonai kormányzati hatalmat Görgei Arthur tábornok urra ruházom.
Megvárom tőle, s azért Isten, a nemzet és história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti statuséletének megmentésére, javára s jövőjének biztositására forditandja.
Szeresse hazáját olly önzetlenül, mint én szerettem és legyen a nemzet boldogságának biztositásában szerencsésebb nálamnál.
Cselekvéssel többé nem használhatok hazámnak; ha halálom valami jót eszközölhet számára, örömmel adandom életemet áldozatul.
Az igazság és kegyelem Istene legyen a nemzettel!
Aradvára, augustus 11-én, 1849.
Kossuth Lajos kormányzó.
Vukovics Sebő, igazságügyminister.
Csányi László, közmunka és közlekedési minister.
Horváth Mihály, cultusminister.
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. 1848/49-i nyomtatványok.
